Jogszabályfigyelő 2022 – 18. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2022/74–76. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az Alkotmánybíróság honlapján megjelent legfrissebb határozatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a pótmagánvádas eljárást érintő, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességről olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Nem szabályozza a büntetőeljárási törvény a pótmagánvádló mulasztásának a jogkövetkezményét

  

Nem szabályozza a büntetőeljárási törvény a pótmagánvádló mulasztásának a jogkövetkezményét

Az Alkotmánybíróság az alábbiakban hivatkozott határozatában hivatalból történő eljárás során megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 810. §-ában nem szabályozta a pótmagánvádló mulasztásának jogkövetkezményét, ha a másodfokú eljárásban megszűnt a (kötelező) jogi képviselete és arról a bíróság felhívására határidőben nem gondoskodott. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy mulasztás kiküszöbölése tárgyában a jogalkotói feladatának 2022. december 31-éig tegyen eleget.

A konkrét ügyben az első fokon eljáró bíróság a vádlottat a testi sértés bűncselekménye miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen a pótmagánvádló fellebbezést jelentett be, aki az egészségi állapota miatt a másodfokú tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Jogi képviselője a mulasztást azonban megfelelően igazolta. A fentiekre tekintettel elhalasztott tárgyalást megelőzően a jogi képviselő ismételt bejelentést tett arról, hogy: „a pótmagánvádló egészségi állapota miatt továbbra sem tud személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni. A pótmagánvádló jogi képviselője egyúttal azt is bejelentette, hogy a továbbiakban nem látja el a pótmagánvádló jogi képviseletét.”

A bíróság mindezek alapján megfelelő határidő tűzésével a pótmagánvádlót felhívta arra, hogy gondoskodjék a jogi képviseletéről, továbbá tájékoztatta arról:” ha tartós, súlyos betegsége miatt nem képes eleget tenni személyes megjelenési kötelezettségének, akkor törvényes vagy meghatalmazott képviselője léphet a helyébe.”

Ezt követően a korábbi jogi képviselő közölte a bírósággal, hogy a pótmagánvádlót koronavírus-fertőzés gyanúja miatt karanténba helyezték, ezért a felhívásnak nem tud eleget tenni és mulasztását a későbbiekben fogja igazolni. Erre azonban a jogszabály alaptörvény-ellenességének a megállapítására irányuló bírói kezdeményezés benyújtásáig nem került sor.

Az indítványozó bíró szerint a pótmagánvádas eljárásra vonatkozó Be. CV. Fejezet az elsőfokú bírósági eljárás szabályai között szerepel. A másodfokú pótmagánvádas eljárásban azonban a jogalkotó nem szabályozta a fenti mulasztás jogkövetkezményeit. Egyebek mellett utalt arra is, hogy: „[…] a Be. 803. § (5) bekezdésében foglalt elsőfokú szabály alkalmazása a másodfokú eljárásban ugyanakkor azért problémás, mert a másodfokú eljárási szakaszban nem elegendő, ha a bíróság rendelkezik az eljárás megszüntetéséről – ahogyan azt a Be. 803. § (5) bekezdés előírja –, hanem emellett az elsőfokú ügydöntő határozatról is rendelkeznie kell.”

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint: „[…] a vádat a pótmagánvádló is csak az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig ejtheti, illetve a tárgyalt mulasztását is csak eddig lehet vádejtésnek tekinteni. [Mivel a pótmagánvádló] a másodfokú eljárásban mulasztott, ezért akkor tisztességes az eljárás, ha a mulasztását – hasonlóan a pótmagánvádló egyéb mulasztásaihoz – az adott eljárási szakaszban szankcionálja a bíróság. […] Az Alkotmánybíróság szerint a jelen eljárásban vizsgált büntetőeljárási rendelkezés esetében lehetőség van arra, hogy […] a hatályos jog kíméletével járjon el. Az Alkotmánybíróság észlelte ugyanis, hogy a szabályozás alaptörvény-ellenessége arra vezethető vissza, hogy a jogalkotó nem kellő körültekintéssel határozta meg a pótmagánvádló azon mulasztásának a jogkövetkezményeit, amelyek jogi képviselő kijelöléséhez kapcsolódnak. Nem gondoskodott arról, hogy a Be. az eljáró bíróság és az eljárás résztvevői számára egyértelmű és a büntetőeljárásból fakadó dogmatikai követelményekkel összhangban álló iránymutatást adjon ezen mulasztás jogkövetkezményeinek a levonására a másodfokú pótmagánvádas eljárásban.”

Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege itt érhető el:

Joganyag: III/3684/2021. AB határozat

Módosította: –

Megjelent: alkotmanybirosag.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása

---