Jogszabályfigyelő 2022 – 44. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2022/176-180. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban kizárólag adóügyi témákról olvashatnak egy törvénymódosítás és egy alkotmánybírósági döntés kapcsán.

  

Tartalom:

1. Az adóügyi nemzetközi együttműködés szabályainak módosítása
2. Csak bűncselekmény gyanúja esetén kerülhet sor vagyonosodási vizsgálatban becslés alkalmazására

  

Az adóügyi nemzetközi együttműködés szabályainak módosítása

Az Országgyűlés 2022. október 25-én fogadta el az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Aktv.) hazánk uniós adóharmonizációs kötelezettségéből fakadó, a DAC7 szabályozás [az (EU) 2021/514 tanácsi irányelv] átvételét jelentő módosítását. A hivatkozott tanácsi irányelv az automatikus adóügyi információcserét a digitális platformok üzemeltetői által szolgáltatott adatokra is kiterjeszti – olvasható a törvényjavaslathoz fűzött előterjesztői indokolásban, amely rámutat arra, hogy: „A tagállami adóhatóságok nem rendelkeznek kellő információval ahhoz, hogy a digitális platformok közvetítésével végzett kereskedelmi tevékenységekből országukban szerzett bruttó jövedelmet pontosan megállapítsák és ellenőrizzék. Ez különösen akkor jelent problémát, ha az adóköteles adózói jövedelmek egy másik adójogrendszerben (államban, illetve területen) létesült digitális platformon keresztül mozognak.”

•  Joganyag: 2013. évi XXXVII. törvény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól
• Módosította: 2022. évi XXXIX. törvény
• Megjelent: MK 2022/180. (XI. 4.)
• Hatályos: 2023. 01. 01., 2024. 01. 01.
• Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

  

Csak bűncselekmény gyanúja esetén kerülhet sor vagyonosodási vizsgálatban becslés alkalmazására

Alkotmányjogi panasz folytán eljárva hatályon kívül helyezte az Alkotmánybíróság a Kúriának és a Miskolci Törvényszéknek egy adóhatóság határozat bírósági felülvizsgálata iránti közigazgatási perben hozott ítéleteit, amelyek vagyonosodási vizsgálatban megállapított jogkövetkezmény alkalmazása ügyében születtek.

A tényállás szerint a felperes házastársa ellen büntetőeljárás volt folyamatban, amelynek kapcsán az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett az alapügy felperesénél. E vagyonosodási vizsgálat alapján az adóhatóság adóhiány, adóbíróság és késedelmi kamat megfizetésére kötelezte a büntetőeljárás alatt álló terhelt házastársát. Mind az első fokon eljáró Miskolci Törvényszék, mind pedig a Kúria egyetértett abban, hogy a hatályos szabályozás [az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet, a továbbiakban: Adóig. vhr.] alapján nemcsak annál a személynél kerülhet sor vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatására, akinél a bűncselekmény elkövetésének a gyanúja áll fenn. Erre tekintettel a kereset elutasítására és az erről szóló ítélet Kúria általi helybenhagyására került sor.

Az AB álláspontja szerint ugyanakkor: „[…] az eljáró bíróságoknak figyelembe kellett volna venniük, hogy az Adóig. Vhr. 87.  § (1) bekezdésével azonos módon rendelkezett már a régi Art. 109.  §-a is.” Az AB rámutatott arra, hogy az utóbbi szabályt megállapító módosítás indokolása kiemelte, hogy vagyonosodási vizsgálat során becslés alkalmazásának kizárólag meghatározott bűncselekmények gyanúja miatti büntetőeljárás esetén van helye. Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel azt állapította meg, hogy: „[…] a jogalkotó kifejezetten szűkítette az adóalap becsléssel történő megállapíthatóságának esetét, s e célt a jogszabály módosítására irányuló javaslat indokolásában kifejezetten rögzítette, s az adott rendelkezésnek [a hatályos szabályozásba] való átemelésével a  becslési eljárást 2016. január 1-jétől kizárólag a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXVI., XXXVIII., XXXIX., XL. és XLI. fejezetében meghatározott bűncselekmény nyomozó hatóság részéről fennálló gyanúja esetén tette lehetővé.”

A konkrét ügyben az említett törvényszéki és kúrai ítélet megsemmisítése folytán a továbbiakban az Alkotmánybíróság határozata szerint kell eljárni. „A bírói döntés felülvizsgálatakor az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz hatásköréhez igazodva a konkrét ügy érdemét érintő alkotmányossági vetületű kérdésekről határozott, de ennek a konkrét ügyre vonatkozó konzekvenciáit már az eljáró hatóságnak, illetve bíróságnak kell levonnia.”

• Joganyag: 26/2022. (XI. 3.) AB határozat a Kúria Kfv.I.35.141/2021/7. számú, valamint a Miskolci Törvényszék 101.K.700/835/2020/23. számú ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2022/179. (XI. 3.)
• Hatályos: –
• Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítása

---