Jogszabályfigyelő 2023 – 47. hét

Alábbi cikkünkben a 2023/164–168. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az Mt. tervezett módosítása mellett a nemzeti szuverenitás védelméről szóló javaslatról, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről olvashatnak

  

Tartalom:

1. Gyermek után járó pótszabadság igénybevétele
2. Törvényjavaslat a nemzeti szuverenitás védelméről
3. A minimálbér és a garantált bérminimum új szabályai 2023 decemberétől

 

 

A minimálbér és a garantált bérminimum új szabályai 2023 decemberétől

2023. december 1-jétől havi 266 800 forint, heti 61 340 forint, napi 12 270 forint, valamint órabér alkalmazása esetén 1534 forint lesz a minimálbér. A garantált bérminimum ezzel egyidejűleg havi 326 000 forintra (heti 74 950 forintra, napi 14 990 forintra, illetve órabér alkalmazása esetén 1874 forintra) emelkedik. Az új összegek első alkalommal a 2023 december hónapra járó munkabérek megállapításánál alkalmazandók.

Értelemszerűen 2023. december 1-jével hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 573/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet.

• Joganyag: 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/164. (XI. 20.)
• Hatályos: 2023. 12. 01.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

Törvényjavaslat a nemzeti szuverenitás védelméről

Az Országgyűlés őszi ülésszakának 2023. november 28-ai ülésén kerülhet sor a nemzeti szuverenitás védelméről szóló, alábbiakban hivatkozott törvényjavaslat együttes általános vitájára. A tervezet elfogadása esetén a törvény a kihirdetését követő nappal léphet hatályba. A 2024. február 1-jével felállítandó Szuverenitásvédelmi Hivatal alapvető feladata lenne, hogy: […] feltárja és vizsgálja a más állam, külföldi szerv, szervezet érdekében végzett érdekképviseleti, dezinformációs, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket − ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik −, valamint azon szervezeteket, amelyek külföldről támogatott tevékenysége a választások, illetve a választói akarat befolyásolására, vagy ilyen tevékenységek támogatására irányul. […] A Hivatal létrehozásán túl indokolt továbbá a hatályos, választáson induló jelöltekre és jelölő szervezetekre vonatkozó finanszírozási szabályok módosítása is a külföldi befolyásszerzés megelőzése, megakadályozása érdekében.” (T/6222. számú törvényjavaslathoz fűzött általános előterjesztői indokolás.)

A törvényjavaslat a fentiekkel összefüggésben módosítaná a Btk. és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szabályait is. Ennek értelmében a választói akarat tiltott befolyásolása címmel új bűncselekményt hoznának létre a választási jelölőszervezetek és a jelöltek tekintetében. Ugyanakkor: „[a finanszírozási tilalmak] kijátszásra irányuló megállapodás tényállási elemmé válása okán a vagyon eredetét leplező megállapodást kötő másik fél a büntetendő cselekmény – a felhasználás – tekintetében részesi magatartást valósít meg, amely a büntetőjog általános szabályai szerint az elkövetővel azonos módon büntethető [Btk. 14. § (3) bekezdés].” (T/6222. számú törvényjavaslathoz fűzött részletes indokolás 25. §, 28-29. §, 32-34. §-ok)

Kiemelendő továbbá, hogy az szja 1%-os felajánlására jogosult szervezetek köréből törlésre kerülhetnek azok a civil szervezetek, amelyek megszegik a szuverenitásvédelmi törvény szerinti finanszírozási szabályokat, illetve a közhasznú civil szervezetek esetében e jogsértés elkövetése a közhasznú jogállás megszüntetésével járhat (bíróság az Állami Számvevőszék indítványa alapján dönthet a közhasznú jogállás megszüntetéséről). 

• Joganyag: T/6222. számú törvényjavaslat a nemzeti szuverenitás védelméről
• Módosította: –
• Megjelent:
• Hatályos: –
• Megjegyzés: folyamatban lévő törvényjavaslat

  

Gyermek után járó pótszabadság igénybevétele

Ugyancsak az Országgyűlés őszi ülésszakának 2023. november 28-ai ülésén kerülhet sor a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 122. § (4a) bekezdésének – jövő januártól hatályos – módosításáról szóló javaslat általános vitájára, amely a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételének a szabályait pontosítja. A tervezett változás értelmében a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie az erre vonatkozó igényét. A szabadságot azonban továbbra is a kért időpontban kell majd kiadni, a törvényjavaslathoz fűzött általános indokolás kiemeli ugyanakkor, hogy: „[…] ekkor is érvényesül az az általános szabály, mely értelmében a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a pótszabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, illetve a megkezdett pótszabadságot megszakíthatja.”

• Joganyag: T/6217. számú törvényjavaslat a gyermek után járó pótszabadság biztosításának feltételeivel összefüggésben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról
• Módosította: –
• Megjelent: www. parlament.hu
• Hatályos: –
• Megjegyzés: folyamatban lévő törvényjavaslat

---