Bejelentkezés Hírlevél

Jogszabályfigyelő 2023 – 52. hét


Szakma
2024. január 3. Jogászvilág
, , , , , , , , ,

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Alábbi cikkünkben a 2023/190–194. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban néhány jogszabályváltozás mellett a Kúria legfrissebb jogegységi döntéseiről is olvashatnak. 

Tartalom:

  1. Új rendelet a tűzvédelmi szabályzatról
  2. Változott a képernyő előtti munkavégzés szabályozása
  3. Közjegyzői díjszabás módosítása
  4. Érdemi döntés hiányában is megszakad az elévülés a keresetlevél benyújtása folytán
  5. Kétoldalú jogsegélyegyezmények alkalmazhatósága közigazgatási ügyekre
  6. Az elévülés megszakadását eredményezi, ha közvetlen végrehajtás helyett a közjegyzői okiratba foglalt követelést perben érvényesítik

  

Új rendelet a tűzvédelmi szabályzatról

A belügyminiszter alábbiakban hivatkozott rendelete a tűzvédelmi szabályzat elkészítésével, a tűzvédelmi házirenddel, valamint a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos előírásokat tartalmazza. A jogszabály 1. számú melléklete állapítja meg az úgynevezett általános tűzvédelmi szabályzatot, amelyet a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek abban az esetben alkalmaznak, amennyiben (saját) tűzvédelmi szabályzatot nem készítenek.

A jogszabály hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztette a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet.

  • Joganyag: 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzatról, a tűzvédelmi házirendről, valamint a tűzvédelmi oktatásról
  • Módosította: –
  • Megjelent: MK 2023/193. (XII. 29.)
  • Hatályos: 2024. 01. 01.
  • Megjegyzés: új jogszabály

  

Változott a képernyő előtti munkavégzés szabályozása

2023. december 31-ével hatályon kívül helyezte a gazdaságfejlesztési miniszter azokat az előírásokat, amely a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes idejét napi 6 órában, illetve a napi munkaidő 75 százalékában maximalizálták.

  

Közjegyzői díjszabás módosítása

A kedvezményes CSOK Plusz hitelprogrammal összefüggésben módosult a közjegyzői díjszabás és az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat szövege.

  

Érdemi döntés hiányában is megszakad az elévülés a keresetlevél benyújtása folytán

„A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.  évi IV.  törvény 327.  § (1) bekezdése alapján a követelés bírósági úton való érvényesítése az elévülést akkor is megszakítja, ha a keresetlevél alkalmas   per megindítására, de a bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alkalmazásával érdemi döntést nem hozott” – olvasható a Kúria  Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi hatályú határozatának rendelkező részében, amely rögzíti azt is, hogy az eljárás alapjául szolgáló végzés indokoltan tért el a Pfv.III.21.070/2018/4. számú, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozattól.

Egységes volt az eljáró bíróságok álláspontja abban a kérdésben, hogy a bírósági igényérvényesítés ideje alatt nem telik az elévülési idő. Kérdéses volt azonban, hogy az igényérvényesítés az elévülés megszakadásával vagy annak nyugvásával jár. A másodfokú ítélet szerint ugyanis: „Ha ugyanis a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja vagy a pert jogerősen megszünteti, a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok – így az elévülést megszakító hatás – elenyésznek, és úgy kell tekinteni, mintha az elévülés meg sem szakadt volna. A per folyamatban léte alatt nyilvánvalóan nem lehet ugyanazt a követelést egy másik eljárásban érvényesíteni, tehát menthető ok áll fenn, így abban az esetben, ha a bírósági eljárás érdemi döntés nélkül fejeződik be, az elévülés a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.  évi IV.  törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 326.  § (2) bekezdése értelmében nyugszik.” {Jpe.II.60.054/2022/14. jogegységi hatályú határozat Indokolás [5] bekezdés.}

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria döntésének elvi tartalmaként rögzítette, hogy: „[A] régi Ptk. értelmében az elévülés megszakadásának a követelés bírósági úton való érvényesítése esetén nem feltétele, hogy az ügyben a bíróság érdemi döntést hozzon.” {Jpe.II.60.054/2022/14. jogegységi hatályú határozat, Indokolás [12] bekezdés.}

„A jogegységi panasz szerint a támadott kúriai határozat alapján felvetődő jogkérdés a fent idézett régi Ptk. 327. § (1) bekezdésével összefüggésben az, hogy az elévülés megszakadásának feltétele-e a követelés bírói úton való érvényesítése esetén, hogy a bíróság az ügyben érdemi döntést hozzon. Másképpen: a követelés bírósági úton való érvényesítése megvalósulhat-e érdemi döntés meghozatalának hiányában? A felhívott jogszabályi rendelkezés szövege ilyen előfeltételt kifejezetten nem nevesít. A Kúria ezzel összefüggésben jogértelmezés útján azt vizsgálta, hogy a régi Ptk. szabályozásában a követelés bírósági úton történő érvényesítése mint az elévülés megszakításának egyik esete milyen feltételek megvalósulása esetén, az igényérvényesítés mely szakaszában eredményezi az elévülés megszakadását.” {Jpe.II.60.054/2022/14. jogegységi hatályú határozat, Indokolás [40] bekezdés.}

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának álláspontja szerint: „[A] jogegységi panasszal támadott határozat helyesen értékelte a régi Ptk. 327.§. (1) bekezdésének vitatott fordulatát: ez alapján ui. a követelés bírósági úton való érvényesítése vezet az elévülés megszakadásához abban az esetben is, ha a keresetlevél alkalmas a per megindítására, de a bírósági eljárásban érdemi döntés nem születik. Ennek következtében az elévülés a régi Ptk. 327.  § (2) bekezdése szerint az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után kezdődik újból.” {Jpe.II.60.054/2022/14. jogegységi hatályú határozat, Indokolás [43] bekezdés.}

  

Kétoldalú jogsegélyegyezmények alkalmazhatósága közigazgatási ügyekre

Az alábbiakban hivatkozott jogegységi eljárásban azt az elvi jelentőségű jogkérdést kellett eldönteni, hogy: „[…] a perrendtartásról szóló 2016.  évi CXXX.  törvény (a továbbiakban: Pp.) 595. § (1) bekezdés a) pontjában említett nemzetközi megállapodásokat kell-e alkalmazni a közigazgatási perekben, annak ellenére, hogy a megállapodások nem említik a közigazgatási pereket a hatályuk alá tartozó ügyek között.” {8/2023. JEH határozat, Indokolás [2] bekezdés.}

A fentiekkel összefüggésben a jogegységi határozat rögzíti:

– a kétoldalú jogsegélyegyezmények tárgyi hatályát az anyagi jog alapján kell vizsgálni;

–  belső jog a közigazgatási jogvitára részben a polgári ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat rendeli alkalmazni, ez azonban önmagában nem jelenti a kétoldalú jogsegélyegyezmények alkalmazhatóságát közigazgatási ügyekben;

– a 2018.  évi LXXXVII.  törvénnyel kihirdetett, a Magyarország és a Vietnámi Szocialista Köztársaság között a polgári ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodás 18. Cikke, amely perköltség-biztosíték alóli mentességet ír elő, nem alkalmazható közigazgatási ügyekre.

  • Joganyag: 8/2023. JEH határozat (Jpe.III.60.059/2022/11. szám) a kétoldalú jogsegélyegyezmények alkalmazhatósága közigazgatási ügyekre
  • Módosította: –
  • Megjelent: MK 2023/190. (XII. 27.)
  • Hatályos: –
  • Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

  

Az elévülés megszakadását eredményezi, ha közvetlen végrehajtás helyett a közjegyzői okiratba foglalt követelést perben érvényesítik

„A követelés elévülésének megszakítására a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.  évi IV.  törvény 327.  § (1) bekezdése az irányadó abban az esetben is, ha fennállnak a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátásának a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti feltételei, de a jogosult a közvetlen végrehajtás helyett a követelését perben érvényesíti” – mondta ki a Kúria az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozatában.

„A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa […] arra a következtetésre jutott, hogy a régi Ptk. 327.  § (1) bekezdésében felsorolt cselekmények akkor is megszakítják a követelés elévülését, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés végrehajtási záradékkal történő ellátásának a Vht. 23/C.  § (1) és (2) bekezdése szerinti feltételei fennállnak.” {9/2023. JEH határozat, Indokolás [31] bekezdés.}

  • Joganyag: 9/2023. JEH határozat (Jpe.IV.60.038/2023/12. szám) a végrehajtási záradékkal ellátható közjegyzői okiratba foglalt követelés elévüléséről
  • Módosította: –
  • Megjelent: MK 2023/190. (XII. 27.)
  • Hatályos: –
  • Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

Kapcsolódó cikkek