Jogszabályfigyelő 2024 – 20. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/54–56. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a Kúria legújabb jogegységi határozatáról és a digitális állampolgárság részletszabályairól olvashatnak.

 

Tartalom:

1. A bíróság személyiségi jogot érintő, illetve azt korlátozó döntése önmagában nem valósít meg személyiségi jogsértést
2. A digitális állam megvalósításához kapcsolódó kormányrendeletek módosítása

 

A bíróság személyiségi jogot érintő, illetve azt korlátozó döntése önmagában nem valósít meg személyiségi jogsértést

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának alábbiakban hivatkozott jogegységi határozata értelmében a bíróság – jogorvoslat eredményeként megváltoztatott, hatályon kívül helyezett vagy megsemmisített – személyiségi jogot érintő, illetve azt korlátozó döntése önmagában nem valósít meg személyiségi jogsértést. A Jogegységi Panasz tanács megállapította továbbá, hogy a Kúria Pfv.20.953/2021/4. számú határozata a továbbiakban nem hivatkozható kötelező erejűként.

A Jogegységi Panasz Tanács álláspontja szerint a személyiségi jogot érintő (és nemcsak a személyes szabadságot korlátozó) ügyekben az a kérdés, hogy személyiségi jogsértésnek minősül-e önmagában az, hogy „a másodfokú bíróság megváltoztatja a személyiségi jogot korlátozó elsőfokú határozatot és a személyiségi jogot érintő rendelkezés alkalmazására irányuló kérelmet [elutasítja].” {2/2024. JEH határozat [31] bekezdés.}

„Az Alaptörvény és a jogszabályok […] az elkerülhetetlen szubjektív mérlegelésnek az ismeretében telepítik a döntés kötelezettségét (és nem csak jogát) a bíróra. Ez pedig önmagában fogalmilag kizárja az esetleges bírói tévedés jogellenessé vagy jogsértővé minősítését. Ahhoz többlet-tényállás, elsősorban olyan tudatos vagy súlyosan gondatlan bírói magatartás szükséges, amely a döntést önkényessé teszi.” {2/2024. JEH határozat [36] bekezdés.}

Ez utóbbi esetben, azaz a többlettényállás megvalósulásakor, feltéve, hogy ha a jogsértés kirívóan súlyos, kártérítés és sérelemdíj iránti igény is érvényesíthető a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség szabályai szerint {lásd: 2/2024. JEH határozat [37] bekezdés}.

„Önmagában az, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak az irányadó anyagi és eljárásjogi szabályok alapján, a bizonyítékok saját belátása szerinti értékelésével meghozott döntésétől eltérő tartalmú döntésre jutott, nem jelentheti azt, hogy az elsőfokú bíróság személyiségi jogi jogsértést valósított meg. Jogszabály felhatalmazásán vagy még inkább annak előírásán alapuló jogszerű magatartás nem lehet jogsértő, legfeljebb a jogszabály felhatalmazásán alapuló törvényes jogkorlátozás. Az elsőfokú bíróság döntése a későbbi felülbírálattól függetlenül ilyen, törvényen alapuló jogkorlátozás, amely ezért önmagában nem jogsértés és nem jogellenes.” {2/2024. JEH határozat [38] bekezdés.} 

• Joganyag: 2/2024. JEH határozat (Jpe.III.60.015/2023/17. szám) a bíróság – jogorvoslat eredményeként megváltoztatott, hatályon kívül helyezett vagy megsemmisített – személyiségi jogot érintő, illetve azt korlátozó döntésének jogsértő jellegéről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/56. (V. 18.)
• Hatályos: 2024. 05. 18.
• Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

  

A digitális állam megvalósításához kapcsolódó kormányrendeletek módosítása

Az elektronikus ügyintézés (digitális állampolgárság előregisztráció) és az anyakönyvezés, valamint a bizalmi szolgáltatások részletszabályait is módosította egyebek mellett az alábbiakban hivatkozott rendeletcsomag a digitális állampolgárság bevezetése körében.

• Joganyag: 113/2024. (V. 14.) Korm. rendelet a digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/54. (V. 14.)
• Hatályos: 2024. 05. 18., 2024. 07. 01., 2024. 09. 01., 2025. 01. 01.
• Megjegyzés: 6 kormányrendelet módosítását tartalmazó rendeletcsomag

---