Kizárólagos illetékesség felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő kártérítési ügyben
A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó – a Kúria eseti döntése.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Módosul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény a hűséges ügyfelek érdekében.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon régóta fennálló anomálián változtat a jogalkotó a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 2016. március 11-étől hatályos módosításával.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések egyik sajátossága, hogy a biztosítási díjat a biztosítási tartam kezdő napján fennálló, nyilvánosan meghirdetett díjtarifa szerint kell megállapítani, és azon egy évig, azaz a következő biztosítási évfordulóig a biztosító főszabály szerint nem változtathat.
A biztosítók a díjtarifát saját üzleti szempontjaik figyelembevételével, szabadon állapíthatják meg. A biztosítók a díjtarifa kialakítása során figyelembe vesznek olyan alapvető kockázati tényezőket, mint a szerződő életkora, lakóhelye, ehhez kapcsolódóan az adott lakóhelyre jellemző kárgyakoriság, a gépjármű típusa, teljesítménye, de a díjtarifa arra is lehetőséget biztosít, hogy a biztosítók egy adott célcsoportot célozzanak meg a termék árazásával, például a biztonságosabbnak tartott idősebb, vidéki szerződőket kedvezőbb elbírálásban részesítsék a díj megállapítása során.
Az elfogadott módosítás az első olyan rendelkezés, amellyel az állam „belenyúl” a liberalizált díjtarifa-rendszerbe, és korlátokat állít fel a díjtarifa kialakításával kapcsolatban. Ennek indokául az a jelenség szolgált, hogy a biztosítók díjtarifája jellemzően külön kedvezményt tartalmaz a biztosító által megszólított új ügyfelek javára, azaz az új szerződésekre, melynek az lett a következménye, hogy az adott biztosítónál lévő szerződő a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés felmondásával és ugyanazon biztosítónál történő újrakötésével kedvezőbb díjat tudott elérni, mintha megtartotta volna a meglévő szerződését. Ennek eredményeként a hűséges ügyfelek – vagy más megközelítésben azok, akik nem kísérik aktívan figyelemmel a biztosítási piac változásait – kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, mint az új szerződést kötő ügyfelek.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009-es törvény idén március 11-étől hatályos módosítása az első olyan rendelkezés, amellyel az állam „belenyúl” a liberalizált díjtarifa-rendszerbe
Az Országgyűlés által elfogadott 2015. évi CCV. törvény 2016. március 11-ei hatállyal akként módosítja a Gfbt. rendelkezéseit, hogy a biztosító díjtarifája csak a már meglévő szerződéssel rendelkezők javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig meglévő szerződésnek minősül. Más szóval, a biztosítók a jövőben nem vonzhatják be az új szerződésekre adott díjkedvezménnyel az új ügyfeleket, ehelyett a már meglévő szerződések szerződőit ösztönözhetik díjkedvezménnyel a biztosítónál való maradásra.
Az új szabályok szerint a biztosító ezen kívül a következő biztosítási évre vonatkozó díjértesítőben figyelemfelhívásra alkalmas módon köteles a meglévő szerződések szerződőit tájékoztatni, hogy a díjtarifa csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés módosuló szerződésnek minősül, valamint közölnie kell, hogy a szerződés díja a meglévő ügyfelekre vonatkozó kedvezmények szempontjából hogyan módosul. Mivel a díjtarifában nem kötelező a meglévő szerződések szerződőit kedvezményben részesíteni, ez a tájékoztatás adott esetben annak közlésére fog korlátozódni, hogy a díjtarifa a meglévő szerződések vonatkozásában díjkedvezményt nem tartalmaz. A jogalkotó a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szektorban folyó egyébként éles piaci versenyre tekintettel feltehetően e kifejezett tájékoztatási kötelezettség előírásával kívánja arra ösztönözni a biztosítókat, hogy díjtarifájukban jutalmazzák a hűséges ügyfeleket.
Ez a rendelkezés ugyanakkor jelenleg még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a biztosítók ne alakíthatnának ki olyan díjtarifa-rendszert, amely továbbra is az új szerződőket preferálja. A díjtarifa módosítására ugyanis a biztosítónak év közben is lehetősége van, így ha egy biztosító állományában adott időszakban (például január 1-én) nagyobb számban van meglévő szerződések évfordulója, a biztosító erre az időszakra akár „speciális” díjtarifát is alkalmazhat, melyet aztán az év többi időszakában kedvezőbb tarifával vált fel. Ezt az állapotot idővel a gépjármű tulajdonszerzésének időpontjához kötött biztosítási évforduló rendszere fogja felszámolni, így a most elfogadott módosítás eredményeként valóban eltűnhet a hűséges ügyfelek kedvezőtlen megkülönböztetése.
Végül fontos megemlíteni, hogy az új rendelkezések csak az egyedi biztosítási szerződésekre vonatkoznak, így nem érintik a flottaszerződések díjtarifáit.
A cikket a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda jegyzi
A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó – a Kúria eseti döntése.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatásából finanszírozott „Okos révkalauz platform” projekt utolsó mérföldkövéről beszéltek a XXI. Magyar Munkajogi Konferencián.
Sorozatunk tizennegyedik részében Szabó Attila írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2023. évi 1-2. számában jelent meg.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!