Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A törvény előzménye, hogy Magyarország Kormánya 2020. március 11-ei hatállyal Magyarország egész területére különleges jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett ki.
Elfogadta az Országgyűlés a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, vagy más néven a felhatalmazási törvényt, melyet már elfogadás napján, a Magyar Közlöny 58. számában ki is hirdettek. A törvény előzménye, hogy Magyarország Kormánya 2020. március 11-ei hatállyal Magyarország egész területére különleges jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett ki.
Az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése felhatalmazza a Kormányt, hogy rendeletet alkothasson a veszélyhelyzet során, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány ilyen rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.
A most elfogadott törvény célja, hogy az Alaptörvény alapján a Kormány által kihirdetett, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet kihirdetése óta meghozott valamennyi intézkedést megerősítse és azok hatályát meghosszabbítsa.
Az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése szerint a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Ez az Alaptörvényben megjelölt sarkalatos törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény. Ezzel szemben a felhatalmazási törvény szélesebb jogkört ruház a Kormányra, mivel a veszélyhelyzetben jogosulttá válik arra, hogy a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggessze, törvényi rendelkezésektől eltérjen, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozzon. E jogkörét azonban a szükségesség és arányosság követelményének betartása mellett csak a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja.
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa, fenntartva azt a jogot, hogy még a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően visszavonja ezt a felhatalmazást. A felhatalmazás természetesen a Kormány jövőben meghozandó intézkedéseire is vonatkozik. Megjegyzendő, hogy a 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 2-8. §-a és a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet, mivel eltelt az előírt 15 napos időtartam, már hatályukat vesztették, ezért meghosszabbításukra sincsen lehetőség, azokat ismételten meg kell állapítani.
A törvény indokolása szerint a felhatalmazás időbeli hatályának meghatározásakor azért lehet indokolt a határozatlan, absztrakt időbeli keret, mert elképzelhető olyan eset, hogy az Országgyűlés a koronavírus fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó 2020. évben bekövetkezett humánjárvánnyal összefüggő okból nem ülésezik, ide értve különösen, ha az Országgyűlés határozatképesen ülésezni nem tud, továbbá ha határozatképes ülésének megtartása a fertőzés okozta járvány terjedésének megfékezése érdekében nem észszerű. A törvény ezért a veszélyhelyzet megszűnéséig biztosítja a felhatalmazást (fenntartva az Országgyűlés visszavonási jogkörét), amelyet a Kormány jogosult megállapítani. A törvény ugyanakkor nem tér ki a nemzetközileg és az Európai Unióban is alkalmazott online ülés tartásának lehetőségére, illetve nem vet számot a Kormány esetleges határozatképtelenségének esetével, amikor a Kormány ülésének megtartása a fertőzés okozta járvány terjedésének megfékezése érdekében sem ésszerű.
A Kormányt a veszélyhelyzet elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeres tájékoztatási kötelezettség terheli az Országgyűlés ülésén, ülés hiányában az Országgyűlés elnöke és az frakcióvezetők részére ad tájékoztatást.
Az Alkotmánybíróság működése különleges jogrend idején különös garanciális jelentőséggel bír ezért az Alkotmánybíróság elnökének és főtitkárának gondoskodnia kell a testület folyamatos működéséről a veszélyhelyzet ideje alatt is. Lehetőség nyílik például az elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével történő ülésezésre is.
Rendelkezik a törvény arról is, hogy a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya csak a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be. Rögzíti, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak. A kiadott ajánlóíveket a törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül le kell adni a választási irodában, amely azokat megsemmisíti. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni. A veszélyhelyzet megszűnését követő napig nem kezdeményezhető sem országos, sem helyi népszavazás. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást ugyancsak a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni. A korlátozás indoka, hogy a választási és népszavazási eljárások során valamennyi választópolgár személyes részvétele válna szükségessé, az a humánjárvány megelőzését, illetve következményeinek elhárítását súlyosan veszélyeztetné.
Büntetőjogi rendelkezések
A törvényhez fűzött indokolás szerint a járványnak az a következménye, hogy lényegében az ország bármely területén tömegesen felbukkanhat, és ezért a társadalom tömegei érzékenyebbek a vele kapcsolatos zavar és nyugtalanság keltésére alkalmas téves információkra, ezért a járvány abban az esetben is a közveszéllyel egyező büntetőjogi védelmet igényel, ha a járvány megjelenése térben és időben még pontosabban nem konkretizálható. Bevezetik a járványügyi védekezés akadályozásának tényállását, és a jogalkotó büntetni rendeli a járvány jogilag és hatóságilag is kimondott veszélye esetén beinduló intézkedések végrehajtásának aktív akadályozását. A tényállás nem értékel eredményt, ezáltal annak megállapításához nem szükséges a védekezés meghiúsulása vagy bármilyen zavara. Nem tényállási elem az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása sem, ami ahhoz a következményhez vezet, hogy a védekezésben résztvevő hivatalos személyek elleni erőszakos vagy fenyegetéssel járó fellépés miatt a hivatalos személy elleni erőszakkal valóságos halmazat jön létre. A törvény egy évig terjedő szabadságvesztés kilátásba helyezésével büntetni rendeli az előkészületet is.
Új alapesettel bővül a rémhírterjesztés, amely a bűncselekmény elkövetési helyét kiterjeszti az egész országra. A jogalkotó szerint ezzel fejezhető ki a legvilágosabban, hogy az egész országot kimerítő védekezéssel összefüggésben a szólásszabadság nem terjedhet ki a tudottan valótlan tények állítására, híresztelésére. Az új szabályok szerint az, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon.
A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!
