Koronavírus a magyar büntetés-végrehajtásban Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben a Magyar Helsinki Bizottságnak „A COVID 19 járványhelyzet hatása az alternatív büntetések és intézkedések, valamint a korai szabadításhoz kapcsolódó jogintézmények alkalmazásáról” szóló tanulmányából olvashatnak részleteket.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett jogszabályi változások alapja a magyar kormány által 2020. március 11-én egy kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzet volt.[1] Ennek kapcsán 2020. március 30-án az Országgyűlés elfogadta az ún. felhatalmazási törvényt.[2] Ez időben korlátlan felhatalmazást adott a kormánynak arra, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatt egyes törvények alkalmazását felfüggeszthesse, törvényi rendelkezésektől eltérhessen, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson. Ebben a kontextusban születtek a büntető igazságszolgáltatást, és kifejezetten a kutatás által érintett alternatív szankciókat és jogintézményeket érintő, a koronavírus-járványra való reakcióként bevezetett jogszabályi rendelkezések is.

[…]

2. A kutatás módszertana

2.1. Elméleti kutatás, adatelemzés

A jogszabályi környezet áttekintése mellett a vizsgált jogintézmények kapcsán közérdekű adatkéréseket nyújtottunk be az Igazságügyi Minisztériumnak (a továbbiakban: IM) és a bíróság központi igazgatási szervének, az Országos Bírósági Hivatalnak (a továbbiakban: OBH), a bírói gyakorlat megismerése céljából. Az IM részben teljesítette, az OBH teljes egészében megtagadta az adatszolgáltatást. Ezért a másodfokú valamint kiemelkedő súlyú ügyekben elsőfokú bíróságként is eljáró törvényszékekhez fordultunk, bízva abban, hogy regionális adatokat kapunk. Négy törvényszékről érkeztek adatok. A statisztikai elemzéshez rendelkezésünkre álltak a bíróság honlapján elérhető közérdekű adatok, ezek azonban kevés információt tartalmaztak a vizsgált jogintézményekre vonatkozóan. Ezáltal kevés országos, reprezentatív adat áll a rendelkezésünkre, ugyanakkor a megismert adatokból kirajzolódnak tendenciák. A kutatási jelentésben foglalt megállapításaink ennek fényében értékelendők.

2.2. Interjúk és kérdőívek

A statisztikai adatelemzés mellett félig strukturált interjúkat készítettünk az eljárások szereplőivel (ügyvédekkel, pártfogókkal, büntetés-végrehajtási pártfogókkal, bírákkal) valamint szabadult fogvatartottakkal.

3. A COVID-19 járvány kapcsán a bíróságok, a pártfogó felügyelők és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők munkáját érintő jogszabályi változások, intézkedések

Általánosságban elmondható, hogy a járvány helyzetre való reakcióként, az első veszélyhelyzet kihirdetését követően hatályba léptetett, a Büntető Törvénykönyvet (a továbbiakban: Btk)., a Be., illetve a Bv. tv.– t érintő jogszabályi rendelkezések nem alakították át a büntetések és intézkedések rendszerét, nem vezettek be a pandémiára való tekintettel enyhébb, alternatív szankciókat, vagy olyan szabályokat, amelyek a fogvatartottak és a büntetés-végrehajtásban dolgozók védelme érdekében a fogvatartottak korai szabadítását vagy enyhébb szankció alá helyezését célozták volna. A járványra reagáló szabályok között nem voltak olyanok, amelyek kifejezetten valamely sérülékeny vagy védett tulajdonsággal rendelkező csoport igényeire reagáltak volna. Bár az alternatív szankciók alkalmazására vonatkozó 2020-as és 2021-es statisztikai adatok nem érhetőek el, a büntetés-végrehajtás intézetekben fogvatartottak pandémia előtti évekre vonatkozó és 2020-as létszám-adatai tükrözik, hogy a járvány helyzet ellenére a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak létszáma lényegében nem változott. (lásd: 2. táblázat). Az első veszélyhelyzet végén több fogvatartott volt mint a 2019-es év zárónapján.

3.1. Az alternatív büntetések és intézkedések kapcsán életbe lépett módosítások

2020. április 5–től 2020. május 31-ig nem kellett végrehajtani a közérdekű munka és a jóvátételi munka szankciókat[3], továbbá a megkezdett közérdekű munka és a jóvátételi munka végrehajtását félbe kellett szakítani.[4] A rendelet módosítása 2020. június 1-től[5] a félbeszakított közérdekű munka és a jóvátételi munka folytatását írta elő, valamint mindkét jogintézmény kapcsán könnyítéseket tartalmazott a teljesítés igazolása és a vonatkozó eljárási határidők tekintetében.

Az Átmeneti tv. szintén előírta a veszélyhelyzetre tekintettel félbeszakított közérdekű munka végrehajtásának folytatását, kivéve ha a kijelölt munkahelyet vagy az elítéltet érintő járványügyi intézkedés vagy a válsághelyzettel összefüggő más ok akadályozta a végrehajtást – ilyenkor az akadály megszűnésével kellett folytatni a végrehajtást[6]. Ha a kijelölt munkahely időközben megszűnt, vagy a továbbiakban nem vállalta az elítélt foglalkoztatását, a pártfogó felügyelőnek új munkahelyet kell kijelölnie[7]. Az Átmeneti tv. ezentúl 30 nappal meghosszabbította a Bv.tv közérdekű munkával kapcsolatos határidőit[8].

Az Átmeneti tv. a jóvátételi munka teljesítése, illetve a teljesítés elvégzése igazolásának határideje kapcsán is könnyítéseket tett lehetővé. A munka igazolására a Bv. tv. által előírt, a munkát elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évhez[9] képest további kilencven nap áll rendelkezésre.[10] Ez további 90 nappal hosszabbodik, ha a jóvátételi munka végrehajtását járványügyi intézkedés vagy a válsághelyzettel összefüggő más ok akadályozza.[11]

3.2. A pártfogó felügyelői feladatokat érintő módosítások

A Kormányrendelet rendelkezései értelmében a pártfogó felügyelői véleményt, illetve a környezettanulmányt csak a feltétlenül szükséges esetekben kellett beszerezni és elkészíteni. A pártfogó felügyelői vélemény, vagy a környezettanulmány elkészítésétől, illetve beszerzésétől azokban az esetekben is el lehetett tekinteni, amikor annak elkészítését, illetve beszerzését a Bv. tv. kötelezően előírja. Ha a pártfogó felügyelői vélemény, illetve a környezettanulmány elkészítése feltétlenül szükséges volt, azt a pártfogó felügyelőnek és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek a személyes kapcsolatteremtés mellőzésével, a rendelkezésre álló iratok, valamint a telefonon vagy elektronikus kapcsolattartás útján beszerezhető adatok alapján kellett elkészítenie.[12]

A 2020. június 1-től hatályba lépő,[13] és az Átmeneti tv.-ben megerősített[14] szabályozás szerint a pártfogó felügyelői véleményt, illetve a környezettanulmányt főszabály szerint ismét személyes kapcsolatteremtés útján kell elkészíteni. Ha a személyes kapcsolatteremtés a veszélyhelyzetre vagy a veszélyhelyzet során elrendelt járványügyi intézkedésre tekintettel akadályba ütközik, akkor van lehetőség a környezettanulmányt és a véleményt a rendelkezésre álló iratok, valamint a telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján beszerezhető adatok alapján elkészíteni.

A Kormányrendelet a pártfogó felügyelet feladatainak teljesítésével (pártfogolttal való kapcsolatfelvétel, tájékoztatás, valamint a pártfogolt magatartásának, tanulmányai folytatásának, munkahelyén vagy lakóhelyén tanúsított viselkedésének és életvitelének figyelemmel kísérése) kapcsolatban a pártfogók és a büntetés-végrehajtási pártfogók számára egyaránt a telefonon, illetve az elektronikus úton – ideértve az elektronikus levelezést is – történő kapcsolattartást emelte főszabállyá.[15] A Kormányrendelet a pártfogoltat is a telefonos vagy elektronikus kapcsolattartásra kötelezte a pártfogó felügyelővel, illetve a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel.[16]

2021. június 1-től a főszabály ismét a személyes kapcsolattartás lett. Csak abban az esetben van lehetőség a telefonos, illetve az elektronikus kapcsolattartásra, ha a személyes kapcsolattartás a veszélyhelyzetre vagy a veszélyhelyzet során elrendelt járványügyi intézkedésre tekintettel akadályba ütközik[17] – ugyanez vonatkozik a pártfogoltra is.[18] E szabályokat megerősítették az Átmeneti tv. vonatkozó rendelkezései is.[19]

3.3. A szabadságelvonással járó büntetések enyhítésére használt jogintézmények (reintegrációs őrizet, feltételes szabadságra bocsátás) kapcsán a büntetés-végrehajtási pártfogó és a büntetés-végrehajtási bírói feladatokat érintő módosítások

A Kormányrendelet értelmében a reintegrációs őrizet infrastrukturális és technikai feltételeinek ellenőrzését (telepíthető-e az elektronikus távfelügyeleti eszköz a lakásban, melyben az elítélt a reintegrációs őrizetét töltené) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek a rendelkezésre álló iratok alapján, valamint telefonos vagy elektronikus kapcsolattartás útján kellett elvégeznie. Ha a reintegrációs őrizetet elrendelték, majd kiderült, hogy az elektronikus távfelügyeleti eszköz mégsem telepíthető, az elítélt nem volt reintegrációs őrizetbe helyezhető.[20]

A Kormányrendelet szerint a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv.bíró) a Bv. tv.-ben szabályozott bv. bírói eljárások[21] közül csak bizonyos eljárásokban hozhatott döntést a 2020. április 6. és 2020. május 31. közötti időszakban.[22] A jelen kutatás témáját érintő eljárások közül ebbe a körbe tartozott a feltételes szabadságra bocsátás,[23] a reintegrációs őrizet elrendelése és megszüntetése,[24] illetve a pártfogó felügyelet elrendelése és megszüntetése.[25] Ezekben az ügyekben az elítéltet főszabály szerint telekommunikációs eszköz útján kellett meghallgatnia, és a bv. bírónak lehetősége volt arra, hogy iratok alapján hozza meg a döntését.[26]

4. A járvány hatása a szabadságelvonással nem járó, alternatív büntetésekre és intézkedésekre – jogalkalmazás

A megkérdezett bírók és védők elmondása alapján a Kormányrendeletre adott első reakcióként „leállt a büntető igazságszolgáltatás”, a kialakult új szabályozás mentén lassan történt az átállás a jogalkalmazásban. Az enyhébb tárgyi súlyú ügyeket, – lényegében az 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő ügyeket – próbálták büntetővégzéssel lezárni.[27] Meglátásuk szerint arra törekedtek a bíróságok, hogy mind a védő és a terhelt, mind az ügyészség által elfogadható büntetéseket indítványozzanak, ezzel minimalizálják a tárgyalásokat – a tárgyalás nélkül is kiszabható ítéletek felé mozdult el az ítélkezési gyakorlat. Ez az ügyeknek ebben a szegmensében enyhébb ítéletek kiszabásához vezethetett – ennek igazolására azonban még nem állnak rendelkezésre a 2020-as ítéletkiszabásra vonatkozó statisztikák. Az idő múlását önmagában is enyhítő körülményként kell értékelni[28] – ezáltal a tárgyalások elhalasztása a járvány helyzet miatt a kis súlyú bűncselekményeknél, vétségeknél akár jóval enyhébb kiszabott büntetésben is megnyilvánulhat.

A fogva tartott terheltek esetében az eljárási cselekményeket – így a tárgyalásokat – Skype-on bonyolították le.[29] Az ügyvédek szerint ez egy hatékonyabb megoldás volt, mint a járvány helyzet későbbi időszakában óvintézkedések mellett megtartott személyes tárgyalások, az utóbbi kapcsán a felmerült problémákat a következő bekezdésben részletezzük.

Ugyanakkor az eljárásban érintett többi szereplő (sértettek, tanúk, szabadlábon védekező terheltek) esetén – a jogalkalmazói vélemények szerint – aggályos volt a távmeghallgatás, mert a bv. kontrollált környezetével szemben a többi eljárási szereplő esetén felmerült, hogy garanciális jogok sérülhetnek. A bíró nem tud meggyőződni arról, hogy milyen körülmények között nyilatkozik a meghallgatott személy. Ennek ellenére a tapasztalataik szerint e tekintetben nem volt egységes a jogalkalmazás, voltak olyan bírók, akik sértetteket, tanúkat és szabadlábon védekező terhelteket is meghallgattak telekommunikációs eszközön.

2020 őszére országosan kiépültek a járvány helyzethez alkalmazkodó plexi-falas tárgyalótermek és a járványügyi védekezést szolgáló óvintézkedések protokollja. Ettől kezdve a bíró mérlegelési hatáskörébe került, hogy a járvány helyzetre való tekintettel elhalasztja a tárgyalást vagy megtartja a járványügyi szabályok betartása mellett. A tárgyalóteremben bevezetett plexi üveg és a kötelezővé tett maszkviselet a védők megítélése szerint nagyon megnehezítette a kommunikációt. A bíró el volt zárva mindenki mástól, az ügyész a védőtől és a bírótól. Dupla plexifal mögül kellett hallani, mit mond az eljárás másik szereplője. Egyedül a terhelt nem volt lezárva semmilyen oldalról.

Ahogy egy védő fogalmazott:

“A plexi tükröződött, nem lehetett látni egymást. A maszk megnehezítette a hallást és a megértést: Bohócság. Úgy beszélünk erőltetett módon, mintha mindenki teljesen hülye lenne. Visszakérdezünk, hogy jól hallottam-e?”

Bár 2020 őszétől újra lehetőség volt személyes tárgyalásokat is tartani, továbbra is meghatározóak maradtak a távmeghallgatások útján lebonyolított tárgyalások a fogva tartott terheltek esetén. A megkérdezett jogalkalmazók szerint nem egységes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy milyen mértékben használják ki az elektronikus eszközöket. Egyes, idősebb bírákra jellemző, hogy a távmeghallgatás lehetősége ellenére inkább előállítják a terheltet a büntetés-végrehajtási intézetből.

A távmeghallgatás intézményének a védők megítélése szerint előnye és hátránya egyaránt van. Kimondottan segíti a munkát, hogy nem kell fizikai távolságot áthidalni sem a védelemnek, sem a bv. intézetnek a tárgyalásra szállítással, vagyis nem kell a fogvatartottat szállítani. Ez az előny leginkább kisebb súlyú ügyekben és a másodfokon érvényesül, mert súlyosabb ügyekben és az elsőfokú tárgyalásokon fontosabbnak tartják, hogy ne sérüljön a közvetlenség elve. A távmeghallgatáson mind a védelem mind a bíró számára kevésbé érzékelhető a terhelt állapota, az elhangzó információknak és reakcióknak más a súlya. A megkérdezett bírók elégedettek a távmeghallgatásos tárgyalásokkal. A jelenlegi technikai feltételek lehetővé teszik, hogy akár két büntetés-végrehajtási intézetet is bekapcsoljanak egyszerre egy távmeghallgatásba.

Mindkét hivatásrend képviselői úgy gondolják, hogy célszerű, ha ez az eszköz bizonyos eljárási cselekmények esetén a járvány helyzet megszűnését követően is fennmarad. Külön kiemelik a távmeghallgatás előnyét külföldön lévő tanúk meghallgatásánál – erre lehetőség van garanciális feltételek mellett, ellenőrzött körülmények között: a tanút egy külföldi rendőrség / bíróság épületéből hallgatják meg. Egyetlen technikai nehézségként azt említik, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben alacsony a távmeghallgató helyiségek száma, ugyanazt a helyiséget használja az ügyészség, a tárgyalási bíró, a bv. bíró, a nyomozási bíró, a rendőrség.

Emellett mind a bírók mind az ügyvédek felhívták a figyelmet arra, hogy garanciális jogok sérülhetnek, mivel személyes tárgyaláshoz képest a védő és a terhelt közötti négyszemközti egyeztetésre való lehetőség jelentősen korlátozott a távmeghallgatások közben és után. A bíró erre rendszerint lehetőséget ad, ilyenkor ”kimegy” a hívásból, de a védők jellemzően nem bíznak abban, hogy a beszélgetést ténylegesen nem rögzítik. Valamint a legtöbb esetben a fogvatartott terhelt mellett jelen van a helyiségben egy felügyelő / reintegrációs tiszt is. Ezért a bevett módot a védelem és a terhelt közötti egyeztetésre a telefonálás jelenti, a bírák a tapasztalatok szerint erre is lehetőséget adnak, erre az időre szüneteltetik a távmeghallgatást. Ez a legszegényebb terheltek esetén vezethet diszkriminatív gyakorlathoz, akiknek nem áll rendelkezésükre bv. mobil,[30] ezáltal korlátozott a lehetőségük a védelemmel való telefonos kapcsolattartásra.

A védők arról számoltak be, hogy a védői érvelésekben használták enyhítő körülményként a COVID-19 járványt, és egyes tapasztalatok szerint a bírák figyelembe is vették azt, ha egy bűncselekmény elkövetésénél szerepet játszott a járvány helyzet (pl: valaki azért követett el vagyon elleni bűncselekményt, mert a járvány helyzet miatt bizonytalanná vált az egzisztenciális helyzete); vagy azt, hogy a járvány helyzetben egy alternatív büntetés (pl: pénzbüntetés) megítélése milyen helyzetbe hozza az elkövetőt (pl. ha a járvány helyzettel összefüggésben nem volt jövedelme, akkor nem szabott ki pénzbüntetést a bíró).

A pártfogók tapasztalatai szerint nem befolyásolta az alternatív büntetések és intézkedések kiszabását a COVID-19 járvány, lényegében azonos arányban szabtak ki alternatív szankciókat, mint a megelőző évben. A járvány a végrehajtást befolyásolta. A pártfogó felügyelet munkájára vonatkozó adatokból látható, hogy a 2020. április 6 – 2020. június 30. közötti időszakban számos megítélt közérdekű munka büntetés és jóvátételi munka intézkedés végrehajtását kellett felfüggeszteni valamint nagyszámú megkezdett közérdekű munka és jóvátételi munka szankció végrehajtását kellett félbeszakítani.

A pártfogók tapasztalatai alapján a közérdekű munka félbeszakítása mind az ügyfeleket mind a munkáltatókat hátrányosan érintette: szerettek volna túllenni a végrehajtáson. A félbehagyott közérdekű munka végrehajtása többlet feladatot rótt a pártfogó felügyelőkre. A járvány hozadékaként megfogalmazták, hogy a visszalépő munkáltatók helyére új munkahelyek kerültek kijelölésre, akikkel korábban nem volt kapcsolatuk – ezek feltehetőleg a COVID után is be fogják fogadni a közérdekű munkát letöltőket.

[…]

6. A járvány hatása a szabadságelvonással járó szankciók hatásainak, illetve káros következményeinek az enyhítését célzó jogintézmények alkalmazására

A törvényszékekről kapott adatok alapján a feltételes szabadságra bocsátásokról való döntéseket összegző statisztikákban egy irányba mutató tendencia, hogy a járvány által érintett 2020-as évben mind a négy törvényszéknél jelentősen csökkent a feltételes szabadságra bocsátásról való pozitív döntések száma. Van olyan törvényszék, ahol ez a tendencia enyhébb – a korábbi két évhez képest kb. 1/3-ával csökkent a feltételes szabadságra bocsátottak száma, van, ahol radikális – a korábbi két évhez képest több, mint a felével csökkent a feltételes elrendelés. Két törvényszéken 2020-ban egy elítéltet sem bocsátottak feltételes szabadságra. (Lásd: 5. táblázat)

Fontos e mellé tenni azt az országos adatot, melyből látszik, hogy a feltételes szabadságra bocsátás és a feltételes szabadságra bocsátottak pártfogó felügyelete elrendelésének ügyében a bv. bírókhoz beérkezett kérelmek számában nem mutatkozik meg ez a változás – azaz a 2020-as évben a korábbi évekhez képest nem érkezett lényegesen kevesebb feltételes szabadság kérelem a törvényszékekre […]. A vizsgált törvényszékeken a 2020-as évben a feltételes szabadságra bocsátások csökkenésére feltehetően nem a kevesebb kérelem ad magyarázatot.

A törvényszékekről kapott adatok alapján hasonló tendenciát látunk a reintegrációs őrizet alkalmazása kapcsán: a járvány által érintett 2020-as évben különböző mértékben, de mind a négy megyében csökkent a reintegrációs őrizetbe helyezettek száma. Három megyében ez a tendencia korábban kezdődött, a Fővárosban egyértelműen a járvány első évéhez kapcsolódott a változás. […]

Ehhez kapcsolódik az az országos adat, melyből látszik, hogy a reintegrációs őrizet elrendelésének ügyében a bv. bírókhoz beérkezett kérelmek számában nem látható jelentős csökkenés a 2020-as évben a korábbi évekhez képest. […]. A vizsgált törvényszékeken a 2020-as évben a reintegrációs őrizet elrendelésének csökkenésére jó eséllyel nem az a magyarázat, hogy kevesebb fogvatartott adott be kérelmet.

A törvényszékek statisztikáiból kirajzolódott jelentős csökkenés a feltételes szabadságra bocsátottak és a reintegrációs őrizetbe helyezettek számában megerősíti azt a jogalkalmazók által megfogalmazott tapasztalatot, hogy 2020. márciustól 2020. őszig szinte leálltak a bíróságok, annak ellenére, hogy a jogszabályok alapján mind a feltételes szabadságról mind a reintegrációs őrizetről távmeghallgatás útján is dönthettek a bírók. Az adatok azt valószínűsítik, hogy visszaestek az iratok alapján és a távmeghallgatás alapján hozott bv. bírói döntések a feltételes szabadságról és a reintegrációs őrizetről.

A büntetés-végrehajtási pártfogó véleménye alapján a szabadulásra való felkészítésre és utógondozásra irányuló szakmai munka egy részét: a fogvatartottakkal való személyes munkát szinte teljesen ellehetetlenítette a járvány. A telefonos környezettanulmány készítést egy bv.-pártfogó is olyan feladatnak látta, amit nem lehet megfelelő színvonalon elvégezni. Tapasztalatai szerint a reintegrációs őrizetben és feltételes szabadságon levő elítéltekkel nehéz volt a telefonos kapcsolattartás […].

Véleménye szerint többen lettek bűnismétlők, mint a járvány előtti időben, de szerinte ez nem a pártfogói kontroll hiányából fakadt, hanem az általános kiszolgáltatott helyzetből, ami mind egzisztenciálisan mind érzelmileg megterhelte a büntetés-végrehajtásból szabadulókat. Bár a szabályozás szerint 2020. április 6-tól lépett hatályba kötelező jelleggel a telekommunikációs eszköz útján való kommunikáció, valójában már március elejétől nem mentek ki a ügyfelekhez. 2020 márciusa és 2021 júniusa között összesen 25-30 olyan ügye volt, amelyben telefonos kommunikációra alapozva kellett környezettanulmányt készítenie a reintegrációs őrizet engedélyezéséhez. Ezekben az esetekben valamilyen elektronikus chat-felületen (messenger, whatsupp, viber) kérték be a szükséges képeket a reintegrációs őrizet helyéül szolgáló ingatlanról. Azért is volt erre szükség, mert a pártfogoltak közül sokan egyáltalán nem e-maileznek. A reintegrációs őrizetet töltőket is telefonon ellenőrizték. A pártfogoltak túlnyomó többsége számára rendelkezésre állt valamilyen telefonos vagy internetes kommunikációs csatorna.

Egy reintegrációs őrizetbe került fogvatartott arról számolt be, hogy az eleve hosszadalmas bürokratikus folyamatok még hosszabbá váltak a járvány alatt. Az ő esetében két hónap büntetés-végrehajtásban töltött többlet időt jelentett, hogy véletlenül életellenes bűncselekménynek regisztrálták a csalását, ezért utasították el a reintegrációs őrizet kérelmét (előbbi bűncselekményi kategóriában nem adható reintegrációs őrizet). Két hónapba telt, hogy javítsák a hibát.

A bv. pártfogók és az érintettek megerősítették, hogy a jogszabályi előírás szerint a járvány alatt nem volt mód személyes környezettanulmány készítésére, és a reintegrációs őrizet technikai feltételeinek ellenőrzésére, biztosítására. Ez számos gyakorlati problémát vont maga után. A lábbilincsek nyomkövetőjéről a COVID előtti időszakra vonatkozóan is jeleztek problémákat. A környezettanulmány része, hogy a lakás helyiségeit is részletesen leírja. Amiatt, hogy nem tudták személyesen felmérni a lakásokat és beállítani a technikai eszközöket ezek a problémák fokozódtak járvány alatt. Gyakran jelezte hibásan a lábbilincs, hogy elhagyta a reintegrációs őrizetet az érintett, akár a lakásban is. Volt olyan, hogy a lakás egy részét már „tiltott területnek” azonosította.

„Alapesetben havonta kétszer járt ki a bv. pártfogó ellenőrizni a lábbilincset és a töltőt. A járvány miatt nem jöttek ki. Gyakran megszűnik a jel, tévesen riaszt. Ilyenkor akár az éjszaka közepén is hív a bv. intézet és azonnal ki kell menni az utcára, hogy újra legyen jel és meggyőződjenek arról, valóban otthon vagyok.” (elítélt 1)

„Volt olyan is, hogy a bv. bíró által leigazolt orvosi papírral mentem orvosi vizsgálatra, és hívott a bv., hogy hol vagyok? Utasították, hogy menjen haza. Olyan is volt, hogy írásbeli feddést kapott, mert a kórházban volt kezelésen. Ezek úgy fordulhatnak elő, hogy a bv. pártfogó, a bv. bíró és a bv. biztonsági szolgálat között lassan érnek össze a papírok: a bv. bíró által hozott döntést csak napokkal később látja a bv. pártfogó.” (elítélt 2)

[…]

7. A járvány hatása a sérülékeny elítéltekre

Az általános pártfogók elmondása alapján a felnőtt pártfogoltak között nagyon kevés rendezett anyagi hátterű ügyfél van. A pártfogoltak jelentős része eleve valamilyen hátrányos helyzetű, sérülékeny csoportba tartozik: mélyszegénységben élő, roma, hajléktalan ember. A legmagasabb státuszú, dolgozó pártfogoltak jellemzően az alacsonyan iskolázott, betanított munkát végző társadalmi rétegbe tartoznak. Számukra a közérdekű munkavégzés és a pénzbüntetés egyaránt nagy terhet jelent, nehezebben engedhetik meg maguknak, hogy akár csak néhány hétre kiessenek a munkából valamint nem rendelkeznek pénzügyi tartalékokkal.

[…]

Egy érintett, aki COVID-ot kapott a bv.intézetben, öt hétig volt kórházban és négy hétig karanténban:

„A karantén ideje alatt csak akkor nyitották ki az ajtót, amikor beadták nekik az ételt. Volt, hogy egy napig egyáltalán nem kaptunk enni. A nevelővel egy héten egyszer találkoztunk. A nevelő benézett és azt kérdezte, hogy nem akar-e valaki öngyilkos lenni. Semmilyen egyéb támogatást nem kaptunk COVID- fertőzöttként”.

Ezalatt az idő alatt nem tudtak intézni semmilyen, a fokozatváltáshoz, feltételes kedvezményhez vagy sem reintegrációs őrizethez kapcsolódó ügyet. Ezek akár hónapokkal növelték meg a fogvatartásuk idejét vagy akadályozták, hogy enyhébb végrehajtási szabályok alá kerüljenek.

Egy cukorbetegséggel küzdő fogvatartott arról számolt be, hogy kijött egy, a krónikus betegségével összefüggő neuropátiás láb-bőrbetegsége:

„A betegségem kiújulása azzal függött össze, hogy egész nap nem lehetett levenni a bakancsot a lábamról. Másfél hónapig tartott, amíg megkaptam a szakorvos által felírt krémet, a folyamat majdnem visszafordíthatatlanná vált. Azért volt ilyen hosszú a gyógyszer útja, mert az otthonról beküldött receptet a benti orvosnak kellett jóváhagyni, az összetevőit egyenként ellenőrizni (nincs-e valamilyen, a bv.-ben tiltott összetevő, mely drogként használható), majd egy új időpontot kérni, hogy a bv. orvos írja fel, majd beszerezni a kinti patikából. Amíg nem volt gyógyszer, addig háborús technikákat alkalmaztam: nejlonzacskóba bugyolálta a lábát, hogy sterilen tartsam, ráhúztam a zoknit.”

Az elítéltek által a járvány helyzethez kapcsolódóan megfogalmazott általános probléma volt, hogy az eljárásokhoz kapcsolódó változásokról – így általánosságban a telekommunikációs eszközök alkalmazásáról, a feltételes szabadságra bocsátásról és a reintegrációs őrizet elrendeléséről való bírói döntések változó szabályozásáról – nem kaptak széleskörű tájékoztatást a büntetés-végrehajtási intézettől. A gyorsan változó jogszabályokat nem igazán tudták követni, így sokszor nem tudták, mihez van joguk és mik a kötelességeik.

Fontos megjegyezni, hogy egyes védők meglátása szerint a nehéz anyagi körülmények között élők számára kedvező hatásokkal is jártak a járvány helyzethez kapcsolódó változások. Ahogyan a korábbiakban említettük, az útiköltség miatt a szegény fogvatartottakat a hozzátartozóknak az akár több száz kilométeres távolságok miatt egyáltalán nincs esélyük látogatni. A szintén említett magas telefon-percdíjak miatt a Skype – mely a szabályozás szerint egyenlő mértékben elérhető a fogvatartottak számára, rezsim besorolásuk szerint – sokaknak élhetőbb, szélesebb körű alternatívát jelenthetett a hozzátartozójukkal való kommunikációra, mint a járvány előtt rendelkezésre álló lehetőségek. Ugyanakkor a mélyszegény családokban, ahol az elektronikus eszközök nem álltak rendelkezésre, ez a pozitív hatás nem érvényesült. Egy, a kutatásban részt vevő, fogvatartottakkal dolgozó szakember kiemelte: a hozzátartozók társadalmi háttere jelentős egyenlőtlenségeket teremthetett a járvány helyzet alatti kapcsolattartásban, így a Skype-hoz való hozzáférésben is. Ha a hozzátartozó rossz körülmények között él (nincs otthon internet, Skype-ra alkalmas eszköz), vagy nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel az elektronikus kapcsolattartáshoz, akkor nem tud élni az ingyen Skype lehetőségével. Ezt az aggodalmat megerősítette az ombudsman is, egy intézetlátogatásról szóló jelentésében.[31] 

8. Konklúziók és javaslatok

Az alábbiakban a kutatásban résztvevők és a Magyar Helsinki Bizottság javaslatait összegezzük.

A Magyar Helsinki Bizottság teljes tanulmányát, itt FINAL-IPPF-report-Hungary-Final-HUN olvashatják.

[1] 1 A veszélyhelyzetet 2020. március 11-én hirdették ki a 40/2020 (III.11.) Korm. rendelettel és 2020. június 17-ével szüntették meg a 282/2020 (VI.17.) Korm.rendelettel. Ez volt a kormány által a koronavírus-járvány kitörését követően kihirdetett első veszélyhelyzet.

[2] A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény, amely 2020. március 31. és 2020. június 17. között volt hatályban.

[3] A 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Az 1. § (2) bekezdése 2020. június 1-jétől hatályát vesztette, a rendelet 2020. június 1-től hatályos módosítása elrendelte a megkezdett és félbeszakított közérdekű munka és jóvátételi munka végrehajtásának folytatását.

[4] 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése. Ez alól a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatására irányuló eljárás jelentett kivételt abban az esetben, ha az átváltoztatásra okot adó körülmény már a rendelet hatálybalépése előtt is fennállt. Az 1. § (3) bekezdése 2020. június 1-jétől hatályát vesztette.

[5] A 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2020. június 1-jétől hatályos 14. § (1) bekezdése. A közérdekű munka végrehajtásának folytatásával kapcsolatban további szabályokat tartalmazott a Korm. rendelet 14. § (1)-(3) bekezdése, valamint a rendelet 2020. június 1-jétől hatályos 15. §-a.

[6] Átmeneti tv. 239. § (1) és (2) bekezdés

[7] Átmeneti tv. 239. § (3) bekezdés. A 239. § (3) bekezdés ehhez hozzáteszi azt is, hogy amennyiben új munkahely kijelölése esetén új foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése szükséges, a munkahely kijelölésére megállapított határidő harminc nappal meghosszabbodik.

[8] Átmeneti tv. 239. § (4) bekezdés. A Bv. tv.-ben megállapított határidők meghosszabbodása alól a 239. § (4) bekezdése értelmében kivételt képez a jogorvoslat benyújtására vonatkozó határidő. Mindezeken túl a Átmeneti tv. 239. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közérdekű munka végrehajtása veszélyhelyzetre tekintettel történő elhalasztásának vagy félbeszakításának tartama, valamint a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben elrendelt egyéb intézkedés tartama, ha ez a végrehajtást akadályozza, a Bv. tv. 280. § (5) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít be. A Bv. tv. 280. § (5) bekezdése szerint a közérdekű munkát az első munkahely kijelöléséről szóló határozat végrehajthatóságától számított két éven belül végre kell hajtani. Ha két éven belül a közérdekű munkát az elítélt önhibájából nem végzi el, a pártfogó felügyelő jelentést készít, és a 290. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi az ügyészségnél a közérdekű munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának indítványozását.

[9] Bv. tv. 309. § (1) bekezdés

[10] Átmeneti tv. 240. § (1) bekezdés

[11] Átmeneti tv. 240. § (2) bekezdés A rendelet módosítása 2020. június 1-től

[12] A 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2020. április 6-tól 2020. május 31-ig hatályos 1. § (8) bekezdése.

[13] 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2020. június 1-től 2020. június 17-ig hatályos 1. § (8) bekezdése.

[14] Kivezető tv. 236. § (8) bekezdés

[15] A 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2020. április 6-tól 2020. május 31-ig hatályos 6. § (1) bekezdése. A 6. § (1) bekezdése 2020. június 1-től hatályát vesztette.

[16] 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2020. április 6-tól 2020. május 31-ig hatályos 6. § (2) bekezdése. A 6. § (2) bekezdése 2020. június 1-től hatályát vesztette.

[17] A 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2020. június 1-től 2020. június 17-ig hatályos 6. § (1) bekezdése.

[18] A 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2020. június 1-től 2020. június 17-ig hatályos 6. § (2) bekezdése.

[19] Kivezető tv. 241. § (1) bekezdés és (2) bekezdés.

[20] A 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2020. április 6-tól 2020. május 31-ig hatályos 1. § (9) bekezdése. Az 1. § (9) bekezdése 2020. június 1-től hatályát vesztette.

[21] Bv. tv. 52-75/A. § szerinti eljárások.

[22] A 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2020. április 6-tól 2020. május 31-ig hatályos 2. § (3) bekezdése. A 2. § (3) bekezdése 2020. június 1-től hatályát vesztette.

[23] 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés c) pont

[24] 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés e) pont

[25] 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés j) pont

[26] 2021. január 1. -e óta, a Bv. tv. 50. § (1) bekezdés e) pontja szerint ha az elítélt fogva van, a büntetés-végrehajtási bíró a meghallgatást és a tárgyalást telekommunikációs eszközzel vagy a bv. intézetben tartja. A koronavírus-járvány kitörését követően, a Kormányrendelet 2. § (4) bekezdése b) pontja szerint a bv. bíró iratok alapján is meghozhatta a döntését; a Kormányrendelet 2. § (4) bekezdés c) pontja szerint a bv. bírói meghallgatás során az elítélt részvételét elsősorban telekommunikációs eszközzel kellett biztosítani. A Kormányrendelet hatályon kívül helyezését követően, a 2020. június 18-án hatályba lépett Átmeneti tv. 236. § (6) bekezdése a Korm. rendelet e rendelkezését apróbb módosításokkal, lényégében változatlan formában átvette. 2021.december 31-ig ez a hatályos szabályozás.

[27] Be. C. fejezet: A büntetővégzés lényege, hogy a bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha az ügy megítélése egyszerű, a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva, és a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető. A bíróság az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is büntetővégzést hoz, ha az előbbi feltételek fennálnak, és a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte.

[28] A büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló 56. BK vélemény 10.

[29] A B.e. XX. fejezete (120-126. §) alapján a telekommunikációs eszköz használata az eljárási cselekményen való jelenlét biztosításának egyik eszköze lett. A Be. 121. § (1) bekezdése szerint a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hivatalból vagy az eljárási cselekményen jelenlétre kötelezett, illetve jogosult személy által előterjesztett indítványra rendelheti el a telekommunikációs eszköz használatát. 2020. március 11-e, az első veszélyhelyzet kihirdetését követően a Be.-t a a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendeletben (Veir.) foglalt eltérésekkel kellett alkalmazni. Ennek értelmében, ha az eljárási cselekményen történő személyes megjelenés a járványügyi szabályok megszegésével járt, akkor fő szabály szerint az eljárási cselekményt el kellett halasztani. Ha az nem volt elhalasztható, az eljárási cselekményen való jelenlétet telekommunikációs eszközzel kellett biztosítani.

[30] A telefonálásra a fogvatartottak a bv. intézet által biztosított, kártyával tölthető mobiltelefon-készüléket használhatják. A telefonokért 35 ezer forint (100 EUR) letéti díjat kell fizetni. A telefonok nem hívhatóak vissza, a rabok pedig csak azokat a számokat hívhatják, akik hivatalos kapcsolattartóik. A védővel való beszélgetés díja azonos, de időben nem korlátozott. Azok a rossz anyagi helyzetű fogvatartottak, akiknek nincs „saját” bv. mobiljuk, az intézetben elérhető fali telefonokat használhatják, limitált időtartamban.

[31] Az alapvető jogok biztosának mint nemzeti megelőző mechanizmusnak jelentése az AJB-2419/2020. számú ügyben a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön látogatásával összefüggésben, 9. o. : a bv. intézet vezetősége arról számolt be a biztosnak, hogy a Skype-kapcsolattartás „sok esetben a hozzátartozókon múlik, akiknek rendelkezniük kell legalább egy, a beszélgetés lebonyolítására alkalmas telefonkészülékkel.”

---