Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kriminálexpót novemberben a Villányi Úti Konferencia Központban rendezték meg. A témák között szerepelt többek között a Büntetés-végrehajtási Szervezet konferenciája a reintegrációról, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) rendezvénye a korrupció elleni küzdelem aktuális kérdéseiről, de szó esett a bírói és az ügyészi etikáról is. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) jóvoltából pedig a szellemi tulajdon védelme is előkerült. Az expó zárónapjának programjai között két rendezvényre került sor, az egyiken az ORFK munkatársai hívták fel a kiskorúak figyelmét az internetezés veszélyeire, a másikon pedig a személy- és vagyonvédelemről, valamint a magánnyomozói tevékenységről volt szó.
A HENT konferencián hangzott el Kármán Gabriellának a HENT Műtárgyhamisítás elleni munkacsoport vezetőjének és az OKRI munkatársának, valamint Einspach Gábornak, a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetsége elnökének a közös előadása „Új eszköz a műtárgyhamisítás ellen Magyarországon: a Kétséges eredetiségű művészeti alkotások adatbázisa” címmel. A kulturális javak sérelmére elkövetett bűncselekmények kriminalisztikai vonatkozásainak tárgyalása nem előzmény nélküli a Kriminálexpo történetében. 2010-ben a „Művészet és kriminalisztika” című szekció már kiemelten tárgyalta a műtárgyhamisítás problémakörét. Azóta lényeges előrelépés történt: a HENT-en belül önálló munkacsoport jött létre a műtárgyhamisítás elleni fellépés koordinálására. Kármán Gabriella előadásában kitért arra, hogy bár itt a büntetőjog szemszögéből speciális jelenségről van szó, az okozott vagyoni károk volumene, a szerzői jog megsértése és a kulturális örökség veszélyeztetése feltétlenül indokolttá teszi a téma e körben történő tárgyalását. A HENT Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportja valamennyi érintett állami és piaci szektor részvételével, átfogó stratégiát dolgozott ki, amely elsősorban a műkereskedelmi tevékenység megfelelő, a fogyasztóvédelmet és a művészeti alkotások védelmét fokozottan garantáló szabályozásával, valamint a művészeti alkotásokat érintő hiteles szakértői tevékenység feltételrendszerének kidolgozásával kíván hozzájárulni a hamisítás jelenségének visszaszorításához, a jogérvényesítés elősegítéséhez. Ennek az intézkedéscsomagnak a részét képezi a Kétséges eredetiségű művészeti alkotások adatbázisa is, amelyet első alkalommal a Kriminálexpo közönsége ismerhetett meg. A HENT kezdeményezésére és szakmai támogatásával a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetsége hozta létre azt a rendszert, amely Magyarországon a kétséges eredetiségű művészeti alkotások nyilvántartását megteremti. Ezt mutatta be a másik előadó, Einspach Gábor. Az adatbázis célja – német példára – egy olyan eszköz létrehozása, melynek segítségével a kétséges eredetiségű műtárgyak kivonhatóak a műkereskedelemből, egyelőre addig, amíg eredetiségüket illetően hitelt érdemlő döntés nem születik. A szakemberek álláspontja szerint az eszköz a hamis (kétséges eredetiségű) műtárgyak kezelésének egyik első eszköze lehet.
|
KOMMENTÁR AKCIÓ! Kettőt fizet, hármat kap! |
|---|
|
Rendeljen 2015. január 31-ig legnépszerűbb kommentárjaink közül hármat és a legolcsóbbat ingyen adjuk! Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2014 Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez Nagykommentár a tőkepiaci törvényhez Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz Nagykommentár a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényhez Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz |
A korrupció elleni küzdelem aktuális kérdéseiről szóló összejövetel előzményének tekinthető, hogy 2014. április 15-én a Legfőbb Ügyészség és a Transparency International Magyarország Alapítvány (TIM) közös nyilatkozatot írt alá a korrupcióval szembeni hatékonyabb küzdelem közös szándékára tekintettel. A megállapodás célja, hogy a két szervezet együttesen nyilvánítsa ki elkötelezettségét a gazdasági és a társadalmi élet korrupcióval szembeni védelme mellett a korrupciós jelenségek megelőzése, továbbá a korrupció büntetőjogi eszközökkel történő minél hatékonyabb üldözése érdekében.
A konferenciát Virág György, az OKRI igazgató-helyettese nyitotta meg, és köszöntőjében a korrupció kriminológiai vetületeire hívta fel a megjelentek figyelmét. Ezt követően Ligeti Miklós, a TIM jogi igazgatója, a látható ügyészségről beszélt. Előadásában utalt a fékek és ellensúlyok szerepére, a diszkrecionális jogkör buktatóira, valamint külföldi példák segítségével szóba hozta a negatív ügyészi döntések bírói felülvizsgálata megteremtésének lehetőségét, a vádkikényszerítés jogintézményét. Előadása érintette az ügyészségi szervezet hovatartozásának kérdését, valamint a pótmagánvád intézményét.
Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze a korrupciós cselekmények közös ismérveit foglalta össze, és kitért a mindennapok jogalkalmazási nehézségeire is, összehasonlítva az új Btk. előtti joggyakorlatot a maival. Hangsúlyozta, hogy a korrupciós bűncselekményeknél az aktív és passzív elkövetők közötti érdekazonosság feltárása a legnehezebb feladat.
Finszter Géza, a Belügyi Szemle főszerkesztő-helyettese szerint a megoldás a megelőzés. Az egyén családi szocializációja, a megfelelő közoktatás és a munkaerőt megtartani képes magas szintű szervezeti integráció az, amely képes a tiszta közélet feltételeinek megteremtésére. Utalt egy korábbi rendőrségi átvilágításra, és nemzetközi példákat is említett a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatban.
Fotó: Novák József
A délutáni kerekasztal-beszélgetésen – melynek Ibolya Tibor, fővárosi főügyész volt a moderátora – az előadók a hallgatóság által felvetett kérdésekre válaszoltak.
Az utolsó napon került sor a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara konferenciájára. Mészáros Bence egyetemi oktató az új Btk. alapján a magánnyomozói tevékenység jogi korlátairól tartott előadást. A Btk. alapján négy komoly tilalom-csoportot kell megemlíteni a magánnyomozói adatgyűjtést illetően: a magánlakáshoz kapcsolódó leplezett adatgyűjtést érintő tilalmakat, a távollévő személyek közötti kommunikáció kifürkészésnek és rögzítésének tilalmát, az információs rendszerekkel kapcsolatos tilalmakat, valamint az egyes titokfajták körébe eső adatok megszerzésének és felhasználásának a tilalmát. A magánnyomozás büntetőjogi korlátai, meglehetősen komolyak, ezért nagyon körültekintően kell eljárnia egy magánnyomozónak a megbízása teljesítéséhez szükséges adatgyűjtés során. Mészáros Bence szerint rossz hír a magánnyomozók számára, miszerint a büntetőjogi rendelkezések meg nem sértése az adatgyűjtő munka során egyáltalán nem jelenti, hogy adott magatartás törvényes lenne: ami büntetőjogi szempontból nem büntetendő, az polgári jogi vagy adatvédelmi jogi szempontból még mindig lehet illegális, pl. a magánlakásba való titkos behatolás, annak átkutatása nélkül. A jelenlegi jogszabályi környezetben tehát meglehetősen nehéz törvényesen és egyben eredményesen magánnyomozást folytatni.
A konferenciákon elhangzó előadások mellett ki kell emelnünk még az „Alkotó ügyészek – ügyészségi alkotók” című kiállítást, ahol többek között festményeket, fafaragásokat, gobelineket stb. láthattak az érdeklődők.
