Kúriai értelmezés a szexuális erőszakról


A nemi szabadság elleni bűncselekmény esetében elvárt, hogy a sértett is védje, amit a törvény véd, különben nem valódi a nemi szabadsághoz való ragaszkodása. Ilyen erőszaknak tehát nem feltétlenül eleve leküzdhetetlennek, hanem a sértett komoly ellenállásának leküzdésére alkalmasnak kell lennie. Következésképpen az ilyen erőszak megállapítására csak sértetti ellenállás és annak komolysága esetén van helye. Ugyanakkor nem elvárt a végsőkig való védekezés (ellenállás).

Ami a tényállást illeti, a két terhelt az esti órákban felfigyelt a pályaudvar előtti padon fekvő 19 éves sértettre. Odamentek hozzá, a sértett bizalmába férkőztek, majd ingyen szállást ajánlottak neki éjszakára. Ezt, mivel már több mint egy napja nem aludt, a sértett elfogadta. A sértettet egy társasház garázsszintjén lévő kazánházba kísérték, amelynek ajtaját az I. r. terhelt kulccsal bezárta, a kulcsot eltette, majd a sértett többszöri tiltakozása ellenére ismeretlen összetételű, rózsaszínű alkoholos italt itatott meg vele, amelytől rövid időn belül szédülni kezdett és mozgása lelassult. A II. r. terhelt az I. r. terhelt felszólítására, a sértett határozott tiltakozása ellenére levette a sértett fehérneműjét, trikóját és melltartóját, majd elkezdte a sértett száját, nyakát, csípőjét puszilgatni, szétfeszítette a sértett összeszorított lábait. Mivel a sértett félt és további erőszaktól tartott arra az esetre, ha nem tesz eleget a terheltek kéréseinek, az I. r. terhelt orális szexre kényszerítette, majd megerőszakolta a sértettet. A sértett felkiáltott és sírni kezdett a fájdalomtól, kérte az I. r. terheltet, hogy hagyja abba. Mivel ez nem történt meg és a sértett továbbra is sírt a fájdalomtól, ezért a II. r. terhelt befogta a száját, hogy a lakók nehogy meghallják a sírást.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki szexuális erőszak bűntettében a terhelteteket. Az eljárás a II. rendű terhet vonatkozásában folytatódott, melynek során a törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem

A terhelt a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása, ezzel összefüggésben a kiszabott büntetés enyhítése érdekében nyújtott be indítványt. Meglátása szerint a bíróság az ő cselekményét a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével, tévesen minősítette szexuális erőszak bűntettének, cselekménye csak szexuális kényszerítés bűntettének minősülhet. A védő szerint a sértett nem fejtett ki komoly ellenállást, helyzete pedig nem volt reménytelen, mindezek hiányában a cselekmény a szexuális erőszak megvalósulása szempontjából nem tényállásszerű. Álláspontja szerint a sértettnek tudnia kellett, hogy akár a folyosón, akár a kazánházban sikítása, segítségkérése esetén azt valaki biztos észlelni, hallani fogja és segítségére siet. Kifejtette, hogy a sértettnek volt lehetősége segítséget kérni, de ezt nem tette meg, őt a terheltek semmilyen módon nem fenyegették meg. Kiemelte azt is, hogy a terhelt fizikuma sem tér el jelentősen a sértettétől, ezért nem lehet azt megállapítani, hogy a cselekmény során a sértett komoly ellenállást fejtett volna ki, valamint esetleges ellenállása esetén azt a terheltnek észlelnie kellett volna. Ilyen körülmények között a sértett valódi akaratát a II. r. terheltnek nem kellett egyértelműen felismernie, esetleges tiltakozását sem kellett feltétlen észlelnie. Ezért az általa alkalmazott kisebb mérvű fizikai ráhatás nem valósíthat meg tényállásszerű erőszakot.

A Kúria megállapításai

A Kúria álláspontja szerint nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. r. terhelt büntetőjogi felelősségét szexuális erőszak bűntettében megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. Kiemelte, hogy a Btk. szerint szexuális kényszerítést az követ el, aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít. Ezzel szemben szexuális erőszakot követ el, aki a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el. Ennél súlyosabban öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha ezt a bűncselekményt azonos alkalommal, egymás tevékenységéről tudva többen követik el. Erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt, támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.

A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak bűncselekményének elhatárolása körében a Kúria kiemelte, hogy a szexuális aktusra kényszerítés büntetőjogi megítélését tekintve kevesebb, mint a szexuális erőszak (bár a sértett beleegyezése nélküli, viszont nem erőszak, és nem kvalifikált élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés általi), azonban a kényszerítő magatartás célzata (szexuális cselekmény) és eredménye (a sértett nemi szabadságának, önrendelkezésének sérelme) kiemeli a puszta kényszerítés köréből. A nemi szabadság az önrendelkezés lényege, hogy a mással kapcsolatba lépés szabad akaratképződés, kényszermentes külső cselekvés következménye, tehát önkéntes. Az önkéntesség bárminemű hiánya egyben a nemi szabadság sérelmét jelenti.

A szexuális kényszerítés elkövetési magatartása szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerítés. A kényszerítés fogalma itt felölel minden olyan magatartást, amelynek hatására a passzív alany nem önkéntes belegyezésével lesz hajlandó szexuális cselekményre. Ez lehet akaratra hajlító (de nem akaratot bénító) erőszak, valamint olyan fenyegetés, amely nem az élet vagy testi épség ellen irányul, vagy ha az ellen irányul, úgy nem közvetlen.

A szexuális erőszak elkövetési magatartása, ha a szexuális kényszerítést erőszakkal vagy az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel valósítják meg. Ez esetben tehát erőszak alkalmazásával közösülésre vagy olyan súlyosan szeméremsértő cselekményre, vagy annak eltűrésére kényszerítés valósul meg, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul. A kényszerítés olyan leküzdhetetlen erő, amely képtelenné teszi az akaratnak megfelelő magatartást. Ennek eszköze az erőszak és a fenyegetés. Az erőszak a kényszer testi megnyilvánulása, más szóval a fizikai kényszer. A Btk. bárminemű motivációtól, indítéktól és célzattól függetlenül büntetni rendeli az erőszak kifejtését, még a jogos vagy jogosnak vélt igény erőszakkal érvényesítése is bűncselekmény.

Kiemeli, hogy a Btk. az erőszak fogalmát, mértékét nem határozza meg. Az erőszak fizikai erő kifejtésével történő ráhatást, támadást jelent. A lenyűgöző erőszak olyan, amely általában alkalmas a fizikai ellenállás leküzdésére, viszont nem megkívánt a sértett ellenállása. Az akaratot hajlító erőszak a sértett ellenállását feltételezi. Hagyományosan az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények esetében a lenyűgöző erőszak alkalmazásáról van szó, míg a nemi szabadságot sértő bűncselekmények esetében az akaratot hajlító, tehát a sértett ellenállását feltételező erőszakról. Ennek indoka, hogy a vagyon elleni bűncselekmény esetében evidencia a sértett tulajdonban tartáshoz fűződő érdeke, ehhez képest közömbös annak vizsgálata, hogy kifejtett-e ellenállást, illetve azáltal megtartható lett volna a dolog, elegendő annak megállapítása, hogy az erőszak alkalmas lehetett az ellenállás leküzdésére. A nemi szabadság elleni bűncselekmény esetében elvárt, hogy a sértett is védje, amit a törvény véd, különben nem valódi a nemi szabadsághoz való ragaszkodása. Ilyen erőszaknak tehát nem feltétlenül eleve leküzdhetetlennek, hanem a sértett komoly ellenállásának leküzdésére alkalmasnak kell lennie. Ezért az ilyen erőszak megállapítására csak sértetti ellenállás és annak komolysága esetén van helye. Ugyanakkor nem elvárt a végsőkig való védekezés (ellenállás). Az ellenállás komolyságának megállapítását pedig nem zárja ki, ha a sértett azért nem védekezik, vagy azért hagy fel a védekezéssel, mert helyzetét reménytelennek.

A tényállás alapján egyértelműen megállapítható, hogy a sértett a terheltek cselekményével szemben ellenállást fejtett ki, amely komoly volt, és amely során tiltakozását nyilvánvalóan kifejezésre juttatta. A sértett életkorából, kiszolgáltatott helyzetéből, itallal történ elkábításából is következően a terheltek a helyszín kiválasztásával, a körülmények megteremtésével egyértelművé tették a sértett számára, hogy akaratukat mindenképpen véghez viszik. A kazánház bezárásával, a sértett bódításával és távozásának megakadályozásával a reményét is elzárták a sértett elől, hogy bármilyen módon segítséget kérjen és kapjon. A sértett tiltakozását egyértelműen kifejezésre juttatta. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a II. r. terhelt a sértetti tiltakozást nem csupán észlelte, hanem mindent megtett annak érdekében, hogy az eredménytelen maradjon, ezáltal szándéka véghezvihető legyen. Az is kétségtelen, hogy egy idő után helyzetét reménytelennek látta. A Kúria álláspontja szerint nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. r. terhelt cselekményét azonos alkalommal, egymás tevékenységéről tudva, többek által elkövetett szexuális erőszak bűntettének minősítette, így a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. III. 1.404/2019.) a Kúriai Döntések 2021/1. számában 1. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2012. évi C. tv. 197. § (1) bekezdés, (3) bekezdés c) pont, 459. § (1) bekezdés 4. pont


Kapcsolódó cikkek

2021. január 22.

A keresetkiterjesztés tilalma

A keresetkiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben. A megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a fél abban az esetben hivatkozhat, ha az értékelés elmaradása neki nem róható fel – a Kúria eseti döntése.