Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében magáncégektől is kiperelhetőnek kell lenniük a közérdekű adatoknak.
Az Alkotmánybíróság (AB) hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet valósított meg azáltal, hogy a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség nem teljesülése esetére nem biztosított hatékony bírói jogvédelmet az adatigénylőnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben. A döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak.
Az alapügy
A bírói kezdeményezésre okot adó ügy lényege szerint egy gazdasági társasághoz közérdekű adatigényléssel fordult egy magánszemély egy európai uniós forrásból finanszírozott útépítési projekt részleteivel kapcsolatban. A projekt beruházója a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a gazdasági társaság pedig a vele megkötött szerződés teljesítése érdekében további jogviszonyt létesített magántulajdonban álló cégekkel, az építőanyagok eladóival. Ez utóbbi szerződések adataira vonatkozott az adatigénylés.
Miután a gazdasági társaság az adatigénylés teljesítését megtagadta, a kérelmező bírósághoz fordult. Az elsőfokú bíróság a keresetet érdemben vizsgálta, a másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban az eljárás akadályát képezi az Infotv. 27. § (3b) bekezdése, amely szerint a tájékoztatást igénylő kérelmező csak a tájékoztatásra kötelezett felett törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv – jelen esetben a cégbíróság – eljárását kezdeményezheti. Az Infotv. 31. §-a ezzel összhangban úgy rendelkezik, hogy a közérdekű adatigény elutasítása esetében a közfeladatot ellátó szerv ellen lehet pert indítani, márpedig a kérelmezett nem közfeladatot ellátó szerv.
Mivel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény irányadó szabályai alapján a bíróságnak az eljárást meg kellett volna szüntetnie, ezért a másodfokú bíróság az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. A bíróság indítványában rámutatott arra, hogy az Infotv. 27. § (3a) bekezdésére alapított adatigénylés is a közérdekű adatok megismeréséhez való jog védelmi körébe tartozik. Az érintett alapjog lényegi tartalma a hatékony és teljes bíróság előtti jogérvényesítés lehetősége. Ezt azonban csak az Infotv. 31. § (1)–(7) bekezdése garantálja, e rendelkezések ugyanis egyidejűleg biztosítják az adat megismertetésére való kötelezés lehetőségét, a bírósági végrehajtást, az adatkérőre vonatkozó kedvező bizonyítási szabályokat és a jogorvoslat lehetőségét is. Ehhez képest a törvényességi felügyeleti eljárás mindezt nem garantálja.
A döntés indokai
Az AB mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata szerint az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti, ami azért lényeges, mert az információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű. Mindezek mögött alapvetően két, egymással összefüggő indok áll: egyrészt a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek a megteremtése, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja és ösztönzése. Az állam működéséről való tájékozott véleményformálás elengedhetetlen a hatalomgyakorlók tevékenységének megítéléséhez és számonkéréséhez, a közhatalmi döntésalkotásra, a közügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás gyakorlásához, tágabb értelemben a közügyekhez kapcsolódó nyilvános, tényeken alapuló diskurzus kialakulásához.
Az Alaptörvény továbbá ehhez kapcsolódóan „A közpénzek” című fejezetében rögzíti a nemzeti vagyonra, a közpénzekre kiterjedően az átlátható gazdálkodás követelményét, és kifejezetten rendelkezik arról is, hogy „[a] közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”, függetlenül attól, hogy ezeket ki vagy mely szervezet birtokolja [39. cikk (2) bekezdés]. Az Alaptörvény 39. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek – egyebek mellett – a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. A (2) bekezdés pedig előírja, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. Az Infovtv.-nek a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségére vonatkozó szabályai pedig a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságát hivatottak biztosítani. A törvényalkotó ennek érdekében a közfeladatot ellátó személyek és az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesítő személyek/szervezetek számára is egyaránt kötelezettségeket fogalmaz meg.
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog védelme megköveteli, hogy az adatigény minden tájékoztatásra kötelezettet illetően bíróság előtt érvényesíthető és kikényszeríthető legyen. Ennek hiányában az Alaptörvényből levezethető és a törvényben szabályozott adatkiadási, tájékoztatási kötelezettség lex imperfecta-vá válhat, ami nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá azt is, hogy a törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez fordulás lehetősége, arra tekintettel, hogy a törvényességi felügyelettel érintettek köre nem egyezik meg az adatkiadásra kötelezettek körével, illetve, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban nincs helye az adat kiadására való kötelezésnek, nem tesz eleget a követelményeknek, és jogérvényesítési lehetőség jelenleg nem áll az adatigénylők rendelkezésére. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenességet okozó szabályozási hiátus megszüntetésére hívta fel a jogalkotót 2020. december 31-éig.
Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó volt.
