Magyarázat a compliance jogszabályairól, I. kötet – Általános és büntetőjogi compliance – 4. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Wolters Kluwer Magyarázat a compliance jogszabályairól című könyvsorozatának – ezúttal – a gazdálkodó szervezet vezetőjének büntethetőségével foglalkozó részéből olvashatnak egy kivonatot.

A compliance kérdésköre egyike napjaink legkurrensebb vállalati témáinak. A kifejezés a különböző jogszabályoknak, valamint a vállalat által tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára felállított részben jogszabályokon, részben erkölcsi-etikai alapokon nyugvó normáknak való megfelelést jelenti. A compliance jogszabályi környezetének teljességre törekvő, magyarázatszerű feldolgozására hazánkban elsőként vállalkozik a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Magyarázat a compliance jogszabályairól című könyvsorozat. A kiadvány első kötete – az úgynevezett büntetőjogi compliance kérdéseit elemezve – átfogó képet ad a büntetőjog releváns alapelveiről, olyan fogalmakról, mint az elkövető vagy a büntethetőség, bemutatja a vállalati szférában gyakran előforduló – a vállalat javára vagy terhére, illetve a munkavállalók sérelmére megvalósítható – deliktumokat, valamint kitér a releváns szabálysértési tényállásokra és a Covid-19 világjárvánnyal összefüggő rendelkezésekre is. Az alábbiakban a műnek a gazdálkodó szervezet vezetőjének büntethetőségével foglalkozó részéből olvashatnak egy rövid részletet. A részlet szerzője dr. Molnár Erzsébet. (A sorozat első részét itt, a másodikat itt, a harmadikat pedig itt olvashatja el.)

A gazdálkodó szervezet vezetőjének büntetőjogi felelőssége

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedéseknek a magyar jogrendszerben történt megjelenése mellett szintén a 2000-es évek elején tűntek fel olyan különös részi törvényi tényállások, amelyek expressis verbis büntetni rendelik a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjét, valamint más, a tényállásban meghatározott tettesi kört abban az esetben, ha a szervezet tagja vagy dolgozója bűncselekményt követ el. A speciális vezetői felelősségi deliktumok mellett a gazdálkodó szervezet vezetőjének felelőssége a szervezet tagja vagy dolgozója által elkövetett bűncselekményhez kapcsolódóan a részesség általános szabályai szerint is megállapíthatók. A két felelősségi alakzat egymástól való elhatárolása szükséges. Annak oka, hogy a non-compliance egyik fókuszpontja büntetőjogi felelősségmegállapítás szempontjából is a vezető tisztségviselő, valamint a szervezet egyéb, felügyeletre, illetve ellenőrzésre feljogosított tagjai, dolgozói, az, hogy a gazdálkodó szervezet hierarchikus felépítése miatt tipikusan annak vezetője az, akinek jogilag és ténylegesen lehetősége (és kötelessége) van arra, hogy a szervezeten belül történő eseményeket befolyásolja. Így felelősséget kell viselnie azért, ha a szervezeten belül, a felügyeleti-ellenőrzési jogköre alá tartozó tag vagy dolgozó büntetőjogilag releváns cselekményt követ el.

E fejezetben kizárólag a gazdálkodó szervezet vezetőjének a más által elkövetett bűncselekményhez kapcsolódóan fennálló büntetőjogi felelősségének kérdésével foglalkozunk, a későbbiekben lesz szó azokról a deliktumokról, amelyek önálló tettesként történő megvalósítása a szervezet vezetője oldalán a járulékosság szabályának felhívása nélkül is büntetőjogi felelősséget eredményez.

Tekintettel arra, hogy a speciális felelősségi deliktumok tettesi kvalifikációjának meghatározása okán ez az alpont A gazdálkodó szervezet vezetőjének büntetőjogi felelőssége címet kapta, fontos előkérdés annak megfogalmazása, hogy a büntetőjogi felelősségmegállapítás, valamint a criminal compliance szempontjából mit jelent a gazdálkodó szervezet. A Btk. értelmező rendelkezése szerint gazdálkodó szervezet „a polgári perrendtartás szerinti gazdálkodó szervezeten kívül az a szervezet is, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni” [Btk. 459. § (1) bek. 8. pont]. Ez a rendelkezés nem tekinthető szoros értelemben vett értelmező rendelkezésnek, ugyanis a Btk. nem ad tartalmi választ arra, hogy milyen entitások tekintendők gazdálkodó szervezetnek. Utaló normának tekintendő csupán azzal, hogy explicit kifejezésre juttatja a háttérnormaként alkalmazandó törvényt, annak megállapításán azonban nem terjeszkedik túl. A fogalmi kereteket kitöltő háttérnorma a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.).

compliance

A továbbiakban az elemzés szempontjából a gazdálkodó szervezet vezetője, valamint a szervezet vezetője, vezető tisztségviselője fogalmat használom, ám alatta értem mindazon tettesi kört, amelyet a jogalkotó a Btk. 293. § (4)–(5) bekezdésében, valamint a Btk. 397. §-ban megfogalmaz.

A gazdálkodó szervezet vezetőjének mulasztásos bűnsegélyért fennálló felelőssége

A jogi személy, gazdálkodó szervezet vezetőjének büntetőjogi felelőssége a járulékosság szabályának felhívása mellett megállapítható mulasztásos bűnsegély részesi alakzat alapján [Btk. 14. § (2) bek.] abban az esetben, ha a vezető tisztségviselőt ún. speciális jogi kötelezettség terhelte a tekintetben, hogy elhárítsa a szervezet tagja, avagy dolgozója által elkövetett bűncselekményt, ám a szervezet vezetője e speciális jogi normából eredő deliktumelhárítási kötelezettségének szándékosan nem tesz eleget. A mulasztásos bűnsegély mint részesi alakzat megállapításához fontos előkérdés annak rögzítése, hogy mi az a nem büntetőjogon, hanem más jogági normán alapuló szabály, amely alapján a szervezet vezetőjét egyáltalán az a kötelezettség terheli, hogy a hierarchikus szervezetben a felügyelete, illetve ellenőrzése alá tartozó személy által elkövetett bűncselekmény megakadályozására köteles. A büntetőjog által is elismert speciális jogi kötelezettségek körének részét képezik a másért, harmadik személyért való felelősség különböző esetei is, amelynek alapját tipikusan magánjogi normák képezik. Emellett a hazai szakirodalom külön, nemtevésért való felelősséget megalapozó esetkörként nevesíti mind a polgári jogi szerződésen, mind pedig a munkaviszonyon, munkavégzésre irányuló jogviszonyon, tagsági viszonyon, illetőleg az ezekből eredő munkaköri kötelezettségen alapuló speciális jogi kötelezettséget (Nagy Ferenc: Anyagi büntetőjog. Alapvetések és a bűncselekmény tana. Iurisperitus, Szeged, 2020, 166–167. o.). A speciális jogi kötelezettséget meghatározó szabályok mondják ki azt, hogy a felelős személy a meghatározott védendő érdekek biztonsága érdekében milyen konkrét aktív magatartások tanúsítására köteles. Ezeknek az előírt aktivitásoknak a nemteljesítése jelenti tehát a kötelezett büntetőjogi értelemben vett mulasztásának tartalmát. Mindezek alapján a jogi személy vezetőjét speciális jogi kötelezettség terheli azért, hogy a szervezetben büntetőjogi értelemben potenciális veszélyforrásként megjelenő tagok, alkalmazottak ne kövessenek el a szervezet érdekében, a szervezet felhasználásával, avagy a szervezet javára olyan bűncselekményt, amellyel harmadik személy érdekeit, avagy közérdeket sértenek. Ez az általános, harmadik személy magatartásáért mint uralom alatt tartandó veszélyforrásért fennálló felelősség adja meg a mulasztásos bűnsegélyért fennálló felelősség normatív alapját. A mulasztás, mint a bűnsegély elkövetési magatartása megvalósulásához természetesen az általános szabályok szerint szükséges az is, hogy a szervezet vezetőjének cselekvési lehetősége és képessége álljon fenn a más által kifejtett magatartás megakadályozásához. Szubjektív oldalt tekintve, a bűnsegély kizárólag szándékos lehet, azaz csak akkor állhat fenn a szervezet vezetőjének felelőssége mulasztásos bűnsegélyért, ha tudott arról, hogy a szervezet tagja vagy dolgozója (fogalmát lásd később) meghatározott bűncselekményt követ el, és kívánta azt, hogy kötelességellenes nemtevése hozzájáruljon a deliktum megvalósításához, avagy belenyugodott abba, hogy mulasztása előmozdítja, illetve nem akadályozza meg azt, hogy más bűncselekményt kövessen el.

Az alábbiakban álljon itt néhány példa arra, hogy in abstracto milyen vezetői kötelezettségek képezhetik a mulasztás normatív alapját. A magánjogi culpa in eligendo felelősségi forma alapján a munkavállaló alkalmazásának ténye non-compliance felelősséget megalapozó tényező lehet (Hilgers, Benno Maria: Verantwortlichkeit von Führungskräften für Handlungen ihrer Mitarbeiter. Vergleichende Untersuchung zum französischen und deutschen Strafrecht. Beiträge und Materialen aus dem Max-Planck-Institut für ausländisches und internationales Strafrecht, Freiburg, 2000, 29. o.). Ennek az az oka, hogy a szervezet vezetőjének a kötelezettsége már a megfelelő személy kiválasztása a betöltendő állásra, ugyanis az elvégzendő feladatnak és a kiválasztott személy kompetenciáinak találkozni kell. Amennyiben a munkáltató eleve olyan személlyel létesít munkaviszonyt (avagy a szervezet képviselője tagsági jogviszonyt), aki már a jogviszony keletkezése pillanatában alkalmatlan a munka elvégzésére, és a már itt megjelenő alkalmatlansága implicite magában foglalja annak a veszélyét, hogy e személy releváns alapbűncselekményt követ el, úgy a munkavállaló kiválasztására vonatkozó kötelezettség teljesítése alkalmas lehet arra, hogy egy majdani non-compliance magatartás indíciuma legyen. Szintén a magánjogi culpa in instruendo alapján felelősséggel tartozik a szervezet vezetője a felügyelt személy utasításokkal való ellátásáért, a munkavállaló kioktatásáért, felvilágosításáért, valamint utasításokkal való ellátásáért. Ez a magánjogi kötelezettség is megjelenhet mint speciális jogi kötelezettség a büntetőjogi felelősség síkján.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Elindult az E-ING képzés a Magyar Ügyvédi Kamarában

Az ügyvédség szempontjából a 2024-es év talán legnagyobb kihívása az új ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetésére való felkészülés. Az E-ING képzés előkészítését a MÜK koordinálja azzal a céllal, hogy az új eljárásra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekkel segítse a kollégák felkészülését – derül ki a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága tájékoztatójából.

2024. április 19.

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csak közösen dönthetnek a jármű üzembentartójáról

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.