Már lehet jogegységi panaszt benyújtani a Kúriához


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogegységi panaszt nyújthatnak be a Kúriához a peres felek, ezzel kikényszeríthetővé válik, hogy a bíróságok ugyanolyan jogkérdéseket ugyanúgy bíráljanak el. A július 1-jétől működő jogintézményről a jogegységipanasz-eljárások előkészítésével megbízott kúriai tanácselnök beszélt.

Patyi András emlékeztetett: jogegységi eljárást korábban csak meghatározott bírósági vezetők kezdeményezhettek, a peres felek nem. Az új jogintézménnyel az ügyben érintetteknek is lehetőségük van arra, hogy kikényszerítsék a Kúria jogegységesítő döntését.

Ha a peres fél jogsérelmét az okozza, hogy ügyében eltértek a Kúria korábban hozott és közzétett határozatától, a jogegységi panasszal kikényszerítheti az egységes jogalkalmazást, azt, hogy a Kúria és az alsóbbfokú bíróságok – vagy a Kúria különböző tanácsai – ugyanolyan jogkérdésekben ugyanúgy döntsenek – magyarázta Patyi András.

Az igazgatási feladatokkal megbízott tanácselnök elmondta, a jogegységi panasszal a Kúria 2020. július 1-je után hozott határozata támadható, arra hivatkozva, hogy a jogkérdésben a döntés eltér a Kúria 2012. január 1-je után hozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett ítéletétől, végzésétől. Ezek a hivatkozható döntések a www.birosag.hu oldalon is hozzáférhetőek.

Mint mondta, a jogegységi panaszt be lehet nyújtani ügyet befejező döntéssel szemben, amennyiben a Kúria úgy tér el ettől a korábbi döntéstől, hogy nem kér az ügyben jogegységi eljárást, de április 1-je óta önálló felülvizsgálati jogcím a Kúria közzétett határozatától való eltérés. Emellett lehetőség van felülvizsgálatot megtagadó végzéssel szemben is igénybe venni a jogegységi panaszt, amennyiben a felülvizsgálati kérelemben már hivatkoznak az alsófokú bíróság eltérő döntésére.

A jogegységi panaszt a sérelmezett határozattól számított 30 napon belül lehet benyújtani. A benyújtáshoz szükséges a jogi képviselet, az eljárás pedig illetékköteles. A Kúriának 30 napon belül kell döntenie a panasz befogadásáról vagy visszautasításáról.

A befogadott panaszokat kilenctagú tanács bírálja el, amelyet a Kúria elnöke vagy az általa kijelölt elnökhelyettes vezet. A tanácsban minden kollégium képviselteti magát, az érdemi döntésre a törvény nem ír elő határidőt.

A jogegységi tanácsban a Kúria azt vizsgálja, hogy a korábbi vagy az új jogértelmezést kell-e fenntartani – közölte Patyi András. Mint mondta, a tanács dönthet úgy, hogy nem volt indokolt az eltérés és ezért hatályon kívül helyezi az eltérő döntést, de mondhatja azt is, hogy az új, eltérő jogértelmezés a helyes és hatályban tartja azt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament

Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.

2022. május 20.

Megsemmisítette az AB a népszavazási kérdések hitelesítését

Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzéseit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

2022. május 20.

Szabályozott szakszervezeti képviseleti jogosultság

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Ennek azon feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is – a Kúria eseti döntése.