Megsemmisíthető-e csak a másodfokú közigazgatási határozat az első nélkül?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A törvényes határidőben előterjesztett kereset elbírálása az elsőfokú bíróság kötelezettsége – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, az elsőfokon eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv (járási hivatal) a felperes részére megállapította a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő mértékét és a korkedvezményre jogosító szolgálati időt. A felperes fellebbezése folytán másodfokon eljáró alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az 1977. szeptember 12. és 1985. június 12. napja közötti időszak vonatkozásában korkedvezményes szolgálati idő elismerését kérte.
Az elsőfokú eljárás
A bíróság az alperes határozatát megsemmisítette és a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte, mivel a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen megalapozottnak találta, hogy a megjelölt időszakban a felperes korkedvezményre jogosító munkakörben került foglalkoztatásra, leszámítva a sorkatonai szolgálatát.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Kifogásolta, hogy a bíróság ítéletében csak a másodfokú közigazgatási határozatot semmisítette meg, az elsőfokú határozatot nem, ezáltal a hatékony jogvédelemre irányuló kötelezettségének nem tett eleget. Álláspontja szerint a törvényszék a jogvitát nem a kereseti kérelem és a felek által előadott kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálta el, és ezáltal sérült a közigazgatási eljárásnak a kérelemhez kötöttségre vonatkozó alapelve. A kereseti kérelemben a felperes az elsőfokú határozatra is kiterjedően kérte az alperes másodfokú határozatának a megváltoztatását, és ehhez képeset a tárgyaláson tett nyilatkozatában a kereseti kérelmét változatlanul fenntartva kérte az alperesi határozat megsemmisítését. A felperes ellentmondó nyilatkozatainak tisztázása érdekében a törvényszéknek pontosító nyilatkozatot kellett volna megkövetelnie arra irányulóan, hogy a felperes megváltoztató, megsemmisítő vagy hatályon kívül helyező döntést kér-e. Ezt követően a megfelelően tisztázott kereseti kérelem keretei között kellett volna érdemi döntést hoznia.
A Kúria megállapításai
A közigazgatási perrendtartás (Kp.) 85. § (1) bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja. A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen a másodfokú határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy 1977. szeptember 12-től 1985. június 12-ig fennálló munkaviszonya is korkedvezményre jogosító szolgálati időnek tekinthető. Keresetének változatlan fenntartásával felperes az első tárgyalást követően úgy nyilatkozott, hogy az alperesi határozat megsemmisítését kéri. A Kp. szerint, ha a Kp. eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
A Kp. 86. § (1) bekezdése értelmében az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni. A közigazgatási per természetéből adódóan az ítéleti teljességnek a Kp. 85. § (1) bekezdésének megfelelően kell megvalósulni: e szabály szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja. A közigazgatás perben a kereset, így a közigazgatási döntés felülvizsgálatának korlátait a Kp. szerinti határidőn belül előterjesztett kereset szabja meg. A törvényes határidőben előterjesztett teljes kereset elbírálása a fentiek értelmében az elsőfokú bíróság kötelezettsége.
A Kúria szerint helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy a bíróság jogszabálysértően nem rendelkezett a keresettel érintett elsőfokú határozatról, amely egyben jogbizonytalanságot teremt. Rámutatott, hogy a felperes pontosított keresete az elsőfokú határozatot elbíráló másodfokú határozat megsemmisítésére irányult azzal, hogy változatlanul – a pontosítás előtti keresete fenntartásával – az elsőfokú határozatra is kiterjedően kérte a bíróság döntését, amely elmaradt, ezért jogerős ítélet felülvizsgálatra alkalmatlan. Mindezek miatt a Kúria a jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Ennek során az elsőfokú bíróságnak el kell bírálnia a keresetet teljes egészében, döntenie kell az elsőfokú közigazgatási határozatra irányuló kérelemről is.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.VII.37.702/2021/7.) a Kúriai Döntések 2022/6. számában 165. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 85. § (1) bekezdés, 86. § (1) bekezdés.
