Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Igazságügyi tárgyú törvényeket módosít a pénteken elfogadott salátatörvény: többek között a Vht.-val, az ügyészséggel, és a közjegyzőkkel kapcsolatos szabálymódosításokra mondott igent az Országgyűlés.
A július 3-án, pénteken elfogadott törvényjavaslat több igazságüggyel kapcsolatos jogszabályt is módosít. Részben technikai jellegű, részben jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükséges, illetve jogalkotási mulasztással kapcsolatos tartalmi módosításokat, kiegészítéseket tartalmaz a T/10744. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: Mód. tv.).
A módosított törvények:
Cikkünkben általánosságban bemutatjuk az egyes törvényekhez kapcsolódó fontosabb változásokat.
A Vht.-t érintő módosítások
A módosítások egy jó részének a célja az volt, hogy olcsóbbá váljon a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó követelések érvényesítése, ezért egyes eljárások, cselekmények gyorsabbá, hatékonyabbá tétele, és az adminisztrációs terhek csökkentése volt a jogalkotó szándéka. Változtak még a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó rendelkezések, és újabb határidőket vezettek be az egyes eljárási cselekmények teljesítésére.
A Mód. tv. alapján a Vht. kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy a jogerős díjjegyzék alapján a végrehajtás elrendelésére sor kerülhet, ha a fizetésre kötelezett nem teljesít. A meg nem fizetett díj és költségtérítés összegét a jogosult végrehajtó követelheti a nem adós fizetésre kötelezetten, azonban ehhez részére a díjjegyzéket végrehajtói kézbesítés útján is kézbesíteni kell.
Az egyértelműség miatt pontosítják és mostantól a Vht. explicite kimondja, hogy ha az ingatlan közös tulajdonát árveréssel kell megszüntetni, a bíróságnak pénzkövetelés végrehajtására irányuló végrehajtható okirattal kell elrendelnie a végrehajtást. További pontosítás, hogy a törvény egyértelművé teszi, hogy a biztosítási intézkedést elrendelő végzést a végrehajtható okiratra vonatkozó ügyelosztási szabályok alapján kell kiosztani az eljáró végrehajtó részére, és a kielégítési végrehajtási ügy is ahhoz a végrehajtóhoz kerül, amelyik a biztosítási intézkedés során eljárt.
Személyüggyel kapcsolatos módosítás az, hogy a végrehajtók esetében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének vezetőjének immár önálló felfüggesztési joga van. Azért volt erre szükség, mert adott esetben a végrehajtó ellen szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt folyó büntetőeljárás (melynek büntetési tétele meghaladja az 5 évet) éveken keresztül is eltarthat, és a végrehajtó továbbra is folyamatosan jogviszonyban maradhat, ha erről már csak a jogerős ítélet után értesül az igazságügyi miniszter (mely a kinevezéséért egyébként felelős) vagy az MBVK. A módosítással lehetőség van arra, hogy ezt egy rendszeresen ismétlődő, bűnügyi nyilvántartásból történő adatkéréssel ellenőrizzék, és szükség esetén fegyelmi eljárást folytassanak le, melynek eredményeképpen az eljárás alá vont végrehajtót felfüggesztik a hivatalából.
A Bpnt.-t érintő változások és az Iasz. kiegészítései
Az egységes jogértelmezést elősegítendő, a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának szabályain módosított a Mód. tv.
A bíróság az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti és a kérelem elbírálása során a bíróság egyébként soron kívül jár el. Ennek indoka, hogy a gyermekek érdekei és fokozott védelmi igénye úgy érvényesülhet, ha a végrehajtás elrendelésére a lehető legrövidebb időn belül sor kerül.
A Bpnt. 22/C. § (2) bekezdése alapján egyértelművé válik, hogy a rendelkezés alapján a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás felfüggesztésére kerül sor. Azt is rögzíti a szabályozás, hogy az eljárás felfüggesztésére nemcsak akkor kerül sor, ha a jogosult a kapcsolattartás megváltoztatását, korlátozását vagy megvonását a gyámhatóságtól kéri, hanem akkor is, ha ezzel a kérelmével a Ptk. 4:181. § (4) bekezdése alapján a bírósághoz fordul. (A Ptk. alapján ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni.)
Az igazságügyi alkalmazottak tekintetében fegyelmi büntetésként legfeljebb kétévi időtartamra illetményemelés elmaradása, illetve illetménycsökkentés fegyelmi büntetés kiszabásának lehetőségét teremti meg a Mód. tv. azoknál az alkalmazottaknál, akikre egyébként a Munka Törvénykönyve vonatkozik, így az előmeneteli rendszerre vonatkozó fegyelmi büntetések nem lennének értelmezhetők.
Az ügyészséget érintő módosítások (Ütv., Üsztv.)
A technikai jellegű szabályozások mellett, melyek főképp az ügyészek által ellenőrizhető szervekre, valamint adattovábbítással és az ügyészi jogviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályokra vonatkoznak, a Mód. tv. az ügyészségi alkalmazottak fegyelmi felelősségével kapcsolatos rendelkezéseket, és egyes szolgálati időkre vonatkozó is módosításokat tartalmaz, emellett további személyügyi rendelkezésként a honvédségi állományban beosztottak rendfokozatához állapít meg új rendelkezéseket.
Az adattovábbítás esetében az illetékes ügyész a jogszabályban meghatározott adatokat a bíróság vagy hatóság részére akkor is továbbíthatja, ha azok az ügyész által indítható közigazgatási per, vagy egyéb közigazgatási bírósági eljárás megindításához, az eljárás szempontjából jelentős tények megállapításához, a hatóság nem kizárólag kérelemre megindítható eljárásának megindításához, a hatóság eljárása szempontjából jelentős tények megállapításához vagy az ügyészséghez érkezett kérelem, panasz kivizsgálásához szükségesek.
A Mód. tv. módosítása egyértelművé teszi, hogy az ügyésznek a rendkívüli lemondását indokolnia kell, és hogy a rendkívüli lemondás okának valóságát és okszerűségét a lemondó ügyésznek kell bizonyítania.
További munkajogi jellegű változás, hogy immár a felsőfokú végzettségű ügyészségi tisztviselő besorolásánál is figyelembe lehet venni a nem felsőfokú végzettségű ügyészségi tisztviselőre és az írnokra irányadó munkajogi jogviszonyokban eltöltött időt, és a szolgálati időbe beleszámít az ügyvédi tevékenység és a közjegyzői szolgálat időtartama is.
A Jst.-vel kapcsolatos változások
A módosítás nagy része a határon átnyúló tartási ügyekre vonatkozik, melyek esetében azt biztosítja az új szabályozás, hogy az Igazságügyi Minisztérium, mint központi hatóság biztosítani tudja a kérelmező jogi képviseletét a jogi segítségnyújtó szolgálat által kirendelt pártfogó ügyvéd útján. Erre azért volt szükség, mert jogalkalmazói visszajelzések és tapasztalatok alapján a külföldi eljárások nemcsak évekig, hanem évtizedekig is elhúzódhatnak, viszont a jogi segítségnyújtó szolgálat alapesetben csak az eljárást lezáró jogerős határozat bemutatása mellett fogadja el a pártfogó ügyvédként eljáró segítők díjigényét, így azt csak nagyon sokára kapnák meg.
A bevezetett megoldás az eljárási előleg (pártfogó ügyvédi díjelőleg), mellyel az eljáró ügyvédek hamarabb juthatnak a díjukhoz. A határon átnyúló tartási ügyekben a pártfogó ügyvéd az eljárási előleg megállapítása iránti kérelmét a végrehajtás elrendelését követő 60 napon belül terjesztheti elő, ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a végrehajtás elrendeléséről szóló tájékoztatást 60 napon belül vette kézhez.
További kisebb módosítás, hogy a Mód. tv. bevezeti a jogi segítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos ügyintézés elektronizációját.
A közjegyzőket érintő változó szabályok
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) javaslatai alapján, és a 28/2019. (XI. 4.) AB határozatban megállapított jogalkotási kötelezettség alapján nagyobbrészt a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos részletszabályokra terjed ki a Mód. tv., de tartalmaz kisebb módosító, kiegészítő rendelkezéseket is.
A közjegyzői fegyelmi bíróság két szinten működik, első fokon a területi kamarák szerint illetékes törvényszékeken, másodfokon a Kúrián. A törvényszékhez hat, a Kúriához két közjegyzőt választanak fegyelmi bírónak, illetve a törvényszéki fegyelmi bírósághoz két közjegyzőt választanak vizsgálóbiztosnak (ezeket a MOKK delegálja). A fegyelmi bíróság öt bíró tagja van, a közjegyzői fegyelmi bíróság tanácsa két bíróból és három közjegyzőből áll. A Mód. tv. rendezi az automatikus ügyelosztást és a tagok delegálásának rendszerét.
A fegyelmi bíróság ügyrendje tartalmazza az eljáró tanácsok összetételének, a közjegyző tagok kijelölésének és a vizsgálóbiztosok beosztásának, valamint az ügyelosztás részletes szabályait, és az ügyviteli szabályokat is. A jóváhagyott ügyrend – és ügyelosztási rend – megismerhetőségét az érintett bíróságok és a MOKK honlapján való közzététellel kell biztosítani. Garanciális szabály, hogy a Kjtv. kizárásra vonatkozó szabályai a fegyelmi bíróság bíró tagjaira is kiterjednek.
A módosítás továbbá pontosítja az okiratszerkesztés, aláíráshitelesítés követelményeit, így a közjegyzői okiratra a Ptk. 6:7. § (4) és (5) bekezdéseit (írni, olvasni nem képes vagy nem tudó személy írásbeli jognyilatkozata) logikus okokból nem kell alkalmazni, illetve az aláírás és kézjegy valódisága tanúsításának esetén a teljes bizonyító erejű magánokiratból – amennyiben az aláírást közjegyző hitelesíti – ki kell tűnnie, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy az okirat aláírójának megmagyarázta.
További módosítás és kiegészítés, hogy a közjegyzőhelyettesek választójogi reformja, mely alapján a MOKK választmányának megválasztása során közjegyző csak közjegyzőre, közjegyzőhelyettes pedig csak közjegyzőhelyettesre szavazhat, és immár közjegyzőhelyettes tagok is szavazhatnak a területi elnök személyére a közjegyző tagokhoz hasonlóan.
Az Nmjtv. módosítása
Az átmeneti szabályokkal kapcsolatos szükséges módosításokat tartalmazza a Mód. tv. a jogalkalmazói tapasztalatok visszajelzéseire támaszkodva. A rendelkezések a kettős állampolgárok, illetve a külföldön élő magyar állampolgárok esetében az eltérő név, családi állapot vagy jogállás rugalmasabb kezelésére vonatkozóan a szabályokat kiterjeszti úgy, hogy ezeket a törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett tényekre és jogviszonyokra is alkalmazni kell, ha ez az érintett személyek ügyeinek a kedvezőbb elbírálását eredményezi, különösen, ha a külföldi államban korábban rendezett személyállapottal vagy családjogi jogviszonnyal azonos hazai elbírálást tesz lehetővé.
