Messengeren is keresheti a hatóság a gyanúsítottakat – januártól változnak egyes büntetőjogi tárgyú törvények


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Módosul a kábítószer fogalma a Btk.-ban, az Országgyűlés két alaptörvény-ellenes mulasztását is pótolta, tisztázták a harmadfokú bíróság tényálláshoz kötöttségét és felülbírálati lehetőségeit.

Decemberben fogadták el a 18 törvényt magában foglaló 2022. évi LX. törvényt (salátatörvény), mely egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények (pl. Cstv., Avt. stb.) módosításáról szól. A salátatörvény szabályai egy alcím kivételével 2023. január 1-jén léptek hatályba. Cikkünkben rövid áttekintést adunk a Be., a Btk. és a bv. egyes fontosabb változásairól.

A Be. főbb változásai

Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel történő kommunikáció

Ezen jogszabályi változások azt a célt szolgálják elsődlegesen, hogy az eljárásnak a terhelt távollétében történő lefolytatására kizárólag akkor kerüljön sor, ha az illető személy a hatóság számára ténylegesen elérhetetlen.

Ennek érdekében, és hogy a lehető legrövidebb időn belül, a legkisebb ráfordítással elérhessék a terheltet, az eddig megszokott kapcsolattartási formák mellett a telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét is meg kell adnia (ha rendelkezik ilyennel), vagy annak változását közölnie kell a változást követő három munkanapon belül az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal. Azaz az email cím mellett a különböző népszerű kommunikációs alkalmazásokban (pl. Messenger, Viber, WhatsApp stb.) történő elérhetőségét is fel kell tüntetnie ezentúl. Az adatközlési kötelezettség nemcsak a terheltre, hanem a sértettre és a tanúra is vonatkozik, mivel esetükben is elősegíti azt, hogy ha a tartózkodási hely nem ismert, vagy bizonytalan ott az illető személy elérhetősége, akkor elektronikus úton zajló idézés vagy egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján biztosítsák a részvételét, megjelenését.

A harmadfokú bíróság tényálláshoz kötöttsége

A salátatörvény által bevezetett módosítással a Be. 619. § (3) bekezdése elhatárolja egymástól a tényállás helyesbítését, kiegészítését az eltérő tényállás megállapításától. Az általános indokolásban rögzítettek szerint erre azért volt szükség, hogy a harmadfokú bírósági eljárásban kiküszöböljék azt az ellentmondó joggyakorlatot, mely a felülbírált ítélet tényállásához való kötöttsége esetén merült fel.

A 2022. december 31-ig hatályos 619. § (3) bekezdése alapján a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság megalapozatlan ítéletét a bizonyítást érintő ügyiratok és a ténybeli következtetés alapján is felülbírálhatta, azonban a megalapozott tényállás megállapítása érdekében csak a tényállás kiegészítésére, helyesbítésére volt lehetősége, arra nem, hogy eltérő tényállást állapítson meg.

A salátatörvény a fellebbezéssel érintett ellentétes döntés tekintetében immár harmadfokon is lehetővé teszi az eltérő tényállás megállapítását, ha a helyes tényállás az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján kiküszöbölhető, de csak bizonyos korlátokkal: az eltérő tényállás megállapítása a terhelt javára korlátlanul, a terhelt terhére pedig szűkebb körben, az elsőfokú bíróság által egyébként helyesen megállapított tényálláshoz való visszatérés érdekében megengedett.

Másik oka az új szabályoknak, hogy a Be. nem rögzítette azt a mára már egységesnek mondható joggyakorlatot, amely alapján a másodfokú bíróság eljárási szabálysértésének kiküszöbölése eredményeként a harmadfokú eljárásban lehetőség nyílik a másodfokhoz képest eltérő tényállás megállapítására.

A magánvádló és a pótmagánvádló mulasztásának jogkövetkezménye

A 9/2022. (V. 25.) AB határozat megállapította az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességét amiatt, hogy a Be. 810. §-ában nem szabályozta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonságból fakadó következményeknek megfelelően a pótmagánvádló azon mulasztásának jogkövetkezményét, amikor a másodfokú eljárásban megszűnt jogi képviseletéről a bíróság felhívására a kitűzött határidőben nem gondoskodik. A salátatörvény általános indokolásában foglaltak szerint az új szabályok olyan koherens szabályozás kialakítását célozzák, ami egységes elvek szerint szabályozza valamennyi – a magánvádló, a pótmagánvádló, illetve képviselőjük – magatartásához köthető jogkövetkezményeket, azaz többnyire az eljárás megszüntetését.

A kábítószer fogalma a Btk.-ban

Szintén az Alkotmánybíróság felhívása miatt történt módosítás ebben a tárgykörben. A 31/2021. (XII. 1.) AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg amiatt, hogy a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pont a)-b) alpontjaiban nem az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően volt szabályozva a kábítószer fogalma. Az Alkotmánybíróság azt kifogásolta, hogy a jogalkotó nem gondoskodott arról, hogy a Btk. olyan konkrét rendelkezéseket hívjon fel, amelyekből „maradéktalanul és közvetlenül megismerhető a hazánkban kábítószernek minősülő és ilyenként büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó anyagok köre.”

A január 1-től hatályos szöveg szerint kábítószer: „az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 1. mellékletében a kábítószerek 1. és 2., valamint 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. és 2. jegyzékén szereplő anyag”.

A módosítás lényege tulajdonképpen, hogy a továbbiakban nem három külön törvényre utal a fogalom, hanem az időközben megalkotásra kerülő új BM rendeletre (az ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendeletre), mely valamennyi – a nemzetközi, az uniós, illetve hazai szervek által – kábítószernek minősített anyagot tartalmazza egy helyen, így bárki számára könnyen követhetővé válik, hogy a Btk. alkalmazásában pontosan mely anyagok minősülnek kábítószernek.

Büntetés-végrehajtási tárgyú módosítások

A módosítások részben a büntetés-végrehajtási intézetekben lévő elítéltek reintegrációjának hatékonyabb elősegítésére irányulnak, például a kapcsolattartási formáknak a reintegrációs eltávozással történő kibővítésével.

A salátatörvény indokolásában olvashatók szerint a büntetés-végrehajtási szervezet hatékonyabb működése, a középirányító szerv tehermentesítése, valamint a bv. intézetek gyakorlatának egységesítése, a jó gyakorlatok a teljes szervezet szintjén történő meghonosítása érdekében 2023. január 1-jével agglomerációs együttműködési rendszer került kialakításra a 2022. évi L. törvénnyel. Ez alapján az agglomerációs vezetők az országos parancsnok által meghatározott feladatköröket gyakorolják az adott agglomerációban érintett bv. intézetek vonatkozásában, valamint törvényben meghatározott egyéb feladatokat látnak el.

A módosítás céljai között kiemelt jelentőséggel bír még a bv. szervezet alapfeladatainak ellátását, biztonságos működését támogató, célirányos és komplex információgyűjtő tevékenység kialakítása, amely hatékonyabb fellépést tesz lehetővé a büntetés-végrehajtás biztonságos működését sértő vagy veszélyeztető körülmények, folyamatok feltárására és felszámolására.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]