Miért fontos figyelni az adófolyószámlára?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem köteles az adóhatóság beszámítani az adótartozásba a túlfizetést, így kellemetlen meglepetés érheti az adózót, ha nem kíséri figyelemmel az adófolyószámláját, s még a régi túlfizetései is elévülhetnek.

Sajnos a vállalkozók nem fordítanak elég figyelmet cégük adófolyószámlájára. Ennek az a következménye, hogy bármilyen rendkívüli pénzügyi mozzanat történik az adófizetésükkel, köztartozásukkal kapcsolatban, meglepődnek illetve felháborodnak.

Amelyik vállalkozónak nincs ügyfélkapus hozzáférése, az eleve hátrányban van azokkal szemben, akik az eBEV szolgáltatások keretében bármikor megnézhetik, letölthetik, elmenthetik és kinyomtathatják adófolyószámlájukat.

Elévülhetnek a túlfizetések

Elektronikus hozzáférés nélkül csak évente egyszer értesülhetnek arról, hogy az adóhatóság szerint van-e tartozásuk vagy túlfizetésük. Közben a régi túlfizetések már elévülhetnek és törlik azokat, s ha egy másik adószámlára utaltak, az sem derül ki. Az elfelejtett befizetések okozta hiányt sem fedezik fel és közben „ketyeg” a késedelmi pótlék.

Sokkal könnyebb felfedezni az esetleges hibákat, pótlólagos befizetési feladatokat, átvezetési kérelmek könyvelésének hiányát, ha minden hónapban tájékozódunk az ügyfélkapun keresztül.

Ha a könyvelővel végeztetik a NAV elektronikus szolgáltatásainak igénybevételét, akkor is célszerű minden hónapban lekérni a folyószámlát. Kérjék el a könyvelőtől és magyaráztassák el maguknak a vállalkozók adónemenként, hogy mit jelent a kimutatás adott időpontú állapota (tartozás, túlfizetés,). Célszerű a havi adófizetési kötelezettségek esedékességét követően néhány napot várni a lekérdezéssel, mert a kötelezettségek lekönyvelésével az adóhatóság sokszor késik.

Például a hónap 11-én átutaltam a személyi jövedelemadót, melynek esedékessége 12-e. Ha 13-án lekérem a folyószámlámat, akkor túlfizetést látok személyi jövedelemadóban, mert a bevallásomban (1408-as) szereplő adatokat az adóhatóság még nem könyvelte le a folyószámla bal oldalára. Ugyanígy kell kalkulálni az áfa-bevallással és befizetéssel is. Az utóbbi években a bevallott társasági adóelőlegek előírásával különösen nagy gond van, ami nehezíti az éves társasági adóbevallás elkészítését is. Ezekről a tényekről tudniuk szükséges az adófolyószámla értelmezéséhez.

Hiába a túlfizetés, levonják

A legutóbbi panasz, amit hallottam, arra vonatkozott, hogy a vállalkozás bankszámlájáról az adóhatóság 50.000 forintot emelt le adótartozás fejében, pedig ennél nagyobb túlfizetése volt más adónemekben.

Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat például – önadózás esetén – a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás. Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre, vagyis ez utóbbi adótartozások a végrehajtható okiratok szempontjából közvetlenül kapcsolódó, származékos jellegű adótartozásoknak minősülnek. Így önálló (különálló) végrehajtható okirat nem szükséges a behajtásuk érdekében indított végrehajtási eljáráshoz.

Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adózót, illetve az adó megfizetésére kötelezett személyt felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. (Figyeljenek! Nem az szerepel az adózás rendjéről szóló törvény 150.§-ában, hogy az adóhatóság köteles felhívni az adózót a teljesítésre! Nem áll fenn az adóhatóság értesítési kötelezettsége.)

A végrehajtási eljárás a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul. Az adótartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt intézkedik.

Nincs kötelező előírás arra vonatkozóan, hogy az adóhatóság milyen végrehajtási cselekményt foganatosít az adózóval szemben. Akár foglalással is élhet.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!
2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és jelentkezés itt!

A végrehajtási cselekményeknek tehát nincs kötelező sorrendje, ezért nem kötelesek először beszámítással élni a tartozás és a túlfizetés között.

Amennyiben az adóhatóság az adózót terhelő adótartozás, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás és eljárási költségek mellett túlfizetést is nyilvántart, akkor végrehajtási cselekményként a túlfizetés összegét az általa nyilvántartott tartozásokra elszámolhatja, és ezzel egyidejűleg az adózót értesíti. Az adók módjára behajtandó köztartozásra (például: kamarai hozzájárulás) történő átvezetésről az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti.

Nem valós túlfizetések

Ne feledjük azonban, hogy az adófolyószámlánkon lehetnek ún. nem valós túlfizetések is, melyeket az adóhatóság nem használhat a tartozásunk elszámolására. Ilyenek lehetnek például a következők:

– Nem tekinthető túlfizetésnek azon adózói befizetés, amelynek célja az adózó egyes anyagi jogszabályokban előírt – alapvetően személyi jövedelemadó és egyszerűsített vállalkozói adó – előlegfizetési, vagy társasági adó feltöltési kötelezettség teljesítése. Egészen addig, amíg a bevallásunkat nem könyvelik, ezek az összegek nem vezethetők át másik tartozásra. Gondoljanak például a nyugdíjas egyéni vállalkozók egészségügy szolgáltatási járulékára, amelyet havonta kell fizetni, de csak évente egyszer készül róla bevallás. A kötelezettség évi egyszeri lekönyvelésével áll helyre a rend annak ellenére, hogy a folyószámla egész évben túlfizetést mutatott.

– Nem jelent az adóhatóság számára valós túlfizetést az olyan összeg, amelyre vonatkozóan a bevallás utólagos ellenőrzése van folyamatban. Egészen addig az időpontig nem használható fel kiegyenlítésre az ilyen túlfizetés, amíg az ellenőrzés és hatósági eljárás jogerősen le nem zárul.

– A fedezetelvonást elkerülendő, nem lehet valós túlfizetésnek tekinteni azt az adózói befizetést sem, amelyet az adóalany feltételezhetően a bevallásában szereplő kötelezettségei teljesítése céljából, de a bevallás benyújtása előtt fizetett meg az adóhatóság számára. Például a dolgozók után fizetendő adókat és járulékokat hó elején elutalja a vállalkozás, de azok esedékessége valójában a hónap 12-e.

---