Jogszabályfigyelő 2024 – 19. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Összefoglaltuk mindazt, amit a munkaügyi perről tudni kell: mikor és hova kell fordulni, mennyi az illeték, az eljárás megindításának szabályai, tárgyalás menete, jogorvoslati lehetőségek, különbségek a korábbi és a jelenlegi szabályok között.
A munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyokból származó pereket nevezzük munkaügyi pereknek, amelyekre a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) speciális szabályokat határoz meg. A Pp. XXIII. fejezetének megfelelően, a munkaügyi per:
A munkajogi igények körét a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a következőképpen határozza meg. A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi meg-állapodásból származó igénye [Mt. 285. § (1) bekezdés].
Munkaügyi perekben első fokon a törvényszékek székhelyén működő munkaügyi bíróságok járnak el. 2013. január 1-jétől a munkaügyi bíróságok helyett, azok általános jogutódjaként, közigazgatási és munkaügyi bíróságok fogják megkezdeni működésüket [2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és irányításáról 191. § (1)–(2) bekezdés].
Ugyancsak a munkaügyi bíróság jár el – a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint – a munkaügyi és a munkavédelemi ellenőrzés keretében hozott közigazgatási határozat, az ágazati párbeszéd bizottság létrejöttével kapcsolatos, az abban való részvétel, illetve a gyakorolt jogosultságok tárgyában hozott határozat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján az állami foglalkoztatási szerv által hozott közigazgatási határozat, valamint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata során. A munkaügyi bíróságok ülnökök közreműködésével jár-nak el [Pp. 349. § (4) bekezdés és 349/A. §].
…
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.
Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!