Módosul a polgári perrendtartás 2021-től – V.


A polgári perrendtartás módosításáról szóló, november 26-án  kihirdetett Pp. Novella munkálatait irányító szakértőnk, dr. Wopera Zsuzsa cikksorozatában mutatja be a 2021. január 1-jétől, és a már folyamatban lévő polgári perekben is alkalmazandó változásokat – ezúttal a családjogi pereket érintő újításokat.

Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) módosítására beterjesztett T/13257. számú törvényjavaslatot (Pp. Novella), melyet a 2020. évi CXIX. számú törvénnyel november 26-án hirdettek ki.

A Pp. Novella – a Pp. általános részét érintő cikksorozatunkban – eddig bemutatott módosításai a családjogi perekben is könnyítik a felek igényérvényesítését, de szükség volt ezekben a perekben olyan további speciális eljárási szabályok megállapítására, amelyek 2021. január 1-jétől már a folyamatban levő ügyekben is kiküszöbölhetik a felmerülő problémákat.

Fontos változás, hogy a Pp. Novella bevezet egy új, kizárólag a személyi állapotot érintő perekben igénybe vehető perfelvételi útvonalat (Pp. 432. § (2) bek). Ez alapján a bíróság a keresetlevél alperes részére történő kézbesítésével egyidejűleg kitűzi a perfelvételi tárgyalás határnapját, azaz, az általános szabályok (Pp. 187. §) alóli kivételként, nem várja be a bíróság az ellenkérelem beérkezését a perfelvétel módjának meghatározásához. Tekintettel arra, hogy a személyi állapotot érintő perekben sem további írásbeli perfelvételnek, sem a perfelvételi tárgyalás mellőzősével történő eljárásnak nincs helye (Pp. 432. § (1) bek.), egyetlen perfelvételi módot alkalmazhat a bíróság, és mivel nincs helye bírósági meghagyás kibocsátásának, szükségtelen megvárni az ellenkérelem beérkezését vagy a határidejének elteltét a tárgyalás kitűzéséhez. Ezzel a módosítással körülbelül 1,5-2 hónappal korábban kerülhet sor a perfelvételi tárgyalás megtartására. A módosítás annál is indokoltabb, mert a családjogi perekben az alperesek gyakran vagy nem terjesztik elő időben az ellenkérelmüket, vagy egyáltalán nem terjesztenek elő írásban ellenkérelmet. Erre is tekintettel a jogi képviselő nélkül eljáró alperest segítő szabály, hogy ellenkérelmét szóban a perfelvételi tárgyaláson is előterjesztheti.

A személyi állapotot érintő perekben, különösen a házassági és a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben hoz jelentős változást az a módosítás, ami kizárja ezekben a perekben a magánszakértői bizonyítást. Ennek indoka egyfelől a gyermek kímélete, másfelől a bíróság rendelkezésére álló, hivatalbóli bizonyítás lehetősége. A gondnoksági perekben maga a Pp. zárja ki a magánszakértő igénybevételének lehetőségét, származási perekben pedig az orvos-szakértői bizonyításra, a DNS-vizsgálatra vonatkozó szabályozás. A házassági és a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben azért indokolt kizárni a magánszakértő alkalmazását, mert ha a bizonyító fél magánszakértői bizonyítást indítványoz, akkor az ellenérdekű fél is jogosult magánszakértői bizonyítást indítványozni, és ha a két vélemény között szakkérdésben ellentét áll fenn, kirendelt szakértő alkalmazására kerülhet sor, ami azzal járhat, hogy a gyermeknek több szakértői vizsgálaton is részt kell vennie, ami nyilvánvalóan ellentétes a kiskorú gyermek érdekeivel.

A Pp. Novella az általános szabályok szerint is könnyített az érdemi tárgyalási szakban a keresetváltoztatás szabályain, hiszen a tényállítás megváltoztatása már nem tekintendő keresetváltoztatásnak. A Pp. Novella a családjogi perekben ezt tovább egyszerűsíti azzal, hogy az érdemi tárgyalási szakban a kereset- és ellenkérelem-változtatáshoz nincs szükség a bíróság engedélyére. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a perfelvétel lezárását követő új tényállítások előadására a Pp. 214. §-ában foglalt feltételrendszer vonatkozik. A módosítás ehhez kapcsolódóan kimondja az utólagos bizonyítás lehetőségét is.

Az eljárások további rugalmasabbá tételét célozza az előzetes bizonyítás lehetővé tétele valamennyi személyi állapotot érintő perben.

A Pp. Novella valamennyi személyi állapotot érintő családjogi perben példálózóan nevesíti az ideiglenes intézkedés hivatalból történő elrendelésének esetköreit, azért, hogy a bíróság a kiskorú gyermek érdekében gyakrabban éljen ezzel az eljárásjogi eszközzel, de továbbra is fenntartja a Pp. 435. §-ában erre adott általános felhatalmazást.

A Pp. Novella segíti a kiskorú gyermek érdekében szükséges döntések meghozatalát annak a lehetőségnek a megteremtésével, hogy már a házassági pereken kívül az apaság megállapítása iránti perben, a szülői felügyelet gyakorlásnak rendezése iránti perben és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti perben a bíróság ítéletében hivatalból, erre irányuló kereseti kérelem hiányában is döntsön a kiskorú gyermek érdekeit szem előtt tartó legfontosabb kérdésekben (Pp. 459. § (1) bek; Pp. 470. § (5) bek; Pp. 477. § (4) bek; Pp. 481. § (3) bek.).

A szülői felügyelet gyakorlásnak rendezése iránti perben a Pp. Novella kimondja, hogy a bíróság az indítványozott bizonyítást mellőzni köteles és hivatalból rendel el bizonyítást, ha a bizonyító fél által indítványozott bizonyítás nyilvánvalóan ellentétes a kiskorú gyermek érdekével, például mert az az ellenérdekű szülő lejáratását célozza. Ebben az esetben, de a kiskorú gyermek érdekében más esetben is, a bíróság a félként eljáró szülőt és a kiskorú gyermeket klinikai szakpszichológus szakértői vizsgálaton való részvételre kötelezheti.

A Pp. Novella kibővíti a házassági perben előterjesztendő keresetlevél speciális tartalmi elemeit az életközösség fennállása időtartamának – kezdő és befejező időpontjának – megjelölésére vonatkozó előírással. A bírói gyakorlat ezt az adatot eddig is gyakran megkövetelte a keresetlevélben, arra hivatkozással, hogy arról a bíróságnak a Pp. 459. § (2) bekezdése szerint rendelkeznie kell.

A Pp. 455. § (5) bekezdésének kiegészítése a joggyakorlat egységesítését szolgálja annak előírásával, hogy ha a felperes a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése szerint közös megegyezéssel kéri, de a házastársak között a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott járulékos kérdésekben nem jött létre megállapodás, a felperesnek ezekben a kérdésekben nyilatkoznia kell a keresetlevélben. Hangsúlyoznunk kell, hogy a járulékos kérdésekben tett felperesi nyilatkozat nem minősül a járulékos kérdésekben előterjesztett keresetnek, így nem is eredményez keresethalmazatot, arra a keresettöbbség eljárási szabályai nem alkalmazandók. A módosítás célja, hogy a felperes járulékos kérdésekben elfoglalt álláspontját az alperes megismerje, arra reagálni tudjon már írásban az ellenkérelmében vagy szóban a perfelvételi tárgyaláson, ami egyfelől a perfelvételi tárgyalás eredményességét, másfelől az egyezségkötés sikerét is előmozdíthatja.

A Pp. Novella újítása, hogy nevesíti a kapcsolattartási pereket a személyi állapotot érintő perek között, a szülői felügyelettel kapcsolatos perekkel közös fejezetben (XXXV. fejezet). Kapcsolattartási per alatt a kapcsolattartás szabályozása, a kapcsolattartás megváltoztatása, valamint a kapcsolattartási jog korlátozása vagy megvonása iránt indított pert kell érteni. A kapcsolattartás megváltoztatása iránti per kivételével ezek a keresetek önállóan nem, kizárólag házassági perben vagy szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított perben terjeszthetők elő. A kapcsolattartás megváltoztatása iránt per a Ptk. 4:181. § (4) bekezdése alapján indítható. Jelezzük, hogy az Országgyűlés az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/13644. számú törvényjavaslatot 2020. december 16-án fogadta el, ami módosítja a Ptk. 4:181. § (4) bekezdését. Eszerint, ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását is a bíróságtól lehet kérni. Ez azt jelenti, hogy 2021. január 1-jétől nemcsak 2 éven belül lehet a bíróságtól kérni a kapcsolattartás megváltoztatást, hanem, ha azt korábban a bíróság szabályozta, később is csak a bíróság dönthet ebben a kérdésben. A jogalkalmazási problémák elkerülése érdekében ez a rendelkezés úgy lép hatályba, hogy a Ptk. módosított 4:181. § (4) bekezdését azokban az ügyekben kell alkalmazni, ahol a bíróság a kapcsolattartás szabályozása kérdésében 2021. január 1-jét követően dönt (Ptké. 37/A. §).

A cikksorozat első részét itt , a másodikat itt , a harmadikat itt , a negyediket pedig itt olvashatják el.

(Folytatjuk)


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Tájékoztató a koronavírus-oltásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panaszokról

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.

2021. szeptember 17.

A felülvizsgálat kizártsága egyes vagyonjogi perekben

Nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ennek megítélése a Kúria hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.