Módosul a polgári perrendtartás 2021-től – V.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A polgári perrendtartás módosításáról szóló, november 26-án  kihirdetett Pp. Novella munkálatait irányító szakértőnk, dr. Wopera Zsuzsa cikksorozatában mutatja be a 2021. január 1-jétől, és a már folyamatban lévő polgári perekben is alkalmazandó változásokat – ezúttal a családjogi pereket érintő újításokat.

Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) módosítására beterjesztett T/13257. számú törvényjavaslatot (Pp. Novella), melyet a 2020. évi CXIX. számú törvénnyel november 26-án hirdettek ki.

A Pp. Novella – a Pp. általános részét érintő cikksorozatunkban – eddig bemutatott módosításai a családjogi perekben is könnyítik a felek igényérvényesítését, de szükség volt ezekben a perekben olyan további speciális eljárási szabályok megállapítására, amelyek 2021. január 1-jétől már a folyamatban levő ügyekben is kiküszöbölhetik a felmerülő problémákat.

Fontos változás, hogy a Pp. Novella bevezet egy új, kizárólag a személyi állapotot érintő perekben igénybe vehető perfelvételi útvonalat (Pp. 432. § (2) bek). Ez alapján a bíróság a keresetlevél alperes részére történő kézbesítésével egyidejűleg kitűzi a perfelvételi tárgyalás határnapját, azaz, az általános szabályok (Pp. 187. §) alóli kivételként, nem várja be a bíróság az ellenkérelem beérkezését a perfelvétel módjának meghatározásához. Tekintettel arra, hogy a személyi állapotot érintő perekben sem további írásbeli perfelvételnek, sem a perfelvételi tárgyalás mellőzősével történő eljárásnak nincs helye (Pp. 432. § (1) bek.), egyetlen perfelvételi módot alkalmazhat a bíróság, és mivel nincs helye bírósági meghagyás kibocsátásának, szükségtelen megvárni az ellenkérelem beérkezését vagy a határidejének elteltét a tárgyalás kitűzéséhez. Ezzel a módosítással körülbelül 1,5-2 hónappal korábban kerülhet sor a perfelvételi tárgyalás megtartására. A módosítás annál is indokoltabb, mert a családjogi perekben az alperesek gyakran vagy nem terjesztik elő időben az ellenkérelmüket, vagy egyáltalán nem terjesztenek elő írásban ellenkérelmet. Erre is tekintettel a jogi képviselő nélkül eljáró alperest segítő szabály, hogy ellenkérelmét szóban a perfelvételi tárgyaláson is előterjesztheti.

A személyi állapotot érintő perekben, különösen a házassági és a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben hoz jelentős változást az a módosítás, ami kizárja ezekben a perekben a magánszakértői bizonyítást. Ennek indoka egyfelől a gyermek kímélete, másfelől a bíróság rendelkezésére álló, hivatalbóli bizonyítás lehetősége. A gondnoksági perekben maga a Pp. zárja ki a magánszakértő igénybevételének lehetőségét, származási perekben pedig az orvos-szakértői bizonyításra, a DNS-vizsgálatra vonatkozó szabályozás. A házassági és a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben azért indokolt kizárni a magánszakértő alkalmazását, mert ha a bizonyító fél magánszakértői bizonyítást indítványoz, akkor az ellenérdekű fél is jogosult magánszakértői bizonyítást indítványozni, és ha a két vélemény között szakkérdésben ellentét áll fenn, kirendelt szakértő alkalmazására kerülhet sor, ami azzal járhat, hogy a gyermeknek több szakértői vizsgálaton is részt kell vennie, ami nyilvánvalóan ellentétes a kiskorú gyermek érdekeivel.

A Pp. Novella az általános szabályok szerint is könnyített az érdemi tárgyalási szakban a keresetváltoztatás szabályain, hiszen a tényállítás megváltoztatása már nem tekintendő keresetváltoztatásnak. A Pp. Novella a családjogi perekben ezt tovább egyszerűsíti azzal, hogy az érdemi tárgyalási szakban a kereset- és ellenkérelem-változtatáshoz nincs szükség a bíróság engedélyére. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a perfelvétel lezárását követő új tényállítások előadására a Pp. 214. §-ában foglalt feltételrendszer vonatkozik. A módosítás ehhez kapcsolódóan kimondja az utólagos bizonyítás lehetőségét is.

Az eljárások további rugalmasabbá tételét célozza az előzetes bizonyítás lehetővé tétele valamennyi személyi állapotot érintő perben.

A Pp. Novella valamennyi személyi állapotot érintő családjogi perben példálózóan nevesíti az ideiglenes intézkedés hivatalból történő elrendelésének esetköreit, azért, hogy a bíróság a kiskorú gyermek érdekében gyakrabban éljen ezzel az eljárásjogi eszközzel, de továbbra is fenntartja a Pp. 435. §-ában erre adott általános felhatalmazást.

A Pp. Novella segíti a kiskorú gyermek érdekében szükséges döntések meghozatalát annak a lehetőségnek a megteremtésével, hogy már a házassági pereken kívül az apaság megállapítása iránti perben, a szülői felügyelet gyakorlásnak rendezése iránti perben és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti perben a bíróság ítéletében hivatalból, erre irányuló kereseti kérelem hiányában is döntsön a kiskorú gyermek érdekeit szem előtt tartó legfontosabb kérdésekben (Pp. 459. § (1) bek; Pp. 470. § (5) bek; Pp. 477. § (4) bek; Pp. 481. § (3) bek.).

A szülői felügyelet gyakorlásnak rendezése iránti perben a Pp. Novella kimondja, hogy a bíróság az indítványozott bizonyítást mellőzni köteles és hivatalból rendel el bizonyítást, ha a bizonyító fél által indítványozott bizonyítás nyilvánvalóan ellentétes a kiskorú gyermek érdekével, például mert az az ellenérdekű szülő lejáratását célozza. Ebben az esetben, de a kiskorú gyermek érdekében más esetben is, a bíróság a félként eljáró szülőt és a kiskorú gyermeket klinikai szakpszichológus szakértői vizsgálaton való részvételre kötelezheti.

A Pp. Novella kibővíti a házassági perben előterjesztendő keresetlevél speciális tartalmi elemeit az életközösség fennállása időtartamának – kezdő és befejező időpontjának – megjelölésére vonatkozó előírással. A bírói gyakorlat ezt az adatot eddig is gyakran megkövetelte a keresetlevélben, arra hivatkozással, hogy arról a bíróságnak a Pp. 459. § (2) bekezdése szerint rendelkeznie kell.

A Pp. 455. § (5) bekezdésének kiegészítése a joggyakorlat egységesítését szolgálja annak előírásával, hogy ha a felperes a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése szerint közös megegyezéssel kéri, de a házastársak között a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott járulékos kérdésekben nem jött létre megállapodás, a felperesnek ezekben a kérdésekben nyilatkoznia kell a keresetlevélben. Hangsúlyoznunk kell, hogy a járulékos kérdésekben tett felperesi nyilatkozat nem minősül a járulékos kérdésekben előterjesztett keresetnek, így nem is eredményez keresethalmazatot, arra a keresettöbbség eljárási szabályai nem alkalmazandók. A módosítás célja, hogy a felperes járulékos kérdésekben elfoglalt álláspontját az alperes megismerje, arra reagálni tudjon már írásban az ellenkérelmében vagy szóban a perfelvételi tárgyaláson, ami egyfelől a perfelvételi tárgyalás eredményességét, másfelől az egyezségkötés sikerét is előmozdíthatja.

A Pp. Novella újítása, hogy nevesíti a kapcsolattartási pereket a személyi állapotot érintő perek között, a szülői felügyelettel kapcsolatos perekkel közös fejezetben (XXXV. fejezet). Kapcsolattartási per alatt a kapcsolattartás szabályozása, a kapcsolattartás megváltoztatása, valamint a kapcsolattartási jog korlátozása vagy megvonása iránt indított pert kell érteni. A kapcsolattartás megváltoztatása iránti per kivételével ezek a keresetek önállóan nem, kizárólag házassági perben vagy szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított perben terjeszthetők elő. A kapcsolattartás megváltoztatása iránt per a Ptk. 4:181. § (4) bekezdése alapján indítható. Jelezzük, hogy az Országgyűlés az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/13644. számú törvényjavaslatot 2020. december 16-án fogadta el, ami módosítja a Ptk. 4:181. § (4) bekezdését. Eszerint, ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását is a bíróságtól lehet kérni. Ez azt jelenti, hogy 2021. január 1-jétől nemcsak 2 éven belül lehet a bíróságtól kérni a kapcsolattartás megváltoztatást, hanem, ha azt korábban a bíróság szabályozta, később is csak a bíróság dönthet ebben a kérdésben. A jogalkalmazási problémák elkerülése érdekében ez a rendelkezés úgy lép hatályba, hogy a Ptk. módosított 4:181. § (4) bekezdését azokban az ügyekben kell alkalmazni, ahol a bíróság a kapcsolattartás szabályozása kérdésében 2021. január 1-jét követően dönt (Ptké. 37/A. §).

A cikksorozat első részét itt , a másodikat itt , a harmadikat itt , a negyediket pedig itt olvashatják el.

(Folytatjuk)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.