Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Új önálló szabályozó szerv jön létre az állam egyes kizárólagos gazdasági tevékenységi körébe tartozó, illetve egyes közhatalmi jellegű szabályozott tevékenységek vonatkozásában a fogyasztóvédelmi, hatósági ellenőrzési, és felügyeleti jogkörök gyakorlására.
A 2021. évi XXXII. törvénnyel létrehozott Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
– a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával, a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység és a dohánytermék-nagykereskedők egyes tevékenységei hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,
– az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával,
– a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával, és
– a felszámolói névjegyzék, valamint a felszámoló szervezetek más hatósági nyilvántartásainak vezetésével, a felszámolók egyes tevékenységeinek szabályozásával, a felszámolói szervezetrendszer feletti hatósági felügyelet és hatósági ellenőrzés gyakorlásával és szabályozásával
kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv.
Ezzel a jogalkotó célja az állam egyes kizárólagos gazdasági tevékenységi körébe tartozó, illetve egyes közhatalmi jellegű szabályozott tevékenységek vonatkozásában a fogyasztóvédelmi, hatósági ellenőrzési, és felügyeleti jogkörök megerősítése, a közérdeket szolgáló, erős és egységes szabályozó állami szerepvállalás biztosítása volt.
A Hatóság ellátja az állam nevében lefolytatandó, koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárásokkal és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos egyes feladatokat.
A Hatóság feladatai
A Hatóság látja el a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény, a bírósági végrehajtásról szóló törvény, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét, valamint az e jogszabályokban meghatározott, a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat. A törvények felsorolása azonban nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy egyrészt az adott törvényben szabályozott valamennyi szervezet, személy vagy tevékenység vonatkozásában kizárólag a Hatóság jogosult eljárni, ezen szereplők felügyeletét a Hatóság az egyes törvényekben pontosan körülírt körben látja el. Másrészt nem jelenti azt sem, hogy más törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály nem adhat a Hatóság részére további feladatokat.
A Hatóság feladatai ellátása során együttműködik az állami vagyon felügyeletéért, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős és a koncessziós tevékenység tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszterrel, az igazságügyért felelős miniszterrel, az állami adó- és vámhatósággal, a rendvédelmi szervekkel, a fogyasztóvédelmi hatóságként és a mérésügyi hatóságként kijelölt szervezettel, valamint a fentebb felsorolt jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ellenőrzését ellátó más hatósággal, ezen jogszabályok alapján létrehozott köztestülettel. A Hatóság az együttműködés érdekében együttműködési megállapodást köthet. A Hatóság a feladatai ellátásához kapcsolódóan nemzetközi együttműködés keretében a külföldi szabályozó hatóságokkal szintén együttműködési megállapodást köthet.
A Hatóság eljárása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait a törvényben foglalt általános, valamint az ágazati törvényekben megállapított különös eljárási szabályokban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. Rögzítésre kerül a vám- és adótitkokkal összefüggésben a Hatóság és az állami adó- és vámhatóság közötti tájékoztatási kötelezettség, ha ez a Hatóság feladatai ellátása érdekében szükséges.
A Hatóság szervezete
A Hatóságot az elnök vezeti, akit a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki. Az elnök a megbízatási idejének lejártát követően egy alkalommal ismételten kinevezhető. A Hatóság legfeljebb négy elnökhelyettesét a Hatóság elnöke kilenc évre nevezi ki. Az elnökhelyettes megbízatási idejének lejártát követően ismételten kinevezhető.
A törvény kimondja, hogy a Hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére nem kell pályázatot kiírni. Ezekre a posztokra olyan személy nevezhető ki, aki a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényben foglalt követelményeken túl felsőfokú iskolai végzettséggel, és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik a Hatóság tevékenységi területeinek legalább egyikén, vagy legalább hároméves közigazgatási vagy pénzügyi gyakorlattal és legalább hároméves vezetői tapasztalattal rendelkezik.
Az elnök törvényben, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatai során nem utasítható, ő vesz részt a Kormány ülésén a Hatóság feladatkörét érintő napirendek megtárgyalása esetén. Az elnök kiadmányozási jogát a szervezeti és működési szabályzatban az elnökhelyettesekre, illetve más vezetőkre delegálhatja.
Az összeférhetetlenség
A Hatóság elnöke és elnökhelyettese nem lehet
a) köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott, miniszteri biztos, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja,
b) helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, más különleges jogállású szerv foglalkoztatottja, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,
c) a Hatóság engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelőbizottsági tagja,
d) olyan személy, aki a Hatóság engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
e) olyan személy, aki a Hatóság engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
f) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű – tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontban meghatározott gazdasági társaságokkal megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
g) olyan személy, aki az a)-c) pontok alá eső személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), illetve a d) pont alá eső, vezetői munkakört betöltő személy közeli hozzátartozója, valamint
h) olyan személy, aki a d) pontban foglaltakon kívül egyéb szervezettel, vállalkozással munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
Nem minősül azonban összeférhetetlennek a tudományos, oktatói tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve a Hatóság engedélyesi, felügyeleti körébe nem tartozó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött igazgatósági tagsági és felügyelőbizottsági tagsági tisztség. A törvény rögzíti, hogy a Hatóság elnöke és elnökhelyettese nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat, valamint nem lehet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökségének tagja vagy annak közeli hozzátartozója.
A Koncessziós Tanács
A Közbeszerzési Tanács mintájára jön létre a Koncessziós Tanács, amely iránymutatások, közlemények kiadásával támogatja az egységes állami koncessziós joggyakorlat kialakítását. A hattagú Tanács tagja a Hatóság elnöke és a Hatóság elnökét rendelet kiadásában helyettesítő elnökhelyettes. A Tanács tagja továbbá a miniszterelnök, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, valamint a Hatóság elnöke által kijelölt egy-egy személy. A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. A Koncessziós Tanács irányítását – a Tanács elnökeként – a Hatóság elnöke látja el. Az alelnök az elnököt teljes jogkörrel helyettesíti annak távolléte esetén. A Koncessziós Tanács a jogszabályok keretei között a koncessziókkal kapcsolatos ajánlásokat készít pl. törvény egyes olyan rendelkezései tekintetében, ahol törvényi szinten nincs mód a teljeskörű szabályozásra. A Tanács által elfogadott ajánlások természetesen nem minősülnek jogszabálynak, érvényesülésük az azt elfogadó tagok elhatározásán alapul.
A Választottbíróság
A Hatóság a koncessziós eljárásokkal, koncessziós szerződésekkel összefüggő jogviták pártatlan, magas szakmai színvonalon történő gyors rendezése érdekében működteti a Koncessziós Állandó Választottbíróságot. A Választottbíróság szervei: az öttagú elnökség, és a Választottbíróság ügyvitelét ellátó titkárság.
A Választottbíróság nyilvános pályázat alapján választottbíró-ajánlási listát készít. A listára annak a kiváló szakmai tudású jogásznak a neve vehető fel, aki azt kéri, jogász munkakörben eltöltött, legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, jogi szakvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, az elnökség többségi véleménye szerint a választottbírói munka elvégzésére alkalmas, és még nem töltötte be a hetvenedik életévét. A Választottbíróság a listát háromévente felülvizsgálja.
