A bíróság megállapította, hogy az alperes a „Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről“ című kérdőív 5. pontjában foglaltakkal megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Az ítélet nem jogerős. A Fővárosi Törvényszék közleménye.
2013. április 24-ével alapvetően megváltoztak az egyéb önálló ingatlanokhoz (társasház, szövetkezeti ház) tartozó alaprajzok készítésének az előírásai, az akkor hatályba lépett, az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV.16.) VM. rendeletben (25/2013.R.) foglaltak szerint. Bár – természetesen – a változás már sokkal korábbról eredeztethető.
Alábbi cikkünkben, mivel a 2018/22–25. számú Magyar Közlönyök újdonságai között szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a jogszabálytervezetek és a hatósági tájékoztatók közül válogattunk.
Az ún. látványsportok támogatására nyújtott társaságiadó-kedvezmény közpénznek minősül, hiszen amennyiben a vállalkozások ezt nem ajánlják fel a meghatározott célra, azok közvetlenül a költségvetés adóbevételét képeznék. Mivel közpénz felhasználásáról van szó, az azzal kapcsolatos adatok – ideértve a felhasználás során kötött szerződéseket is – közérdekű adatnak minősülnek – a Kúria eseti döntése.
Hány jelöltet ajánlhatunk? Hol írhatunk alá? Milyen adatainkat kérik el és hogyan? Jelöltek és ajánlások, vagyis másodszor futunk neki a kopogtatócédulák utáni ajánlási időszaknak.
Az államhatalom gyakorlásában egyértelműen kitüntetett szereppel bír a jogalkotás. Ez magától értetődő, hiszen a törvényhozás a szuverenitás, mint belső-külső értelemben független főhatalom érvényesülésének meghatározó eleme, az életviszonyok normatív szabályozásának egyetlen jogszerű módja. Éppen ezért nem csoda, hogy e területen a szuverén immunitása, felelőtlensége nem, vagy csak kivételesen vitatható. Csakhogy időközben az állam nem csupán polgáraira, hanem saját működésére vonatkozóan is jogi kereteket alkot: jogrendszere csúcsára az alkotmányt helyezi és jogalkotását illetően is minőségi követelményeket támaszt. Felelőtlensége burkát közjogi értelemben az alkotmány érvényesülése felett őrködő alkotmánybíróság töri át, újabban pedig immunitása magánjogi értelemben is újra és újra megkérdőjeleződik. Utóbbi körbe azon esetek tartoznak, melyekben a jogalkotási aktusok érvényesülése magánszemélyek esetleges károsodását hozza magával. Írásomban azzal foglalkozom, hogy milyen folyamatok mentek végbe és zajlanak ma is az állam polgári jogi kárfelelősségének terén, s közelebbről szemlélve milyen érvek találkoznak az állam magánjogi immunitásáról való nemzetközi, európai és magyar diskurzusban.
Szombaton beköszöntött a kampányidőszak, és ez több ponton is változást hozott a kampányidőszakot megelőző szabályozáshoz képest. Az alábbiakban a legfontosabb változásokat mutatjuk be, különös tekintettel a kampányeszközöket érintő változások tekintetében.
Alábbi cikkünkben a 2018/17–21. számú Magyar Közlönyök legfrissebb újdonságai, illetve az Adó-és Vámértesítőben megjelent kúriai döntések, továbbá más hatóságok közleményei közül válogattunk.
A keresőtevékenységet nem folytató aktív korúak foglalkoztatást helyettesítő támogatásának a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott jövedelemhatár el nem érése és a vagyon hiánya általános konjunktív feltételei – a Kúria eseti döntése.
Az európai uniós adatvédelmi rendelet az adatkezelőket arra kötelezi, hogy a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve magas kockázattal járó esetekben felmérje a kockázat valószínűségét és súlyosságát. Erre szolgál az adatvédelmi hatásvizsgálat, mely egyfajta alátámasztása annak, hogy a személyes adatok kezelése a szabályoknak megfelelően történik-e.
