Alábbi cikkünkben, mivel a 2018/7–8. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó szakmai újdonság nem jelent meg, folytatjuk a Hivatalos Értesítő 2017-ben megjelent utolsó számának szemlézését, a Magyar Ügyvédi Kamara újonnan megalkotott szabályzatainak az ismertetését.
A részletfizetés engedélyezése iránti kérelmet körültekintően, az ellenérdekű felek oldalán felmerülő valamennyi szempont együttes mérlegelésével kell elbírálni. A személyiségi jogában megsértett félnek a nem vagyoni kártérítés egyösszegű teljesítéséhez fűződő érdekével szemben a jogerős ítélettel marasztalt, jelentős ingó vagyonnal rendelkező, de önként nem teljesítő gazdasági társaságnak a működéséhez szükséges forgóeszköz-szükséglet finanszírozásához fűződő érdeke nem minősül olyan különös méltánylást érdemlő oknak, amelyre alapítva részletfizetés engedélyezésének van helye.
Ha a munkáltató mentesíti a közalkalmazottat a felmentési idő teljes tartamára a munkavégzési kötelezettség alól, a közalkalmazott mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ebből pedig az következik, hogy a szabadságra való jogosultság szempontjából a munkavégzéssel nem töltött teljes felmentési idő munkában töltött időnek minősül – a Kúria eseti döntése.
Mivel a profilalkotásra már iparágak épültek, fontos, hogy a május 25-étől alkalmazandó európai uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) külön kitér arra, milyen módon használhatja fel bárki a természetes személyek adatait e körben. A profilalkotás témája rengeteg kérdést vet fel; az EU adatvédelmi munkacsoportja tavaly októberi iránymutatásának tanulmányozásával a társaságok átfogó képet kaphatnak a terület összetettségéről.
A GDPR rendelet alapján bizonyos esetekben kötelező adatvédelmi hatásvizsgálatot készíteni. Fontos megérteni, hogy a sebtében összerakott „papír” önmagában nem lesz elegendő egy ellenőrzés során, mert a hatóság minden esetben a tényleges folyamatot fogja minősíteni.
A társasház-közösség jogalanyiságából [Társasházi tv. 3. § (1) bek.] következik, hogy rendezni kell a harmadik személyekkel szembeni képviselet kérdéskörét. E követelményeket elégíti ki a törvény azzal, hogy a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) mint a társasház-közösség ügyintéző szervét felhatalmazza a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt [Társasházi tv. 50. § (1) bek.]. A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) tehát a társasház-közösség törvényes képviselője.
Magyarországon a jelenlegi, kétdimenziós ingatlan-nyilvántartási rendszert 2020. január 1. napjától egy háromdimenziós ingatlan-nyilvántartási rendszer fogja felváltani. Hazánk, az első országok között vezetheti be a nyilvántartási rendszert a világon.
Alábbi cikkünkben, mivel a 2018/5–6. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó szakmai újdonság nem jelent meg, a Hivatalos Értesítő 2017-ben megjelent utolsó számát vettük górcső alá, az abban közzétett Magyar Ügyvédi Kamarai szabályzatok közül válogattunk.
Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire alkalmazandó szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabálya alapján azonban mentesül a felelősség alól a jogsértő, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható – a Kúria eseti döntése.
A jelen tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy az állam tevékenysége ellátása során milyen esetekben veszi igénybe a polgári jogi szerződés intézményét. A kérdésnek azért van jelentősége, mert az állam a társadalomban betöltött szerepe folytán alkalmas arra, hogy a tevékenységéhez szükséges eszközöket, szolgáltatásokat szerződések nélkül, közhatalmának gyakorlásával szerezze meg, ezért nyilván oka kell legyen annak, hogy ennek ellenére a szerződéses formát – és remélhetőleg nemcsak a formát, hanem a tartalmat is – válassza valamely viszonyban.
