Az EU idén május 25-étől hatályos adatvédelmi rendelete két új fogalmat is bevezet: az adathordozhatósághoz és az elfeledtetéshez való jogot. De mit is jelent ez a két fogalom és hogyan teljesítheti praktikusan az adatkezelő a két intézménnyel kapcsolatos kötelezettségeit? A jelen cikkben ezekről esik szó, bemutatva néhány gyakorlati problémát és az azokra megfelelő megoldási javaslatot.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Zalaegerszegi Törvényszék bűnügyi költséggel kapcsolatos végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Alábbi cikkünkben, mivel a 2018/3–4. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó szakmai újdonság nem jelent meg, a hatóságok, bíróságok honlapjain megjelent tájékoztatók közül válogattunk.
Az Alkotmánybíróság a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) 2. § (4a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint alkalmazásának általános kizárására irányuló indítványt elutasította. A határozathoz Pokol Béla párhuzamos indoklást csatolt.
Nem lehet egyértelmű az a népszavazásra feltett kérdés, melynek teljes körű, érdemi következményeit a választópolgár nem láthatja át – a Kúria eseti döntése.
A digitalizáció gyorsulása, az IT technológiai innovációk elterjedése és az informatikai alkalmazások mindennapi használata fokozott információ- és adatgenerálással jár. Az adatvagyon kezelés és maga az adatbiztonság is új értelmezést nyert napjainkban, így az Európai Unió a változásokat felismerve új adatvédelmi szabályozás (GDPR) életbelépését sürgette. Ennek eredményeként 2018 május 25-től kötelezően alkalmazandó az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, a General Data Protection Regulation (GDPR), amely az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit váltja fel.
Eredetileg a T/18316. szám alatt tárgyalta a parlament az új Be. (2017. évi XC. tv.) hatályba lépésével összefüggő egyes törvények módosításával kapcsolatos javaslatot, melynek nagy részét még 2017 decemberében elfogadta az Országgyűlés. A javaslat 2/3-os részei nem kerültek be a kihirdetett jogszabályba, a 2017. évi CXCVII. törvénybe, melynek legtöbb szakasza az idei év közepétől lesz hatályos, de néhány paragrafusa már január 1-jén hatályba lépett.
Általánosan elmondható, hogyha valakinek az adatait kezelik, akkor ez ellen tiltakozhat is. Az EU adatvédelmi rendelete, amit 2018. május 25-étől minden uniós tagállamban alkalmazni kell, részletesen foglalkozik az érintett tiltakozáshoz való jogával. Mit is jelent ez a jog és hogyan gyakorolható ténylegesen? Az alábbi cikkben ezekre a kérdésekre térek ki.
Alábbi cikkünkben, mivel a 2018/1–2. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó szakmai újdonság nem jelent meg, a januártól hatályos perjogi változásokkal foglalkozó tájékoztatók közül válogattunk.
Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) 14/C. §-a szerinti eljárásban előírt döntési határidő elmulasztása estére alkalmazandó eljárás szabályát. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást, Balsai István és Dienes-Oehm Egon különvéleményt csatoltak.
