Az osztott szerkezetű elsőfokú eljárás folyamata a perindítástól az érdemi tárgyalási szak befejezéséig, ismertetve az előkészítés körében a törvény által biztosított eljárási útvonalakat, valamint az egyes jogintézmények megváltozott szabályait, valamint a másodfokú eljárást.
2018. január 1-jén hatályba lép az új polgári perrendtartás, mely alapjaiban reformálja meg a polgári perek szabályait Magyarországon. Cikksorozatunk első részében azt vizsgáljuk, milyen előzmények vezettek az új kódex elfogadásához.
Az új polgári perrendtartás (Pp.) alapelvei a folyamatosság és a változás sajátos szintézisét valósítják meg. A változás a korábbi kódex alapelveinek hangsúlyeltolódásában és két új elem, a perkoncentráció és a bíróság közrehatási tevékenységének bevezetésében jelentkezik.
Az új Pp. legjelentősebb és legtöbbet emlegetett újítása a kétosztatú perszerkezet bevezetése. A kétosztatúság azt jelenti, hogy az elsőfokú eljárás két részből: egy perfelvételi és egy érdemi tárgyalási szakból fog állni. A perfelvételi szakban kell előadni a jogi álláspontot, megtenni a releváns tényállításokat és megjelölni a tényelőadást alátámasztó bizonyítékokat. Az érdemi tárgyalási szakban történik a bizonyítás felvétele és a jogvita eldöntése.
A szokásosnál is nehezebb feladat elé állítja a jogászokat január első napja az elkövetkezendő évben, különösen az eljárásjogok területén. Több mint fél évszázad után új polgári perrendtartási kódex lép hatályba, de 2018. január 1-jétől alkalmazandó a közigazgatási perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartás is. Változik továbbá az adóeljárás és a nemzetközi magánjog szabályozása, illetve az ügyvédi tevékenységre vonatkozó előírások is új törvényben kaptak helyet. A kódexek számos végrehajtási törvényt, rendeletet is magukkal hoznak. Jogszabályfigyelő rovatunk év végi különszámában a legfontosabb újdonságokat gyűjtöttük csokorba – a teljesség igénye nélkül –, ezzel is segítve az eligazodást.
Az ajánlásgyűjtési hajrá végeztével már körvonalazódik, hogy melyik párt mekkora mértékű kampányfinanszírozásra válik jogosulttá. Hatalmas összegekről van szó, de a felelősségi szabályok miatt érdemes óvatosan megfontoltan bánni velük.
Az üzletrész végrehajtási árverésen való értékesítésének a Gt.-ben és a Ptk.-ban írt szabályai lényegesen eltérőek, a Ptk. ugyanis az üzletrész ily módon történő megszerzésénél a társaság beleegyezésének jogintézményét alkalmazhatóvá teszi. Annak eldöntésénél, hogy a kft. jogszerűen tagadta-e meg beleegyezését az árverési vevő üzletrész-szerzéséhez, és ezért alappal mellőzte a tagváltozással kapcsolatos változásbejegyzési kérelem előterjesztését, elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a társaság e határozat meghozatalánál a Gt. vagy a Ptk. hatálya alá tartozott vagy sem.
Alábbi cikkünkben, mivel a 2018/26–30. számú Magyar Közlönyök újdonságai között szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a legfrissebb kúriai határozatok, döntések közül válogattunk.
Élettársi kapcsolat a Ptk. szerint meghatározott életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér. Sorozatunkban az élettársi kapcsolat családjogi hatásait, így az élettársi tartást, majd a lakáshasználatot vesszük górcső alá.
Nincs helye ajándék visszakövetelésének, ha az ajándékozó létfenntartása azért nem biztosított, mert a hátrányos élethelyzetét önhibájából maga idézte elő – a Kúria eseti döntése.
