Gyakran megesik, hogy a külföldön vásárolt vagy egy más országbeli vállalkozás által üzemeltetett webshopból rendelt árucikkel kapcsolatban minőségi kifogás merül fel. A cikksorozat első része az EU-ban érvényesülő minimumszabályokat és a szavatossági jogokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket veszi sorra.
Az internet térhódításával eltűntek a földrajzi korlátok, így a fogyasztók ma már a világ bármely pontján letelepedett vállalkozástól vásárolhatnak. A kínai, amerikai web-áruházak gyakran a hazainál olcsóbb árakkal dolgoznak, így a spórolás lehetősége sokakat bír rendelésre. De vajon ilyen esetben is érvényesíthetők a szavatossági jogok? Nem túl nagy a kockázat?
Egy magánszemély beadványa alapján vizsgálta az ombudsman a régi Btk-nak az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésből történő feltételes szabadságra bocsáthatóság feltételeit meghatározó rendelkezését, amely során megállapította, hogy a szabályozás sértheti az alkotmányos büntetőjog követelményét és embertelen büntetést eredményezhet.
Az Országgyűlés 2017. május 16-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) több rendelkezését. Jelen cikk a hitelezői választmányra, a jognyilatkozatok megtételére, a vitatásra és a fizetési felszólításra, a felszámoló feladataira, valamint a hitelezői igények bejelentésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket tekinti át. A hatályba lépés időpontja: 2017. július 1.
Az apaság kérdésében meghatározott esetben a bíróság hozza meg döntését, amely eljárás kezdeményezése azonban feltételekhez kötött. Így a bírósági határozathozatal csak akkor lehetséges, ha az ezt megelőző vélelmek szerinti apai jogállások nem betöltöttek.
Cikksorozatunkban arra vállalkoztunk, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény alkalmazása során felmerült gyakorlati kérdések vonatkozásában felvázoljuk a helyes álláspontot. Ahogy arra már rámutattunk, ennek jogát nem önmagunknak vindikáltuk, hiszen a bemutatandó álláspontokat egyeztettük a Közbeszerzési Hatóság szakembereivel, bízva abban, hogy válaszaink hasznos iránytűként szolgálhatnak.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésének értelmezésekor alkotmányos követelmény, hogy a népszavazási kérdést személyesen a szervező képviseletére jogosult személy is benyújthatja. A döntéshez különvéleményt csatolt Salamon László, továbbá párhuzamos indokolást Juhász Imre és Varga Zs. András.
Alábbi cikkünkben a 2017/107–111. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A Kúria szerint az új Btk. világosan fogalmaz a – korábban előírt arányosságot egyes tételekben elvető – jogos védelem megállapításával kapcsolatban, amit a legfőbb bírói fórumnak az úgynevezett harsányi késeléses ügy megítélésekor első ízben kellett mérlegelnie. Ez csakis felmentő ítélet lehetett. A bíróságok annak ellenére nehezen alkalmazzák ezt az új szemléletű törvényi rendelkezést, hogy a jogalkotó épp az „empátiás készséget” várja el a jogalkalmazóktól.
Az Alkotmánybíróság a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény több szövegrészét is alaptörvény-ellenessé nyilvánította és pro futuro hatállyal megsemmisítette. A döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, míg Szívós Mária különvéleményt csatolt.
