Bejelentkezés Hírlevél

Szakma

2017. július 24.

AB: a fellebbezési határidő elmulasztását kétséget kizáró módon kell megállapítani

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria végzését és alkotmányos követelményben rögzítette: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 234. § (1) bekezdésének és 237. §-ának alkalmazása során – amennyiben a határozat közlésének időpontja a bíróság érdekkörében felmerülő okból vitatott – a fellebbezés elkésettség miatt akkor utasítható el, ha kétséget kizáró módon megállapítható a határidő elmulasztása. A döntéshez Czine Ágnes különvéleményt csatolt.

2017. július 20.

AB: Nem diszkriminatív a Kttv. cafetéria-szabálya

Az Alkotmánybíróság a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. Az AB újólag kimondta: önmagában az, hogy a különböző foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények egyes munkajogi intézményeket eltérően szabályoznak, nem jelent alkotmányellenes diszkriminációt. A döntéshez dr. Salamon László és dr. Szabó Marcel csatoltak párhuzamos indokolást.

2017. július 19.

AB: „Jogalkotás” miatt megsemmisített jogegységi határozat

Az Alkotmánybíróság pro futuro hatállyal megsemmisítette a tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak értelmezéséről szóló 2/2016. Büntető jogegységi határozatot (BJE). A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Stumpf István, Szabó Marcel és Szalay Péter különvéleményt csatoltak.

2017. július 19.

AB: Nem alaptörvény-ellenes a gondnokság alá helyezési perekben a nyilvános ítélethirdetés

Az Alkotmánybíróság elutasította a polgári perrendtartásról szóló törvény 5. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása, alkalmazásának kizárása iránt előterjesztett indítványt. Az AB megállapította, hogy a Pp. rendelkezéseiből nem következik szükségképpen, hogy a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos perben eljáró bírónak a Pp. támadott bekezdése alapján a tárgyaláson meghozott határozatot a perbeli személyek személyes adatainak feltárásával kell nyilvánosan kihirdetnie. Megállapítható tehát, hogy az eljáró bírónak nem szükséges személyes adatot feltüntetnie a rendelkező részben, és a rendelkező rész szóbeli indokolására vonatkozó eljárási szabályok sem követelik meg a személyes adatok szükségképpeni közlését. A döntéshez Czine Ágnes, Juhász Imre, Salamon László és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, míg Pokol Béla különvéleményt csatolt.

2017. július 19.

AB: sérti a diszkrimináció tilalmát az „egyházi 1 %” szabályozása

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem biztosította a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényben az adózók számára, hogy rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta a parlamentet, hogy jogalkotási feladatának 2017. december 31-ig tegyen eleget. A döntéshez Pokol Béla és Stumpf István párhuzamos indokolást, Salamon László különvéleményt csatolt.

2017. július 17.

Fellendülhet a bizalmi vagyonkezelés?

Három év tapasztalat nélkül? – az alábbi cikkünkben áttekintjük a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályok módosítását. A módosításokat a jogintézmény bevezetése óta eltelt három év tapasztalatai, pontosabban azok szűkössége indokolja. A Módosító Törvény célja, hogy leépítse a felesleges bürokratikus terheket és egyértelműsítse a jogintézményre vonatkozó szabályokat. Kifejezett célja a hazai vagyonkezelési piac beindítása.