Szakma

2013. június 4.

10 éves a Gobert&Partners Ügyvédi Iroda

2012. szeptember 20-án fennállásának 10 éves évfordulóját ünnepelte a Gobert&Partners Ügyvédi Iroda. A Stern Palotában megrendezett 150 fős állófogadáson az elegancia, a bőséges catering, élő zene, tánc, póker, kánkánt járó táncoslányok és a jó hangulat volt a jellemző, ami az iroda munkatársainak profi szervezői készségének volt köszönhető. Az est folyamán a partnerek és a meghívott vendégek jelenlétében Arne Gobert házigazda és irodavezető ügyvéd bejelentette, hogy mostantól az iroda neve BWSP (a budapesti, bukaresti, szófiai, prágai ügyvédi irodák után). A német-magyar-román-angol-bolgár-cseh együttműködésből 6 kultúra jött össze, hogy egy közös ügyvédi irodát működtessenek és szolgáltatásaikkal kiterjedjenek az egész Közép-Kelet-Európára.

2013. június 4.

A közösségi média és a jog – kirúghatnak-e lájkolásért?

Izgalmas ez a kapcsolat és kérdéskör, ­hiszen az elmúlt években viharos gyorsasággal fejlődtek az interneten a közösségi médiumok, és túlzás nélkül állítható, hogy ma már legalább egymilliárdnyian kapcsolódunk valamilyen formában valamelyik hálózatra.

 

2013. június 4.

Büntetni mindig könnyebb – I. rész

A szigorítást totálisan elhibázott iránynak tartja; magánbörtönöket, kiképzett bűnözőket, fokozódó erőszakot és a civil társadalomtól még távolabbi rendőrséget vizionál az új Büntető Törvénykönyv hosszú távú hatásaként Krémer Ferenc rendészetszociológus, főiskolai docens. Szerinte a bűnözők is felkészülnek az új rendszerre, amitől a jogos védelem kétélű fegyver lesz. Működik-e a már bevezetett három csapás? Létezik-e „cigánybűnözés”, valóban rasszista a magyar rendőrök többsége? Hogy érintik a korrupciós botrányok a rendőröket, és nem utolsósorban: tényleg rosszat jelent, ha javulnak a statisztikák?

2013. június 4.

Borban az igazság? – borjogról mindenkinek

dr. Prónay Bence borjog iránti érdeklődése a bor szeretetéből jött, fokozatosan kezdte vizsgálni ezt a szakterületet és szembesült annak mélységével, szépségével. Picit bennünket is beavat.

2013. június 4.

A jövedelemszerzés elvesz a tanulási időből

Dr. Fekete Tamás ügyvéddel, a Magyar Ügyvédi Kamara új főtitkárával a kamarai változásokról, a kamara előtt álló feladatokról, kamarai programokról és az ügyvédjelölti képzés időszerű kérdéseiről beszélgettünk.

2013. június 4.

Ügyvédi fizetések – 2. rész

Bármilyen meglepő, a leggyakoribb kérdés, amellyel szembesülünk, az ügyvédi fizetési trendek aktuális állására vonatkozik. Az ügyvédi fizetések felmérésére irányuló eredmények értelmezéséhez (amely karrier szakasz és munkáltató típus – ügyvédi iroda – alapján sorolja fel a fizetéseket) szolgál segítségül ezen rövid értekezés a különböző szakterületek aktuális trendjeiről, valamint, hogy hol várható növekedés.

2013. június 4.

A sajtószabadságot szűkítő jogintézmények

Az új médiatörvénnyel komolyan sérül Magyarországon a sajtószabadság, még akkor is, ha az, mint gyakorlat, szerencsére sokkal ellenállóbb a szabályozói beavatkozással szemben, mint azt a médiapolitikai döntéshozók gondolják – mondja dr. Polyák Gábor médiajogász.

2013. június 4.

Házakban őrlődő zöld gondolatok

Több ponton is meglehetősen ellentmondásosnak tartják építészszakmai körökben az ingatlan-zöldkártyával kapcsolatos jelenlegi előírásokat, melyeket előbb-utóbb korrigálni kell. Remény van arra, hogy egyes kérdések egyértelműbbé válhatnak a jogalkotói és a szakmai szándék találkozásával.

2013. június 4.

Harmóniában az élettel

Karrierje hajósként indult, majd néptáncos lett, ám végül az ügyvédi pályát választotta dr. Jakab Béla, aki elégedett emberként büszkén mesél hivatásáról és gyermekei ígéretes jövőjéről is.
 

2013. június 4.

Meddig terjed a számlabefogadó felelőssége?

Az Európai Bíróság újabb „áfalevonási” ügyben hozott ítéletet, amelyben immár többedik alkalommal illette kritikával a magyar adóhatóság azon gyakorlatát, hogy az áfalevonási jog megtagadása révén a számlabefogadót szankcionálja a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanságok miatt. Az egyre szaporodó „áfalevonási” ügyek azt a kényes kérdést vetik fel, hogy meddig terjedhet a számlabefogadó felelőssége a számlakibocsátónál feltárt mulasztásokért. Az Európai Bíróság álláspontja ebben a kérdésben a számlabefogadókra nézve jóval kedvezőbb.