Pp. a gyakorlatban – probléma és megoldás közérthetően

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) alkalmazása során számos, a jogalkalmazók széles rétegeit érintő kérdés vetődik fel. A napi munka során komoly fejtörést és problémát okoz azon kérdésnek eldöntése, hogy vajon a perfelvételi tárgyaláson jelenlévő elektronikus kapcsolattartásra kötelezett személy a perfelvételi tárgyaláson rendelkezésre álló bizonyítékait is csak elektronikusan nyújthatja-e be. A kérdésre vonatkozóan szakértőnk Dr. Wopera Zsuzsa ad útmutatást.

Problémafelvetés:

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett személyek, így az ügyvédek, jogtanácsosok számára problémát jelent a gyakorlatban, hogy, ha a perfelvételi szakban perfelvételi nyilatkozatként olyan bizonyítási eszközt, bizonyítékot, pl. papír alapú okiratot kívánnak rendelkezésre bocsátani, amelyet a keresetlevélhez nem csatoltak, akkor azt a bírói gyakorlat kizárólag elektronikus úton fogadja be, akkor is, ha azt a jelenlévő jogi képviselő a perfelvételi tárgyaláson rendelkezésre álló bizonyítékként kívánja becsatolni. Helye lehet így bizonyíték becsatolásának akár az eredeti, akár a megváltoztatott kereset megalapozására, vagy pl. a bíróság anyagi pervezetésének hatására is a perfelvételi szakban.

A jogi képviselő ugyanakkor patthelyzetbe kerülhet, ha a bíróság nem teszi lehetővé a perfelvételi tárgyaláson rendelkezésre álló bizonyíték becsatolását, mert a bírósági felhívása nélkül tett perfelvételi nyilatkozat, és ennek minősül a bizonyíték rendelkezésre bocsátása is, hatálytalan (Pp. 203. § (1) bek.), a perfelvételi tárgyaláson viszont, hiába áll rendelkezésre a bizonyíték, azt a bírósági felhívásra csak elektronikus úton nyújthatja be, ami jellemzően a perfelvételi tárgyalás elhalasztását, a perfelvételi szak és így a per elhúzódását vonja maga után.

Kérdés: Lehet-e úgy értelmezni a Pp. és az E-ügyintézési törvény rendelkezéseit, mely szerint a perfelvételi tárgyaláson jelenlévő elektronikus kapcsolattartásra kötelezett személy a perfelvételi tárgyaláson rendelkezésre álló bizonyítékait is csak elektronikusan nyújthatja be?

Válasz:

Álláspontom szerint nem, mely következtetésre egyfelől a Pp., másfelől az E-ügyintézési törvény rendelkezéseinek együttes értelmezése megfelelő alapot ad.

A Pp. 183. § (1) bekezdése szerint „A perfelvétel körében a felek perfelvételi iratban feltüntetett vagy perfelvételi tárgyaláson előadott tényre és jogra vonatkozó állítással, tagadással, be- vagy elismeréssel, ezekből következő kérelemmel, a tények megállapításához szükséges bizonyítási indítvánnyal, a bizonyítékok és a bizonyítási indítványok értékelésére vonatkozó nyilatkozattal, valamint bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásával (a továbbiakban együtt: perfelvételi nyilatkozat) – a bíróság közrehatása mellett – meghatározzák a jogvita kereteit.”

A fél az eljárástámogatási kötelezettségből következően nem késlekedhet perfelvételi nyilatkozatai megtételével, mert az pénzbírság alkalmazását vonja maga után (Pp. 183. § (5) bek.)

A Pp. 618. § (1) bekezdése az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek számára előírja, hogy minden beadványát kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, melynek megsértése az ott meghatározott beadványok esetén visszautasításhoz vezet, egyéb esetekben a nyilatkozat hatálytalan. A hatálytalan nyilatkozathoz semmilyen joghatás nem fűződik, azt úgy kell tekinteni, hogy a fél az adott perbeli cselekményt, nyilatkozatot nem tette meg.

A fenti rendelkezések fényében azt kell értelmezni, hogy vajon az elektronikus kapcsolattartás egyáltalán értelmezhető-e a tárgyaláson személyesen jelenlévő, egyébként az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezett esetében?

Az E-ügyintézési tv. 8. § (2) bekezdése szerint „Nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi. A 8. § (4) bekezdése szerint „Nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető.

A Pp. szerint a perben a jogi képviselő perbeli cselekményt, így különösen perfelvételi nyilatkozatot (ide értendő a bizonyítási eszköz, bizonyíték rendelkezésre bocsátása) perfelvételi tárgyaláson vagy tárgyaláson kívül perfelvételi iratban tehet a Pp. 183. § (1) bekezdése alapján. A perfelvételi tárgyaláson a fél megjelenése kötelező (Pp. 190. §), a félnek ott kell a perfelvételi nyilatkozatait előadni. Jelenlévők között a percselekmények teljesítése nyilatkozat esetén szóban történik, okirat esetén becsatolással. A félnek – különösen, ha nem kapott perfelvételi irat benyújtására felhívást – a tárgyaláson kötelessége perfelvételi nyilatkozatát, köztük a bizonyítékait is előadni.

Összegzés

Az E-ügyintézési törvény maga zárja ki az elektronikus kapcsolattartást abban az esetben, amikor az ügyfél személyes jelenléte kötelező, márpedig a perfelvételi tárgyalás ilyen, és a Pp. kötelezővé teszi, hogy a jelenlévő fél ott adja elő bizonyítékait. Az E-ügyintézési törvény 8. § (4) bekezdése értelmében nem alkalmazható az elektronikus kapcsolattartás ott, ahol az nem értelmezhető, márpedig jelenlévő felek között az elektronikus kapcsolattartás nem értelmezhető, csak távollévők között. Ezt az értelmezést erősítette meg a Fővárosi Ítélőtábla BDT2018. 3870. számon közzétett döntésének 16-17. pontja alatti indokolása is.

Kapcsolódó cikkek:


Digitális bűncselekmények 2. rész – Upskirting
2021. június 16.

Digitális bűncselekmények 2. rész – Upskirting

Mai cikkünkben a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány upskirtingel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását
2021. június 14.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását

Egy országgyűlési képviselő azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert alaptörvény-ellenesnek ítélte, hogy a közérdekű adatokat kezelő szervek a koronavírus járványra való általános hivatkozással relativizálhatják az adatigénylés rendjével kapcsolatos garanciális szabályokat.

Digitális bűncselekmények 1. rész
2021. június 10.

Digitális bűncselekmények 1. rész

Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. Az alábbiakban a műnek a deepfake és a revenge porn témakörével foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.