Jogszabályfigyelő 2024 – 18. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/48–49. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hivatalos személy elleni erőszak bűntettének minősül, ha az ittas járművezetés bűntette miatt vérvételre előállított terhelt az őt a kezelőben jogszerűen visszatartani akaró rendőrt a hátára emeli, majd forogva megkíséreli lerázni magáról. Ez a jogszerűen eljáró rendőrrel szemben tanúsított támadó jellegű erőkifejtésnek minősül, amely erőszak, s nem értékelhető csak passzív ellenállásként – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, egy közlekedési balesetet követően a terheltet és a jármű utasait kórházba szállították. Mivel a baleset helyszínén a rendőrök megállapították, hogy a gépjárművet vezető terhelt a vezetést megelőzően alkoholt fogyasztott, kétszeres vérvételre került sor nála. Miután a terhelt kijött a kezelőből az első vérvételt követően, elindult a kijárat felé. A folyosón az intézkedést biztosító főtörzsőrmester felszólította, hogy a második vérvételig ne menjen sehova, erre azonban a vádlott azt felelte, hogy neki ne mondja meg, hogy mit csinálhat, és folyamatosan haladt tovább a kijárat felé. A főtörzsőrmester a vádlott után lépett és őt két karjával hátulról átkarolva próbálta visszatartani. A vádlott a szabadulás érdekében előredőlt, a hátára felemelte a főtörzsőrmestert, és forogni kezdett vele. A többi rendőr segítségével végül sikerült a vádlottat megfékezni és megbilincselni.
Az első- és másodfokú eljárás
A járásbíróság bűnösnek találta a terheltet 1 rb. halált okozó ittas járművezetés bűntettében [régi Btk. 188. § (1) bekezdés és (2) bekezdés c) pont] és 1 rb. hivatalos személy elleni erőszak bűntettében [régi Btk. 229. § (1) bekezdés és (8) bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül 3 év és 6 hónapi börtönre, 4 évi közügyektől eltiltásra, 5 évi közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.
A másodfokon eljáró törvényszék a vádlott cselekményeit az új Btk. alapján 1 rb. járművezetés ittas állapotban bűntettének [amikor a bűncselekmény halált okoz – új Btk. 236. § (1) és (2) bekezdés c) pont], valamint 1 rb. hivatalos személy elleni erőszak bűntettének [új Btk. 310. § (1) bekezdés a) pont] minősítette.
A bíróság érvelése szerint a terhelttel szemben intézkedő rendőrnek a jogszerű intézkedése során kötelessége, hogy megakadályozza az intézkedés alatt álló személy távozását, meggátolva azt, hogy ezzel az intézkedés alól kivonja magát. A bíróság ilyennek értékelte, amikor a vádlottat a rendőr mindkét karjával megfogta. Azzal pedig, hogy a terhelt az őt jogszerűen visszatartani akaró főtörzsőrmestert a hátára emelte, majd forogva megkísérelte őt magáról lerázni, a bíróság álláspontja szerint megvalósította a hivatalos személy elleni erőszakot, mert a hivatalos személyt jogszerű eljárásban erőszakkal akadályozta.
Bírósági Döntések Tára |
---|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
A felülvizsgálati indítvány tartalma
A terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványban amellett érveltek, hogy a terhelt bűnössége nem állapítható meg hivatalos személy elleni erőszak bűntettében. Meglátásuk szerint semmiféle bizonyíték nem támasztotta alá, hogy a terhelt el akarta hagyni a kórházat, indokolatlanul alkalmaztak vele szemben testi kényszert, így a főtörzsőrmester eljárása nem tekinthető sem jogszerűnek, sem intézkedésnek. Ezek alapján pedig a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény törvényi tényállása sem valósult meg. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a bírói gyakorlat szerint nem követi el a hivatalos személy jogszerű intézkedésének erőszakkal való akadályozását, aki a karját a vele szemben intézkedő rendőr fogásából kirántja (passzív ellenállás).
A Kúria megállapításai
A Kúria először is azt állapította meg, hogy az indítvány valójában az irányadó tényállás, illetve a bíróság mérlegelésének helyességét támadta, amikor a hivatalos személy elleni erőszak bűntettében megállapított bűnösségét sérelmezte, ami felülvizsgálatban kizárt, így a Kúria vizsgálata a passzív ellenállás kérdésére korlátozódott. Mivel a tényállás szerint a terhelt el akarta hagyni a kórház épületét, az eljárás hatálya alatt álló terhelt eltávozásának megakadályozása érdekében az intézkedést foganatosító rendőr jogszerűen lépett fel.
Ügyvédvilág hírlevél |
---|
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő. Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről. |
A tényállás azt is bizonyítja, hogy a terhelt nem engedetlenséget tanúsított, nem rendőri utasítás teljesítését tagadta meg, hanem erőszakot alkalmazott, ugyanis a bírói gyakorlat erőszaknak tekint bármilyen támadó jellegű fizikai erőkifejtést, amely az adott bűncselekmény kapcsán a jogszerűen intézkedő rendőrt eljárásában akadályozza, az intézkedés befejezését gátolja, megnehezíti, hátráltatja. A hivatalos személy elleni erőszak esetében a hivatalos személy testén ható közvetlen vagy közvetett, támadó jellegű fizikai erőbehatás pedig tényállásszerű, hangsúlyozta a Kúria. Így, álláspontja szerint a terhelt cselekménye egyértelműen tényállásszerű volt.
Ezen logika mentén pedig megalapozatlannak találta a Kúria a felülvizsgálati kérelmet abban a tekintetben is, hogy a terhelt bűnösségére az eljárt bíróságok a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével következtettek volna, így a támadott határozatokat hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 69/2015.) a Kúriai Döntések 2016/3. számában 54. szám alatt jelent meg.
Alábbi cikkünkben a 2024/48–49. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Vadászterületen a föld használója köteles a vadkár megelőzése, elhárítása, illetve csökkentése érdekében a vadászatra jogosulttal egyeztetett és a célnak megfelelő módon közreműködni – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!