Jogszabályfigyelő 2024 – 19. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Törvény készül az igazságügyi szakértőkről
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az igazságügyi szakértőkről szóló törvényjavaslat az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény és az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény rendelkezéseit kívánja egyetlen, az egész igazságügyi szakértői tevékenységet és szervezetrendszert átfogó törvényben szabályozni. Ezáltal egy koherensebb, átláthatóbb, világosabb kapcsolódási pontokat tartalmazó szabályozás készül el.
A polgári perek nagy százaléka minősül ún. „szakértői pernek”, tehát alapvetően szakkérdés alapján eldönthető jogvitának. Szakértő kirendelését rendelhetik el például ingatlanügyi perekben, közigazgatási hatósági eljárásban és büntető- és szabálysértési ügyekben is.
Az eljárási kódexek nagyon hasonló meghatározásokat tartalmaznak arra nézve, hogy mikor kerülhet sor szakértő igénybevételére. A ma irányadó felfogás szerint a szakértő a bíróság, közjegyző, ügyészség vagy más hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) hiányzó szakértelmét pótolja, de nem nyilváníthat véleményt jogi szakkérdésekben és még részleteiben sem veheti át a bíróságok ítélkező funkcióját – olvasható a törvényjavaslat általános indoklásában.
Főbb problémák az igazságügyi szakértőkkel és a kamara működésével kapcsolatban
Az Igazságügyi Minisztérium a szakértői működéssel összefüggésben 2014 őszén készített problématérképet, amelyben meghatározták az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos főbb problémákat.
Eszerint a jelenlegi két törvény (Kamarai törvény és a Szaktörvény) helyett célszerűbb lenne egyetlen jogszabályban, kódex jelleggel szabályozni az igazságügyi szakértőkre vonatkozó főbb rendelkezéseket. Ezen túlmenően a jelenlegi jogszabályok rendelkezései – koncepcionális változás nélkül – több ponton pontosításra szorulnak, így például a kirendelés és a szakvélemény tartalmára, a kirendelt szakértő jogaira és kötelezettségeire, az eseti szakértő alkalmazhatóságára, a szakértői díjfizetés részletes szabályaira, a szakértői tevékenység szünetelésére és a fegyelmi eljárás során meghozott határozat kézbesítésére vonatkozó szabályok.
A törvényjavaslat indoklása szerint az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos hatósági eljárások idejét az ésszerű mértékig csökkenteni kell. Szintén probléma, hogy a igazságügyi szakértői névjegyzék nehezen használható. A szakértői névjegyzék és tagjegyzék kettős vezetése nem megfelelő, így egyetlen névjegyzék vezetése indokolt, azonban annak a jelenleginél gazdagabb tartalommal történő kiegészítése is szükségessé válik.
A Minisztérium vizsgálata úgy találta, hogy a magánszakértői vélemény több szempontból problémás. Felhasználhatósága az egyes eljárásokban általában kérdéses. Az etikai vizsgálatokat a területi kamarák lassan és nem kellő szakmai szigorral végzik, a jogkövetkezmények nem bírnak elegendő visszatartó erővel. A szakértői működésre vonatkozó igazságügyi statisztikai adatgyűjtés nincs, ezáltal az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos minisztériumi feladatok nehezen meghatározhatók és végrehajthatók.
Változásfigyeltetés |
|---|
|
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >> |
A minisztérium szerint a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) területileg széttagolt, a területi kamarák nem transzparens működése nehezíti a MISZK működését, a forráshiány miatt pedig a kamarák működése nehézkes, a tisztségviselők díjazása nem elég ösztönző és a kamara hatásköre is formális, a döntések a területi kamarai elnökök egyedi véleménye alapján születnek.
Az indoklás szerint a nem megfelelő kirendelések, a szakmailag kétségbe vonható, sokszor vélhetően etikátlan szakvélemények, valamint a kompetencia esetleges hiánya olyan károkat okozhatnak az igazságügyben, amelyek elvezethetnek az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom általános megrendüléséhez. A kamarai finanszírozás rendszere működésképtelen, a területi kamarák juttatásaiból a MISZK nem tudja jogszabályban foglalt feladatait hatékonyan és kellő eredménnyel ellátni.
Főbb szabályozási pontok
A törvényjavaslat a fent felsorolt problémákra reagáló egységes, egyetlen normaszövegben szabályozza az igazságügyi szakértőkről és a szakértői tevékenységről szóló rendelkezéseket, valamint a kamarát, és a kamara eljárásait érintő rendelkezéseket. A cél, hogy egy koherensebb, átláthatóbb, világosabb kapcsolódási pontokat tartalmazó szabályozás készüljön el.
A javaslat egyértelműen meghatározza a törvény hatályát, amely kiterjed az igazságügyi szakértői tevékenységre, az igazságügyi szakértőkre, és a szakértőjelöltekre, az eseti szakértőkre, a szakkonzultánsokra, a segédszemélyzetre, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságokra, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatókra, az e célra létesített igazságügyi szakértői intézményekre, igazságügyi szakértői intézetekre, és igazságügyi szakértői testületekre, külön jogszabályban szakvélemény adására feljogosított állami szervekre, intézményekre, továbbá intézetekre és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarára.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
A törvényjavaslat többek közt szabályozza, hogy az igazságügyi szakértő alkalmazottként milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthet, valamint kitér a szakértőjelöltek jogviszonyára is. Az eddig irányadó Szaktörvénynél részletesebben határozza meg az eseti szakértőre vonatkozó rendelkezéseket is, emellett a javaslat nagy hangsúlyt fektet a bürokráciacsökkentésre is, ezért például az eddigi negyven nap helyett huszonegy napra rövidül a névjegyzékbe történő felvétel eljárási ideje.
A javaslat részletesebben szabályoz néhány, az igazságügyi szakértői tevékenység megkezdéséhez szükséges kötelezettséget és a névjegyzék a kirendelők és a jogkereső közönség számára fontos információkkal bővül az eddigiekhez képest.
A szakértők részére a jövőben rendszeres, elektronikus statisztikai adatszolgáltatást írnak elő, amelyet negyedévente kell megtenni. Amennyiben valaki elmulasztja az adatszolgáltatást, ez törlési oknak lehet. A szakértőknek a jövőben jelenteniük kell azt is, ha hivatali, vagy korrupciós bűncselekmény gyanúja merül fel.
Változás lesz az eddigi gyakorlattal szemben az is, hogy a hatóságnak konkrétan meg kell jelölnie, hogy a szakértő a díjrendelet szerinti költségjegyzéket vagy szabadon összeállított költségjegyzéket nyújt-e be. E rendelkezés jelentősége abban áll, hogy a szakértők számára egyértelművé válik, hogy mi alapján állapítsák meg a szakértői díjat.
A törvényjavaslatban külön alcímbe kerül a magánszakértői vélemény intézménye. Meghatározza a magánszakértői vélemény megtételének lehetséges céljait, és a szakértő eljárását megalapozó megbízás legfontosabb szabályait.
Egységes kamarai rendszer, új finanszírozási elemek
Az egyik legfontosabb eleme a törvényjavaslatnak, hogy a jelenlegi, széttagolt kamarai rendszer helyett egységes kamarai rendszer jön létre. Az indoklás szerint az utóbbi években egyértelművé vált, hogy szükség van – az érdekképviselet, az önigazgatás és a szakmai működés elősegítésének színteréül szolgáló, köztestületi formában működő – egységesebb, széttagolt működéstől mentes szakértői kamarára. A jelenleg működő országos hatáskörű MISZK és a nyolc területi kamara egységes jogutódjaként létrejövő Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara számos, az igazságügyi szakértői működéssel összefüggő problémát képes lesz majd megoldani. Az egységes kamarai rendszer kialakításával a működés hatékonnyá válik. Az egységes Kamara felállítása és a jogutódlás az átmeneti rendelkezésekben foglalt módon történik.
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia |
|---|
|
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa! |
A kamara tagjaira vonatkozó szabályok egy része is megújul, elkülöníti egymástól a kamarai tagság megszűnését és megszüntetését és az igazságügyi szakértő tevékenységének szünetelésére vonatkozó szabályok bővülnek. Lényeges újításokat hordoz a Javaslat a kamarai tagság felfüggesztésével összefüggésben. A Javaslat tekintettel van az eljáró igazságügyi szakértő, valamint az igazságügy érdekeire egyaránt. Újszerű, garanciális szabályok kerültek megfogalmazásra a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő kamarai tagságának felfüggesztésével kapcsolatban is.
A törvényjavaslat kitér a kamara finanszírozási problémáira is. A forráshiányos állapot megszüntetése céljából új elemek jelennek meg a Kamara finanszírozásában. Bevezetik a kamarai költségátalány intézményét, amelyet a szakértő – a külön jogszabály szerinti mértékben – a díjjegyzékben érvényesít minden ügyben, negyedévente bevall és megfizet a Kamarának. A költségátalány bevallására a statisztikai adatszolgáltatás alkalmával kerül sor. Fontos szabály, hogy a kamarai költségátalány nem része a szakértő bevételének, így ezzel kapcsolatosan adózási kötelezettsége a szakértőnek nem keletkezik. Amennyiben a szakértő a kamarai költségátalány átutalását vagy befizetését elmulasztja, az adók módjára behajtható követelésnek minősül.
Fegyelmi eljárások
Bevezetik a fegyelmi eljárási díj intézményét is, amelyet a fegyelmi eljárást kezdeményező személy köteles az eljárás megindítása előtt megfizetni a Kamara részére. Ennek célja – a fentebb vázolt finanszírozási probléma megoldásán túl –, hogy a pervesztes felek által előterjesztett fegyelmi eljárás megindulását kérő kérelmek előterjesztése – amennyire lehet – elkerülhető legyen.
A törvényjavaslatban etikai felelősség helyett a fegyelmi felelősség intézményét szabályozzák elsődlegesen. Jóllehet továbbra is jogában áll a Kamarának, hogy etikai eljárásokat folytasson le (s ehhez saját szabályokat alkosson), magában a törvényben csak a fegyelmi felelősség egyes kérdései kerültek részletezésre. Az etikai eljárás szabályai a Kamara saját szabályzataiban kerülnek meghatározásra azzal, hogy erre nézve a jogalkotó a megfelelő színvonalú szabályok megalkotása érdekében a fegyelmi eljárás garanciális szabályait rendeli alkalmazni.
A fegyelmi eljárást a gyorsabb és hatékonyabb ügyvitel érdekében, felesleges bürokratikus szabályoktól mentesen alakítják ki. A fegyelmi eljárás megindítása miatt felfüggesztett szakértő eljárásával kapcsolatban a Javaslat – a jelen kérdést szabályozó jogszabályokat tekintve – unikális jelleggel, kedvezőbb szabályokat tartalmaz az eljárás még gyorsabb lefolytatása érdekében. A fegyelmi eljárás egyfokú, de a döntést sérelmező személy a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért, amely a rendes bírósági eljárási rendszerben többfokú jogorvoslatot (jogi felülvizsgálatot) is biztosít, de nem a Kamarát terheli.
Átláthatóbban határozzák meg azt is, hogy az eljárást befejező határozatot mennyi idő alatt kell írásba foglalni és azt kinek kell kézbesíteni. Az eljárást befejező határozatot az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság részére is minden esetben kézbesíteni kell.
Új elemként jelenik meg a bejelentő részvétele az eljárásban. A bejelentő az a személy, aki az igazságügyi szakértővel szemben, fegyelmi felelőssége megállapításának érdekében, a fegyelmi bizottsághoz benyújtott kérelem útján fegyelmi eljárást kezdeményez. A bejelentő jogait a törvényjavaslat garanciális szempontból részletezi. A bejelentő jogosult lesz arra is, hogy az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen, indítványokat, észrevételeket tegyen, a fegyelmi eljárási jogairól felvilágosítást kapjon és meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.
A törvényjavaslat teljes szövegét itt olvashatja.