Sérülékeny csoportok az új büntetőeljárásban – VI.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Be.-ben a törvényhozó egy helyen szabályozza a sérülékeny csoportokra vonatkozó rendelkezéseke azért, hogy ezzel megkönnyítse a jogalkalmazó feladatát. A sérülékeny csoport – mint név – nem jelenik meg a törvényben, hanem a jogalkotó úgy rendelkezik az erre a körre vonatkozó normákról, hogy a különleges bánásmód biztosításának külön fejezetet szentel. Így az egyéniesítés tényleges érvényesülése is biztosítottá válik.

Cikksorozatunk előző részeit itt, itt, itt, itt és itt olvashatják.

A különleges bánásmódra vonatkozó szabályok helye a kódexben

A különleges bánásmódra vonatkozó szabályok az új büntetőeljárási törvényben (Be.), az eddigi szétszórt elhelyezéssel szemben, önálló fejezetet kapnak. A kódex XIV. fejezetének alapja, hogy az egyéniesítés szempontjai nagyobb hangsúlyt kapjanak, és a különleges bánásmódra igényt tartó személyek egyedi igényei jobban érvényesüljenek.

A fejezetben elhelyezett szabályok egyrészről meghatározzák, hogy kik azok, akik különleges bánásmódban részesülhetnek, másrészt megjelenítik azokat a pluszrendelkezéseket, amelyeket az eljáró jogalkalmazóknak a büntetőeljárás folyamán, az általános garanciákon túl biztosítaniuk kell, harmadrészt pedig kitér a fejezet arra is, hogyan és milyen módon kerülhet be valaki ebbe az ún. sérülékeny csoportba. Itt kell megjegyeznem, hogy a különleges bánásmódot igénylő személyek, pusztán attól, hogy bekerülnek a sérülékeny csoportba, nem feltétlenül ugyanazokkal a plusz jogokkal rendelkeznek. (A különleges bánásmódra vonatkozó szabályok leginkább a sértetteket és a tanúkat illetik meg, persze csak abban az esetben, ha rendelkeznek azokkal az ismérvekkel, amelyek alapján az új Be. XIV. fejezete rájuk vonatkozik. Más személyek (terhelt, védő, szakértő, segítők stb.) esetében a különleges bánásmód néhány szabályát kell alkalmaznia a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek vagy a bíróságnak.)

A különleges bánásmódot igénylő személy lemondhat a plusz garanciákról, kivéve azokat, amelyek a törvény értelmében kötelezően kell alkalmazni.

Fontos rendelkezése a kódexnek, miszerint a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazása nem járhat a büntetőeljárásban részt vevő más személy eljárási jogainak sérelmével.

A különleges bánásmódot igénylő személyek köre

Fő szabály szerint – a törvényben meghatározott esetekben – különleges bánásmódot igénylő személy lehet:

–           a sértett és

–           a tanú.

A sértett csak akkor lehet ennek a különleges sérülékeny csoportnak a tagja, ha természetes személy.

A sértett és a tanú akkor minősülhet különleges bánásmódot igénylő személynek, ha a személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jellege és körülményei alapján a büntetőeljárásban való hatékony részvétele azért nem biztosított, mert abban akadályozott, és ezért a törvényben meghatározott jogait nem tudja megfelelően gyakorolni, a kötelezettségeit pedig teljesíteni.

A személyes jellemzőihez tartozó körülmények az alábbiak lehetnek:

–           életkor

–           szellemi állapot,

–           fizikai állapot,

–           egészségi állapot,

–           a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszony.

Az eljárás tárgyát képező bűncselekményhez tartozó körülmények az alábbi lehet:

–           a bűncselekmény kirívóan erőszakos jellege.

Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül például a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje

A sértetten és a tanún kívül más személyek is különleges bánásmódban (leginkább személyes védelemben) részesülhetnek. A törvények megfelelően ebbe a csoportba tartozhat:

–           a sértett segítője,

–           a tanú segítője,

–           a terhelt,

–           a terhelt segítője

–           a védő,

–           a segítője,

–           a szakértő,

–           a szakértő segítője,

–           a szaktanácsadó,

–           a szaktanácsadó segítője,

–           a vagyoni érdekelt,

–           a vagyoni érdekelt segítője, továbbá

–           a sérülékeny csoportba tartozó bármely személyre tekintettel más személy.

Döntés a sérülékeny csoportba sorolásról

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalból, vagy az érintett indítványára dönthet arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy különleges bánásmódot igényel-e. Döntésének alapja az egyéni értékelés.

Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül:

–           a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy,

–           a fogyatékos személy, valamint

–           a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

A különleges bánásmódhoz tartozó intézkedések

A különleges bánásmódhoz tartozó intézkedések a sértett és a tanú vonatkozásában az alábbiak lehetnek:

–           a jogok gyakorlásának elősegítése,

–           a kötelezettségek teljesítésének elősegítése,

–           az érintett személy kímélete,

–           az érintett személy védelme.

Az érintett személy kíméletéhez tartozik például, hogy fokozott körültekintéssel kell eljárni vele kapcsolatban a magánéletét tekintve, és a kapcsolattartás során is.

Az érintett személy védelméhez tartozhat például az olyan intézkedés, miszerint az eljáró jogalkalmazó biztosítja, hogy az érintett személy az eljárási cselekmény során, valamint az eljárási cselekmény helyszínén a büntetőeljárásban részt vevő más személlyel szükségtelenül ne találkozzon. Ide tartozhat továbbá, hogy az eljárási cselekményt a hatóság speciális, erre a célra fenntartott helyiségben végzi, vagy telekommunikációs eszköz útján kiváltja az érintett jelenlétet. A bíróság a tárgyalásról vagy annak meghatározott részéről a nyilvánosságot kizárhatja.

A tanúvédelemre vonatkozó szabályokat is a XIV. fejezet rendelkezései között találjuk. (Ennek részleteit a következő cikkben ismertetjük.)

A különleges bánásmódhoz tartozó intézkedések a terhelt vonatkozásában:

A tizennyolcadik életévét be nem töltött, vagy külön jogszabályban fogyatékos személynek minősülő terhelttel szemben indított bűnügyben az eljárási cselekményén lehetőleg kép- és hangfelvételt kell készíteni. Elrendelhető továbbá, hogy ezen igazságügyi pszichológus szakértő is jelen legyen. Az ilyen eljárásokban biztosítani kell, hogy az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett gyermek jogairól szóló egyezményben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, illetve más törvényekben megfogalmazott, gyermeket megillető jogok hatékonyan érvényesüljenek.

A tizennyolcadik életévét be nem töltött terhelt vallomása műszeres vallomásellenőrzéssel nem vizsgálható. Amennyiben pedig a terhelt nem töltötte be a tizennegyedik életévét, akkor a szembesítése csak a hozzájárulásával rendelhető el.

A különleges bánásmódhoz tartozó intézkedések az egyéb személyek (segítők, védő, szakértő stb.) vonatkozásában:

Ezek a személyek az új Be. XIV. fejezete alapján, meghatározott személyi védelemben részesülhetnek.

---