Számos igazságügyi törvény változik: eltolták az új cégtörvény hatálybalépését, jön az elítéltek kreditrendszere, változik többek között a Be., Btk., Ptk., Pp. is

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az igazságügyi salátatörvény számos törvényt módosít. Ezek többek között érintik az eljárási cselekményeken a nyelvhasználatot, a büntetés-végrehajtási kreditrendszert és a szülői felügyelet gyakorlásának szabályozását is.

---

Releváns jogszabályok:

• 2021. évi XCII. törvény a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról
• 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról
• 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról
• 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről
• 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
• 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

---

Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvényt (salátatörvény) június elején hirdették ki – néhány rendelkezése június 5-én hatályba is lépett, azonban alcímeinek döntő többsége később: július 1., szeptember 1., október 1., illetve 2024. január 1., 2025. január 1. napján lép majd hatályba.

A törvény 34 darab e tárgykörben szabályozó törvényt módosított – cikkünkben néhány fontosabb változást emelünk ki.

A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény módosítása

Rövidebb, de annál fontosabb módosítása a salátatörvénynek, hogy kimondja, nem lép hatályba 2023. július 1-jével a törvény. Az indokolás szerint az oka, hogy a bevezetni kívánt egységes jogi személy nyilvántartás, az automatikus döntéshozatalt is magába foglaló egységes és gyors eljárási szabályok bevezetésére való felkészülés hosszabb időt igényel. Záró rendelkezései között a törvény hatálybalépését 2026. január 1. napjával rögzíti.

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

A törvény módosításának okára az általános indokolás ad hosszabb magyarázatot. E szerint a büntető-igazságszolgáltatási gyakorlatot hosszú ideje meghatározza a szabadságvesztés letöltésének végrehajtási fokozatokban (fegyház, börtön, fogház) történő megállapítása, amely az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyát és az elkövető társadalomra jelentett veszélyét is tükrözi. Azonban ez a struktúra megnehezíti az elítéltek szakmai szempontú csoportosítását, ami számos működési diszfunkciót eredményez a büntetés-végrehajtásban.

Az eddigi rendszer a merev elkülönítési szabályok miatt akadályozta az erőforrások hatékony elosztását. Az új besorolási rendszer egy egyszerűbb, ötfokozatú kategóriarendszert vezet be. Ez a kategóriarendszer, amely az elítéltek biztonsági és fogvatartási kockázatára is reagál, lehetővé teszi a bv. szervezet személyi állományának hatékony és rugalmas beosztását, valamint elősegíti a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelyeinek optimális kihasználását.

Az új rendszertől azt várják, hogy a bv. szervezet szakmai szempontjai nagyobb hangsúlyt kapnak a szabadságvesztés végrehajtási rendjének meghatározásában. A végrehajtási fokozatok továbbra is részei maradnak a büntető ítéletnek, de a szabadságvesztés végrehajtása során eltérő funkcióval és hangsúllyal jelennek meg. Az elítéltek kezdeti besorolásának kereteit határozzák meg garanciális elemként, de a bv. intézmény saját, szakmai alapokon nyugvó besorolási és elkülönítési szempontrendszerét is érvényesítheti.

Ezzel bevezetésre kerül a kreditrendszer, amely objektívebb, kiszámíthatóbb és átláthatóbb keretet biztosít az elítéltek kategóriák közötti váltásához. Az elítélt kreditpontokat gyűjthet, és ez alapján kedvezőbb kategóriába kerülhet, vagy pontvesztés esetén visszasorolódhat a kategóriában. A kreditrendszerben az elítélt magaviselete, együttműködési készsége és reintegrációs tevékenységben való részvétele kerül értékelésre. Ez a motivációs rendszer erősíti az elítéltek felelősségvállalását, érdekeltté teszi őket a végrehajtás rendjének megtartásában és a reintegrációs terv megvalósításában. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a jogkövető magatartás pozitív elismerést nyerjen, és elősegítse az egyéni büntetési célok megvalósulását.

A törvény 97. § (3) bekezdése szerint:

A kockázatelemzési vizsgálat eredménye alapján az elítélt végrehajtási fokozathoz igazodó kezdeti kategória-besorolása:

• fogházfokozat esetén, ha az elítéltet első alkalommal ítélték szabadságvesztésre, amelynek a tartama az egy évet nem haladja meg I. kategória,
• az előző pontban meghatározottakon kívül fogházfokozat esetén II. vagy III. kategória,
• börtönfokozat esetén III. vagy IV. kategória,
• fegyházfokozat esetén IV. vagy V. kategória lehet.

Az egyes kategóriákban a jogszabályban meghatározottak szerint például eltérő az elítélt:

• elkülönítése a külvilágtól,
• őrzése, felügyelete és ellenőrzése,
• intézeten belüli mozgása,
• fegyelemsértése esetén kiszabható magánelzárás fenyítés mértéke,
• zárkában vagy lakóhelyiségben való elhelyezése,
• életrendje,
• szabadlevegőn tartózkodásának helyszíne és rendje,
• által gyakorolható kapcsolattartási formák, azok gyakorisága és mértéke stb.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

A salátatörvény módosítja a Be.-t az eljárási cselekményeken jelenlétre jogosultak nyelvhasználatának előmozdítása érdekében, támogatva ezzel az eljárási cselekmények megfelelő szervezését. Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy a hatóságok olyan segítőket is bevonjanak a tolmácsolási feladatokba, akik nem tekinthetők tolmácsnak eljárásjogi értelemben, de a résztvevő személy bizalmát élvezve rugalmasan támogatják az ő büntetőeljárási jogainak gyakorlását.

A komplex, több eljárási cselekményt egyidejűleg igénylő büntetőügyekben a joggyakorlat igényt tart arra, hogy a nyomozó hatósági állomány személyügyi átszervezése nélkül lehessen támogatást kérni egy olyan, jogszabályban kijelölt szervtől, amely képes egyidejűleg országszerte több eljárási cselekményt elvégezni. Ez a szerv nem gyakorol klasszikus nyomozó hatósági jogköröket, mivel hatásköre nem terjed ki meghatározott bűncselekmény miatt indult nyomozás teljes egészében történő lefolytatására. Státusza leginkább a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervéhez hasonlít – ez indokolja a rá vonatkozó norma jogszabályban elfoglalt helyét is – abban, hogy csak a megkeresésben szereplő eljárási cselekmények elvégzésére, és késedelmet nem tűrő esetben más eljárási cselekmények elvégzésére jogosult, önállósága tehát nagyban korlátozott.

A nyomozó hatóság és az ügyészség is jogosult megkeresni ezt a szervet, ám a nyomozó hatóság csak a saját szervezetén belül teheti ezt, míg az ügyészség bármely nyomozó hatóság jogszabályban meghatározott szervét megkeresheti. A szerv kijelölésére külön jogszabályban – elsőként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben – meghatározott rendelkezés alapján kerül sor.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

A Kjtv. módosítása a salátatörvény indokolása szerint jogalkalmazói visszajelzések és gyakorlati tapasztalatok alapján megalapozott módosításokat tartalmaz, az egyéb törvényekkel való összhang megteremtését szolgálja.

A salátatörvény rendelkezései alapján a közjegyző tájékoztatási és kioktatási kötelezettsége körében egyértelműen, törvényi szinten érvényre juttatja, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára a közjegyző kötelezettsége a kioktatás terén a perbeli eljárási jogokra és kötelezettségekre korlátozódik, és a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről való tájékoztatás során a közjegyző jogi tájékoztatás nyújtására köteles, valamint a jogügylet műszaki, gazdasági, pénzügyi tartalmára vonatkozóan nem kell felvilágosítást adnia.

Fontos személyügyi rendelkezés, hogy a módosítás korlátozza a kinevezéstől számított 3 éven belül a közjegyző áthelyezését másik székhelyre, az ügyek folyamatos intézéséhez fűződő közérdekre tekintettel, illetve rendezi, hogy a megállapodás nélküli tartós helyettesítés esetén kit illet a közjegyzői díj.

A salátatörvény rögzíti azt is, hogy azonossági tanúk közreműködése esetén, nekik elegendő a fél személyazonosságának a megállapításánál és a közjegyzői okirat aláírásánál jelen lenniük, a közjegyzői okirat teljes terjedelmű felolvasásán nem szükséges részt venniük.

A közjegyzői tanúsítás kapcsán a korábbiaknál részletesebb szabályokkal egyértelművé válik, hogy a tanúsítvány, mint közokirat készítésekor a közjegyzőnek csak a közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi valódiságáért áll fenn a felelőssége.

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

A Kjnp. módosítása szintén a gyakorlati visszajelzések alapján vált szükségessé. A módosítás:

• bizonyos kivételekkel – főszabállyá teszi valamennyi, közjegyzői eljárásban elektronikus úton meghozott határozat tekintetében, hogy a keltezés helyeként a közjegyző székhelyét kell feltüntetni
• egyértelművé teszi, hogy a házassági vagyonjogi tárgyú egyezség lehet tárgya közjegyző előtti egyezségi eljárásnak
• illetve országos kamarai hatáskörbe utalja a Központi Statisztikai Hivatal részére történő statisztikai célú adattovábbítást az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásából és a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásából.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

Egy korábbi törvénymódosítás (2021. évi CXXII. törvény) úgy módosította, illetve egészítette ki a Ptk. szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezésére vonatkozó szabályait, hogy a bíróság akkor is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha a szülők ebben nem tudnak megállapodni, feltéve, hogy ez a kiskorú gyermek érdekében áll. Mivel ez alapján a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet közös szülői felügyelet elrendeléséről, módosítani volt szükséges a Ptk. 4:170. § (2) bekezdése szerinti szabályon, mely szerint, ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére – minden további mérlegelés nélkül – megszünteti. A módosítás eredményeképpen abban az esetben, ha az egyik szülő nyújt be a közös szülői felügyelet megszüntetésére irányuló kérelmet, a bíróság mérlegelheti, hogy a közös szülői felügyelet megszüntetése a gyermek érdekében áll-e, és ennek alapján dönt a közös szülői felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetéséről. Ennek eredményeképpen tehát elkerülhetővé válik az, hogy a szülők visszaéljenek azzal, hogy a közös szülői felügyelet elrendeléséről szóló bírói döntés jogerőre emelkedését követően azonnal kérjék annak megszüntetését.

Illetve technikai módosításként a Jsznytv. (új cégtörvény) későbbi időpontban történő hatályba lépésére tekintettel biztosítja, hogy a Ptk.-nak a 2021. évi XCV. törvénnyel bevezetni kívánt, a Jsznytv.-hez kapcsolódó módosításai a Jsznytv. hatályba lépésével (2026 január) együtt lépjenek hatályba.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

A Pp. 133. § (2) bekezdését módosítja a salátatörvény e szerint: „Az idézésben a címzettet figyelmeztetni kell a meg nem jelenés következményeire, és őt perbeli állásához képest a szükséges tájékoztatással is el kell látni. Ha a címzett elővezetése is elrendelhető, az idézésben az elővezetésről szóló tájékoztatásnak ki kell terjednie a költségtérítési kötelezettségre és annak költségelemeire. A kiskorú személy idézésében a figyelmeztetést és a tájékoztatást a korára, érettségére figyelemmel, számára érthető szövegezéssel és módon kell közölni. A meghatalmazottat akkor is meg kell idézni, ha a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre idézi.”

Az elővezetés tárgykörével összefüggő jogi szabályozás a részletes indokolásban foglaltak szerint figyelemmel arra, hogy a polgári perben csak meghatározott személyi kör vonatkozásában (tipikusan közreműködők) lehet helye elővezetésnek, indokolt egyértelműsíteni, hogy az elővezetésről szóló tájékoztatást csak akkor kell tartalmaznia az idézésnek, ha az idézendő vonatkozásában az elővezetés, mint jogkövetkezmény ténylegesen alkalmazható.

---