Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikksorozatunk a Szervezett bűnözés és a jog című Wolters Kluwer-kiadvány egyes fejezetein keresztül járja körbe a témakör teljes spektrumát. A második rész a szervezett bűnözéssel kapcsolatos jogi szabályozást mutatja be.
Ha érdekli a szervezett bűnözés, és szeretné megérteni a működését, a mozgatórugóit és a struktúráját, ha megismerné a szervezett bűnözés elleni küzdelem – így a fogalommeghatározás, a jelenségre adott állami válaszok, a felszámolásra irányuló stratégiák – alapjait, vagy ha tanulmányozná a szervezett bűnözés elleni küzdelem anyagi, illetve eljárásjogi eszköztárát, és foglalkoztatja, hogyan épül fel a szervezett bűnözés felszámolására irányuló hazai szervezetrendszer, esetleg elmélyülne a bűnszervezetben történő elkövetéssel és a bűnszervezetben részvétellel kapcsolatos dogmatikai kérdésekben, illetve bírósági gyakorlatban, és megismerné a hazai szervezett bűnözés kiemelt jogeseteit, akkor ajánljuk figyelmébe dr. Nagycenki Tamás művét, a Wolters Kluwer Hungary Kft. gondozásában megjelenő, a Szervezett bűnözés és a jog című kötetet, amelyben mindezekről részletesen olvashat.
Az alábbiakban a műnek A szervezett bűnözéssel kapcsolatos jogi szabályozás című fejezetéből idézünk egy részletet. A sorozat első részét itt olvashatják el.
Fedett nyomozó
Az alábbi jogeset a fedett nyomozó tevékenységének ellentmondásos megítélését szemlélteti. Az elsőfokú bíróság elítélte azon személyeket, akik a fedett nyomozónak kábítószert értékesítettek, vagy abban közreműködtek, a másodfokú bíróság pedig hatályon kívül helyezte az ítéletet, és megszüntette az eljárást, kizárólag az egyes vádlottak által elkövetett egyéb, fogyasztói jellegű cselekmények vonatkozásában állapított meg büntetőjogi felelősséget.
2005 elején az V. rendű vádlott megtudta, hogy az egyik ismerőse – aki valójában fedett nyomozó volt – rendszeresen kíván extasy tablettát vásárolni. A vádlottak láncolatos módon vették fel egymással a kapcsolatot: az V. rendű vádlott a IV. rendű vádlottal, a IV. rendű vádlott a III. rendű vádlottal, a III. rendű vádlott a II. rendű vádlottal, a II. rendű vádlott pedig az I. rendű vádlottal lépett kapcsolatba. Az I. rendű vádlott vállalta a fedett nyomozó által megrendelt 8000 darab (db) extasy tabletta beszerzését.
Az átadásra egy budapesti parkolóban került sor, a 8059 db – több mint 2100 g tömegű – extasy tablettát az I. rendű vádlott adta oda a fedett nyomozónak. A rendőrök az I–V. rendű vádlottakat elfogták.
A titkos nyomozás során az ügyész engedélyezte a fedett nyomozó bűnszervezetbe történő beépülését, illetve a bizalmi és álvásárlás végrehajtását. Az elsőfokú bíróság a tényállás megállapításánál figyelembe vette az F26 számú fedett nyomozó jelentéseiből készült kivonatokat.
A bíróság – a titoktartási kötelezettség alóli felmentést követően – az alábbi kérdések tisztázása céljából tanúként hallgatta ki a fedett nyomozó vezető tisztjét:[1]
– A fedett nyomozó jelentése a rögzített eseményt követően mikor készült?
– Az elöljáró olvasta-e a jelentést, azt megelőzte-e szóbeli beszámoló?
– A jelentés elkészítésének van-e határideje?
– A fedett nyomozóval mennyire volt szoros a munkakapcsolata, a fedett nyomozó önállóan vagy kizárólag egyeztetést követően tevékenykedett?
A vezető tiszt előadta, hogy a fedett nyomozó a tevékenység elvégzését követően haladéktalanul beszámol az elöljárónak, az írásos jelentést az első munkanapon kell elkészítenie. A vezető tiszt és a fedett nyomozó közötti szoros kapcsolatból kifolyólag a fedett nyomozó önállóan nem végezhet tevékenységet, lényeges kérdésekben nincs döntési jogosultsága.
A bíróság kérte, hogy a nyomozóhatóság az operatív nyomozás azon jelentéseit, kivonatait tegye nyílttá, amelyek a fedett nyomozó és az V. rendű vádlott közötti kapcsolat kialakulására, körülményeire, illetve a vásárlás bonyolítására vonatkoznak. Az említett dokumentumok nyílttá tételéhez a nyomozóhatóság nem járult hozzá.
A védelem utalt a tisztességes eljárás elvének sérelmére, ugyanis a fedett nyomozó – aki anonim maradt az eljárásban – indította el a beszerzés folyamatát. A bíróság nem osztotta a védelem álláspontját, mivel „önmagában az a tény, hogy titkosszolgálati eszközök kerülnek alkalmazásra a társadalomra kimagaslóan veszélyes, adott esetben bűnszervezetet feltételező hálózat felderítése érdekében, ez önmagában nem sérti sem a tisztességes eljárás, sem a tisztességes tárgyalás elvét. A társadalom védelme ugyanis ilyen eszközök igénybevételét igénylik, kívánják.” [2] A bíróság továbbá megjegyezte, hogy a fedett nyomozó a vásárlási szándék jelzésével nem lépte át a megengedhetőség határát.
A másodfokú eljárásban a védelem felhívta az Emberi Jogok Európai Bíróságának két jogesetét – Teixeira kontra Portugália (25829/94), Lüdi kontra Svájc (12433/86) –, amelyekben a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fedett ügynökök provokálták ki a bűncselekmény elkövetését; az eljárásokban nem hallgatták meg őket, ami a tisztességes tárgyaláshoz való jog sérelmét jelentette.
A másodfokú bíróság a fedett nyomozó vezető tisztjének tanúvallomását kizárta a bizonyítékok köréből, mivel kizárt a fedett nyomozói tevékenységgel kapcsolatos információval rendelkező személy tanúkihallgatása.
A fedett nyomozónak engedélyezték a bűnszervezetbe való beépülést, illetve a bizalmi és álvásárlást, azonban sem az Rtv., sem a Be. alapján nem szüntették meg vele szemben az eljárást; valójában eljárást sem indítottak a fedett nyomozó ellen. A bíróság álláspontja szerint a fedett nyomozó tevékenysége nem törvényes, mivel bűncselekmény elkövetésére hívta fel a vádlottakat. A bizalmi vagy álvásárlásra akkor kerül sor, amikor információ merül fel arra vonatkozóan, hogy valaki rendszeresen kereskedik a tiltott áruval. A fedett nyomozó azonban jelen esetben a büntetlen előéletű, kábítószerfüggő I. rendű vádlottat bírta rá, hogy értékesítsen kábítószert, az értékesítésben a többi vádlott szintén kizárólag a fedett nyomozó felhívására működött közre, további bűncselekmény elkövetését nem tervezték.
A fedett nyomozó nem egy olyan szervezetbe épült be, amelyik rendszeresen értékesített kábítószert, kizárólag olyan személyeket hívott fel bűncselekmény elkövetésére, akik alkalomszerűen szerezték meg a kábítószert. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy adott esetben a titkos információgyűjtésre akkor kerülhet sor, ha a minta- vagy álvásárló fedett nyomozó egy sorozat-bűncselekmény részese, vagy ha bűnszervezetbe épül be. Az ügyben sem bűnszervezetre, sem sorozat-bűncselekményre nem merült fel információ.
A bíróság hangsúlyozta, hogy „a cselekmény elkövetését az előbbiekben részletezettek szerint a fedett nyomozó provokálta, ezért olyan cselekmény képezi a vád tárgyát, amelyet az államot képviselő nyomozó az ügyészi engedélyt megszegve, túllépve bűncselekményt (kábítószerrel visszaélésre felbujtást) elkövetve indukált. Miután pedig a vád értékesítési cselekményt taglaló része ilyen körülmények között nyomozói bűncselekményen alapul, az ezáltal nem törvényes.”[3]
A fentiek is rámutatnak, mennyire nehézkes annak elhatárolása, hogy a fedett nyomozó álvásárlást hajt végre, vagy bűncselekmény elkövetésére bujt fel. Nyíri Sándor szerint a büntetlenség nem vonatkozhat arra, amikor a fedett nyomozó alakítja az elkövetői szándékot – a bűnös magatartás állami befolyásos eredménye –, ilyen esetekben a fedett nyomozó a bűncselekmény felbujtója.[4]
2005-ben Mészáros Bence nem tartotta kielégítőnek a fedett nyomozóval kapcsolatos szabályozást, szerinte a fedett nyomozó fogalmának tisztázásán kívül a vonatkozó rendelkezéseket a[z 1998-as] Be.-nek kellene tartalmaznia;[5] továbbá álláspontja szerint az alábbi kérdések nem tisztázottak:[6]
– Mely hatóságok tagjai lehetnek fedett nyomozók?
– A fedett nyomozó mely alkalmazási módjaihoz van szükség az ügyész engedélyére?
– Lehet-e alkalmazni ezt az eszközt a büntetőeljárás megindítása előtt?
– Mikor kerülheti el a felelősségre vonást a bűncselekményt elkövetett fedett nyomozó?
A hatályos Be. elfogadásával és az ágazati törvények összhangba hozásával a fenti kívánalmak megvalósultak, valamennyi kérdésre érdemi válasz adható.
2019-ben Mészáros Bence a fedett nyomozó intézményével kapcsolatos monográfiájában azt a következtetést vonta le, „hogy 2018. július 1-je után a bűnszervezetek tagjai és egyéb bűnelkövetők még kevésbé érezhetik biztonságban magukat, mivel a velük szembeni fellépés jogi és kriminalisztikai lehetőségei jelentősen bővülnek az új Be. és az ahhoz kapcsolódó törvények új szabályozásának – köztük a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó új rendelkezéseknek – köszönhetően”.[7]
A fedett nyomozóval kapcsolatos szabályozás az Rtv.-ben[8], a NAV-tv.-ben,[9] illetve a Be.-ben[10] található. Míg a fedett nyomozó igénybevételével történő információgyűjtés, illetve ellenőrzés bírói engedélyhez nem kötött eszköz, addig a fedett nyomozó büntetőeljárásban történő alkalmazása ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz.
A kötet szerzője dr. Nagycenki Tamás. Címlapképünk illusztráció, a fotón a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Felderítő Főosztálya Bűnszervezetek Elleni Osztályának munkatársai láthatók akció közben (forrás: police.hu).
A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.
Lábjegyzetek:
[1] Fővárosi Törvényszék 8.B.904/2006/86. számú ítélete, 18.
[2] Fővárosi Törvényszék 8.B.904/2006/86. számú ítélete, 24.
[3] Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.161/2009/17. számú ítélete, 14.
[4] Nyíri Sándor: A fedett nyomozó. Belügyi Szemle, 1999/12. 185.
[5] Mészáros Bence: A fedett nyomozó szabályozásának és alkalmazásának aktuális kérdései. Belügyi Szemle, 2005/2. 80.
[6] Mészáros Bence: A fedett nyomozó szabályozásának és alkalmazásának aktuális kérdései. Belügyi Szemle, 2005/2. 67.
[7] Mészáros Bence: Fedett nyomozó alkalmazása a bűnüldözésben. Budapest, Dialóg Campus, 2019. 132.
[8] Rtv. 64. §, 66. §, 66/A. §.
[9] NAV.-tv. 52. §, 53. § (5) bekezdés, 54–55. §.
[10] Be. 222–225. §.
A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy valamelyik fél a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tud eleget tenni, esetleg szerződésen kívül kárt okoz, amire tekintettel a másik fél a tartozás kiegyenlítésére jogi lépésekhez kénytelen folyamodni. A pénztartozások esetében a fizetési meghagyásos eljárás hatékony eszközként szolgáltathat a teljesítés előlendítése érdekében.
E heti összeállításunkban a kormányzati igazgatási szünetről, a DÁP tv. végrehajtási rendeleteiről, egy földforgalmi ügyben született jogegységi határozatról és az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének a kihirdetéséről olvashatnak. A 2024/109–111. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
„A munkáltató minden, a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotás jogát megszerzi, a jogszerzés ellenértékét a munkavállaló alapbére tartalmazza.” Sokak számára ismerős lehet ez a mondat. Rövid, nem vet fel további kérdéseket, mindenki ezt használja, eddig sem volt ebből jogvita és hasonló érvek sorakoztathatók fel mellette, de vajon tényleg jó ez így? A válasz az, hogy nem, de van megoldás.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
