Jogszabályfigyelő 2024 – 19. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Szükség van a nemzetközi megfigyelőkre a magyar választáson
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Unió igazságügyi biztosa támogatja azt, hogy az EBESZ vagy más nemzetközi szervezet megfigyelőket küldjön az áprilisi magyarországi parlamenti választásra. Didier Reynders szerint erre az EU hitelessége miatt is szükség lehet. A belga politikus azt is elmondta, még az április 3-i szavazás előtt elindulhat az úgynevezett jogállamisági eljárás Magyarország ellen, de az esetleges szankciókról jóval később dönthetnek csak.
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa az European Movement International nevű szervezet videókonferenciáján támogatásáról biztosította azt az elképzelést, hogy nemzetközi megfigyelők vegyenek részt az áprilisi magyar választásokon. Az EU-monitor hírportál által szemlézett beszélgetésen Didier Reynders kifejtette, az EU hitelessége miatt erre szükség lehet, mert ha a közösségnek igénye lehet arra, hogy harmadik országokban megfigyelőkkel kövesse figyelemmel a demokratikus folyamatokat, akkor az EU-n belül sem szabad elzárkózni az ilyesmitől.
Korábban 20 magyarországi civil szervezet kérte azt az EBESZ-től, hogy küldjön teljes választási megfigyelői missziót az áprilisi magyarországi szavazásra, mert szerintük veszélyben van a választások tisztasága. Pár nappal később hasonló kérést fogalmazott meg levelében 62 EP-képviselő is. Az EBESZ delegációja januárban Magyarországon járt, hogy felmérjék a lehetséges igényeket egy ilyen misszió számára, de végső döntés még nem született arról, hogy szükségesnek látják-e a lépést.
Reynders egyébként arról is beszélt, hogy még az április 3-i választások előtt elindulhat Magyarország ellen az úgynevezett jogállamisági eljárás, ha az Európai Unió Bírósága jóváhagyja a mechanizmust a február 16-ára tervezett ítéletében. Ez az az eszköz, amellyel uniós kifizetéseket függeszthet fel Brüsszel abban az esetben, ha rendszerszintű veszélyt látnak az uniós költségvetésre az adott országban. Tavaly decemberben az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoki indítványa elutasította a magyar és a lengyel kormány érveit. A bíróság az esetek nagy többségében a főtanácsnoki indítvánnyal megegyező ítéletet hoz.
A belga politikus azt mondta, hogy akár február végén hivatalos értesítést küldenének Budapestre, ezzel megindulhat az eljárás. „Számomra nem jelentene problémát az eljárás megindítása a választások előtt” – mondta Didier Reynders.
Azonban a szankciókról a tagállamok képviselői dönthetnek majd egy későbbi időpontban, valószínűleg hónapokkal a választások után – derült ki az EU-monitor beszámolójából.