Teljesítést követően, végrehajtás hiányában alaptalan a végrehajtás megszüntetésére irányuló kereset.

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. augusztus 30.
Címkék: , , ,
Rovat: ,
Ami a tényállást illeti, a felperes a 2005-ben a felperes CHF alapú kölcsönszerződés alapján szabad felhasználású kölcsönt kapott az alperestől, melyhez közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tett. Az alperes 2013-ban közjegyzői okiratba foglaltan azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződést, majd a közokirat záradékolásával végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen. A felperes a végrehajtás megszüntetését kérte, de 2015-ben átadta a végrehajtónak a tartozás végrehajtó által kimutatott teljes összegét. A végrehajtó díjjegyzéket állított ki, melyben rögzítette: a felperes eleget tett a végrehajtható okiratban foglaltaknak,…

Ami a tényállást illeti, a felperes a 2005-ben a felperes CHF alapú kölcsönszerződés alapján szabad felhasználású kölcsönt kapott az alperestől, melyhez közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tett. Az alperes 2013-ban közjegyzői okiratba foglaltan azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződést, majd a közokirat záradékolásával végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen.

A felperes a végrehajtás megszüntetését kérte, de 2015-ben átadta a végrehajtónak a tartozás végrehajtó által kimutatott teljes összegét. A végrehajtó díjjegyzéket állított ki, melyben rögzítette: a felperes eleget tett a végrehajtható okiratban foglaltaknak, a végrehajtónál teljesített, s mivel megfizette a végrehajtási költséget és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak járó általános költségátalányt is, megállapította, hogy a végrehajtás befejezésre került.

A pert tárgyaló elsőfokú bíróság a felperes kérelmére 2016. áprilisában felfüggesztette a felperes ellen folyamatban lévő végrehajtást, mivel a felperes kifizette a végrehajtó által kimutatott teljes összeget, és ez állítás bizonyítottsága esetén alapot ad a végrehajtás megszüntetésére. A másodfokú bíróság megváltoztatta ezt a döntést és elutasította a felperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét, mert egyértelműen megállapíthatónak találta, hogy a végrehajtás befejeződött, amit a végrehajtó a díjjegyzékében meg is állapított, és a befejezett (megszűnt) végrehajtás felfüggesztésére nincsen lehetőség. Meglátása szerint a felperes olyan jogi helyzetet kívánt létrehozni, hogy önkéntes teljesítéssel elhárítsa a végrehajtás további hátrányos következményeit, teljesítését ideiglenesnek szánta, a végrehajtás-megszüntetési per kimenetelétől tette függővé, a végrehajtási eljárásban azonban nem lehet feltételesen teljesíteni.

A felperes módosított keresetében az ellene indult végrehajtás megszüntetését kérte, mivel úgy vélte, az egyező akarat, illetve a szerződés tárgyának meghatározása hiányában nem jött létre szerződés közte és az alperes között, de ha mégis létrejött a szerződés, az érvénytelen, semmis, mert nem felel meg a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésekkel szemben támasztott több tartalmi követelménynek.

Az első- és a másodfokú eljárás

A bíróság elutasította a keresetet, a döntést a másodfokú bíróság is helybenhagyta. Utaltak rá, hogy a felperes a végrehajtási eljárás során teljesített, és mivel az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalkor a felperes ellen már nem volt folyamatban végrehajtás, nem kellett vizsgálni a keresetlevélben előadott tényállításokat és azok jogalapját. Önmagában alapot adott a kereset elutasítására, hogy a felperessel szembeni végrehajtás befejeződött, hiszen végrehajtás hiányában alaptalan a végrehajtás megszüntetésére irányuló kereset.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy a Pp. alapán a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per indításának általános szabálya, hogy az az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás-megszüntetési, illetőleg -korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen (kivéve, ha külön törvény alapján kell a végrehajtást megszüntetni, illetve korlátozni).

Azon feltételnek, amely szerint a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt akkor lehet pert indítani, ha a megszüntetésre vagy a korlátozásra a végrehajtási nemperes eljárás keretében a végrehajtási törvény rendelkezései alapján nincsen lehetőség, nem csupán a végrehajtás-megszüntetési (-korlátozási) per megindításakor kell fennállnia, hanem a perben mindvégig, hiszen a végrehajtás megszüntetésére (korlátozására) irányuló igénynek csak akkor van létjogosultsága, ha az nem teljesíthető a végrehajtási nemperes eljárásban. A végrehajtási nemperes és peres eljárásra tartozó cselekmények nem keveredhetnek: a nemperes eljárásban nem végezhető a perre tartozó cselekmény és a perben sem dönthető el a nemperes eljárásra tartozó kérdés.

Megállapította, hogy a végrehajtó díjjegyzékbe foglalt megállapításával a végrehajtási ügy érdemben (nem csupán ügyviteli szempontból, hanem ténylegesen) befejeződött, ezáltal viszont megszűnt a végrehajtás-megszüntetési per megindításának és egyben a lefolytatásának a feltétele is, hiszen ha már nincsen folyamatban a megszüntetni kért végrehajtás, a végrehajtás megszüntetése iránti kereset okafogyottá vált. Meglátása szerint nincsen jelentősége annak, hogy a felperest mi motiválta abban, hogy a végrehajtási eljárás során eleget tegyen a végrehajtható okiratban foglaltaknak: a végrehajtás a nemperes eljárásban megszűnt, amikor a végrehajtó a teljesítést megállapította.

A bíróság nem ítélhet meg többet vagy mást, mint amennyit és amit a felperes a keresetében kér. Mivel a felperes keresete nem a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítására, hanem kifejezetten arra irányult, hogy a bíróság szüntesse meg a már megindult (elrendelt) végrehajtást, és a per alatt a végrehajtás a nemperes eljárás keretében megszűnt, a kereset már nem teljesíthető, okafogyottá vált, amelynek következménye a kereset elutasítása. Megjegyezte a Kúria azt is, hogy ha a kifizetéskor a felperes jogfenntartó nyilatkozatot tesz, az az anyagi jogi jogosultságokra kihathat, de az eljárási jogokra és kötelezettségekre nem: a végrehajtható okiratban foglaltak teljesítése esetén a jogfenntartó nyilatkozat ellenére is befejeződik a végrehajtási ügy, megszűnik a végrehajtás.

Ha az adós teljesít, a végrehajtási ügy befejeződik, ezt követően pedig már nincsen lehetőség a végrehajtás bíróság általi megszüntetésére sem. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 20 032/2018.) a Kúriai Döntések 2019/8. számában 232. szám alatt jelent meg.

 Releváns jogszabályhely: 1952. évi III. törvény 215. §, 366. §

Kapcsolódó cikkek:


Teljességi záradék és joglemondás
2019. augusztus 16.

Teljességi záradék és joglemondás

A teljességi záradékban az összes szerződő fél azon szándékát kell kifejezésre juttatni, hogy az írásba foglalt szerződésen kívül semmilyen egyéb nyilatkozat, kötelezettségvállalás nem képezi a szerződés tárgyát, még akkor sem, ha arra korábban konszenzus jött létre. Nem lehetséges csak egy kiragadott feltételre „teljesítési szerződés” kötése, de a megtett nyilatkozat a tartalma alapján még tartalmazhat joglemondást – a Kúria eseti döntése.