Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
„Mindannyiunkban megvan a vágy, hogy az örökséget mint a valamennyiünk által ismert és ezáltal a folytonosság érzetét adó fizikai világot megőrizzük.”
A szerző cikke a Polgári Jog, 2020/11-12. számában jelent meg.
A kulturális javak elemeire, az ingók e speciális típusára a mai globalizált világban sokkal nagyobb és közvetlenebb veszély leselkedik, mint a történelem során eddig bármikor.[1] Ebből kifolyólag a kulturális vonatkozással bíró tárgyak védelmére fokozott figyelem irányul a jogalkotó részéről is. Ennek köszönhetően a kulturális javakra vonatkozó joganyag mára egy speciális jogterületet alkot, mely külső és belső eredetű, különböző jogágakba sorolható normák elegyéből áll össze. Alapvető problémája a területnek az egyes központi fogalmak tisztázatlansága: igaz ez a „védelem tárgyának”, a kulturális javaknak a fogalmára is. A tanulmány célja egyrészről, hogy e jelenség okát feltárja és másrészről, hogy eligazítást adjon e dologkategória sajátosságait illetően.”[1]
1. A kulturális javak fogalmának anomáliája
[1] Kulturális örökségének megőrzése – melynek hordozói többek között a kulturális javak – minden állam vitathatatlan érdeke.[1] A vonatkozó többcsatornás jogforrási rendszer, annak gyakorlata és irodalma mára egy sajátos jogterületet hozott létre, amelynek azonban nem alakult ki elkülönült, tiszta fogalmi rendszere.[2] A védendő tárgy, a kulturális jószág is az ügy körülményeitől függően, eltérően kerülhet definiálásra: példának okáért más ingók sorolhatók ide egy visszaszolgáltatási igény kapcsán, mint egy kiviteli engedélyezési eljárásban, és megint különbözhet a meghatározás az ügyben érintett jogalanyok függvényében.[3] A tanulmány célja, hogy egyfajta „térképet” adjon a kulturális javak jogi fogalmának meghatározásához, ezzel segítve az örökségvédelem ügyét. [2] Elsőként a fontosabb nemzetközi eredetű jogforrások fogalomhasználata kerül górcső alá. Mára számos nemzetközi egyezmény foglalkozik a kulturális javak védelmével: ezek az eszközök jellemzően a védendő tárgy egy-egy aspektusát fedik le, mely a problémakör összetettségéből adódóan, nem is lehetne másképpen. A rendszer azonban nem nevezhető különösen hatékonynak, melynek lényegi oka az alapvető fogalmak meghatározása és értelmezése tekintetében máig fennálló következetlenség.[4] Ebben a körben az Európai Unió (EU) által alkotott rendeletek és irányelvek megoldásai is kiemelt figyelmet érdemelnek. A belső eredetű jogforr…Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.
A szerző cikke a Polgári Jog, 2020/11-12. számában jelent meg.
A kulturális javak elemeire, az ingók e speciális típusára a mai globalizált világban sokkal nagyobb és közvetlenebb veszély leselkedik, mint a történelem során eddig bárm…
A szerző cikke a Polgári Jog, 2020/11-12. számában jelent meg.
A kulturális javak elemeire, az ingók e speciális típusára a mai globalizált világban sokkal nagyobb és közvetlenebb veszély leselkedik, mint a történelem során eddig bárm…
A szerző cikke a Polgári Jog, 2020/11-12. számában jelent meg.
A kulturális javak elemeire, az ingók e speciális típusára a mai globalizált világban sokkal nagyobb és közvetlenebb veszély leselkedik, mint a történelem során eddig bárm…
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
