Veszélyes akna az új Ptk-ban: búcsú a munkabértől?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Várhatóan nagy riadalmat fog okozni az új Ptk. eddig kevesek által felfedezett új szabálya: eszerint ugyanis, ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak semmilyen egyéb kifizetést sem teljesíthet. Ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel. A tiltás különösen nagy gondot jelent majd azoknak a cégeknek, melyek a munkavállalók ösztönzésére őket is bevonták a társaság tulajdonosi körébe.
Az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) „rejlő” veszélyes hibára hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, amely szerint a kifogásolt rendelkezés röviden összefoglalva azt jelenti: ha osztalék nem fizethető, akkor munkabér sem jár a tagoknak. Az iroda vezető ügyvédje, Bejó Ágnes emlékeztetett arra, hogy a március 15-ig hatályos társasági törvény már korábban is tartalmazott hasonló szabályt. Ez úgy szólt: ha egy társaság nem fizethetett osztalékot a tagjainak, úgy bármely egyéb, polgári jogi jogcímen a tagoknak kifizetett összeg visszakövetelhető volt, feltéve, hogy azt rosszhiszeműen vették fel. A szabályozás világos céllal született: a tag ne kerülhesse meg az osztalékfizetési korlátokat azáltal, hogy a társaság vagyonát nem osztalékként, hanem például megbízási díjként vagy egyéb kifizetésként veszi ki.
A március 15-én hatályba lépett Ptk. ezt a korlátozást lényegesen megszigorította. Az új szabályok szerint, ha a társaság osztalékfizetésre nem jogosult, úgy a tagjainak semmilyen egyéb jogviszonyra tekintettel nem teljesíthet kifizetést – függetlenül attól, hogy a tag jóhiszemű volt-e vagy sem. Az új szabály a polgári jog keretein kívüli kifizetéseket is tiltja: így a törvény betűje szerint a cég munkaviszonyból származó kifizetéseket sem teljesíthet.
Feltehetjük a kérdést: vajon az új szabályozás a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötte-e? Bejó Ágnes szerint a jogalkotó vélhetően nem számolt azzal, hogy a szabály szigorításának milyen, nem várt következményei lesznek. A mai üzleti világban ugyanis gyakori motivációs eszköz, hogy tulajdonosok a társaság dolgozóinak – akár minimális mértékben is – társasági részesedést vagy arra beváltható opciót nyújtanak. Bár e dolgozók ténylegesen nem vesznek részt a cég irányításában, esetleg osztalékban sem részesülnek, mégis érdekeltté válnak abban, hogy hosszú távon a társaság vagyonát gyarapítsák.
Jogalkotói hiba miatt főhet a cégvezetők feje. Akárhogy osztanak-szoroznak, ha nincs osztalék, munkabér sem jár
Ha egy ilyen cég nem fizethet osztalékot, úgy az új Ptk. alapján a tulajdonosi körbe bevont dolgozóinak munkaviszonyuk alapján sem teljesíthet bérkifizetést. És mindezt függetlenül attól, hogy a dolgozóknak a munkaszerződésük alapján egyébként teljesen jogszerűen tartanak igényt a fizetésükre. Így például, ha veszteséges a cég, akkor a főkönyvelő – aki ösztönzési célból esetleg 0,1 százalékos üzletrészt kapott a társaság tulajdonából – nem lesz jogosult arra, hogy a hónap végén munkabérét kifizessék. Annak ellenére sem, hogy eleget tett a munkaviszonyából származó valamennyi kötelezettségének.
A vezető ügyvéd mindehhez hozzáteszi, lehetne érvelni esetleg azzal, hogy munkajogi alapelvek, illetve a Munka törvénykönyvének a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezései felülírják a Polgári törvénykönyv korlátozását – csakhogy ennek nincs meg a tételes jogi alapja. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely a munkajogi kötelezettségek teljesítését egyértelműen a Ptk. tiltó rendelkezése elé helyezné.
Attól, hogy nincs osztalék, még nem biztos, hogy szegény a cég |
Ha egy társaság nem tud osztalékot fizetni, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a cég nehéz pénzügyi helyzetben van. Sok esetben ugyanis osztalékfizetésre csak azért nem kerülhet sor, mert a társaság szabad eredménytartaléka terhére valamilyen lekötött tartalékot képzett. Szintén nem lesz osztalékfizetésre fordítható eredménytartaléka azoknak a társaságoknak, melyek üzleti tevékenységük felfutásának szakaszában járnak. Ilyen esetekben kifejezetten megkérdőjelezhető, hogy jogpolitikailag indokolt-e tiltani minden, a tagok felé teljesített kifizetést, különösen a jóhiszemű és valós munkaszerződéseken alapuló, munkabérjellegű kifizetéseket. |
Akkor tehát azt kell firtatni, a jelen helyzetben merre lehet továbblépni? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint nyilvánvaló jogalkotói hibáról van szó: az új Polgári törvénykönyv és a Munka törvénykönyve ellentmond egymásnak. Utóbbi alapján a munkavállalót bér illetné meg, azonban a Ptk. alapján e bér kifizetésére mégsem kerülhet sor. Ez tehát egy patthelyzet, amelyet a jogalkotónak kellene feloldania.
Ám az üzleti szféra vélhetően addig is előáll majd pótmegoldásokkal. Bejó Ágnes szerint ilyen lehet a munkavállalók más cégbe való kiszervezése és kikölcsönzése az osztalékfizetésre nem jogosult társaság részére. Egy másik átmeneti megoldás lehet, ha a munkavállalók az őket foglalkoztató társaságban nem közvetlen, hanem csak közvetett részesedést szereznek: a törvény ugyanis csak közvetlen tulajdonosi viszony esetén tiltja a tagi kifizetéseket.
A vezető ügyvéd ugyanakkor nem hiszi, hogy a jogalkotó célja ez lett volna, magyarán, hogy a feleket ilyen kerülőutakra kényszerítse.