Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hétfő éjszaka kihirdetett kormányrendeletek részletes szabályokat tartalmaznak a kilakoltatások és az adóvégrehajtások felfüggesztésére, a KATA megfizetése alóli mentesülésre, a GYES, GYET, GYED jogosultságokra vonatkozóan, illetve az érintkezések számának csökkentése érdekében PayPass-os fizetés esetén 15 000 forintig nem kell pin kódot használni.
A bírósági végrehajtásra vonatkozó rendelkezések változása
Az 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet korlátokat állít a veszélyhelyzet idején a végrehajtást illetően. Ez idő alatt végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor, a kézbesítésre vonatkozó határidő pedig a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. A bírósági végrehajtósáról szóló törvény értelmében végrehajtói kézbesítésnek a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata, a büntetőügyben hozott határozat polgári igénnyel kapcsolatos marasztaló része, a bírói egyezséget tartalmazó határozat, a közjegyző határozata, végzése, a fegyelmi hatóságok határozatai esetén van lehetőség, vagyis azok a határozatok vonatkozásában, amelyek alapján később lehetőség nyílik végrehajtható okiratok kiállítására.
A végrehajtást kérőt a törvény alapján rendelkezési jog illeti a részletfizetés terén. A jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával. Javaslatot tehet a részletfizetés új tartalmára, a részlet más összegére, és további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre. A veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályok szerint a végrehajtó a végrehajtási eljárások során a végrehajtási eljárás megindulását követően a végrehajtható okirat adós részére történő kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. Amennyiben az adós részletfizetési szándékát a végrehajtó felé jelzi, azt a végrehajtó a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül megállapíthatja.
A végrehajtás biztonságát szolgáló rendelkezések
A járvány fékezését szolgáló szabályok, hogy a végrehajtási eljárás során az iratok kézbesítése postán, illetve elektronikus eszköz igénybevétele útján, valamint az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alapján történik. A végrehajtó a személyes ügyfélfogadását a veszélyhelyzet megszűnését követő napig felfüggeszti, azonban a végrehajtó ez idő alatt az érintettek számára elektronikus eszköz igénybevétele útján vagy írásban, a végrehajtói iroda bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrénnyel biztosítja a rendelkezésre állást. Az egyedi végrehajtási ügyben a felvilágosítást kérőnek pedig azonosításra, valamint a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján lehet felvilágosítást adni. Erről jegyzőkönyvet kell készíteni és meg kell küldeni a felvilágosítást kérőnek.
Kilakoltatási moratórium, lefoglalások felfüggesztése, szünetel az árverés
A Rendelet a veszélyhelyzet megszűnéséig tiltja a helyszíni eljárást és a hagyományos árverést, valamint a helyszíni eljárási cselekmények foganatosítását. Ezeket az eljárásokat a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet lefolytatni, az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő azonban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.
Tekintettel arra, hogy a járvány miatt sokan kerülhetnek nehéz helyzetbe, a Rendelet rögzíti, hogy ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani csak a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet. Ezzel összefüggésben az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik. További korlát, hogy amennyiben a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. nap november 15. és április 30. napja közötti időszakra esik, akkor a határidő április 30. napját követő 15. napon kezdődik újra
A végrehajtó a végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt a veszélyhelyzet megszűnését követően intézkedhet. A határidő itt is a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon kezdődik újra.
A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt (az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt) legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet. A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.
Egyéb végrehajtási rendelkezések
Meghatározott cselekmény (meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra) végrehajtása iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint eljárási cselekményt foganatosítani a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet (a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik). Gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat, bíróság által jóváhagyott egyezség (kivéve a gyermek átadása kapcsolattartásra vonatkozó határozat) végrehajtása esetén eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.
A végrehajtási eljárás során rendbírsággal nem sújtható az a személy, aki a veszélyhelyzet fennállása alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének.
A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.
Az adóhatóság előtt folyamatban lévő eljárások (adóvégrehajtások) szünetelése
A Rendelet értelmében 2020. március 24-től szünetelnek az e napon az adóhatóság előtt folyamatban lévő az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Ez alól kivételt képeznek egyrészt a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások, illetve néhány az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény szerinti eljárás [a 57. és 57/B. alcím szerinti eljárások].
A szünetelő ügyekben, ha az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás szünetelése kezdő napjáig nem teljesítette, az adóhatóság a hatósági átutalási megbízás visszavonásáról haladéktalanul intézkedik. Ha a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízást a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt teljesítette és az összeget az adóhatóság részére átutalta, az adóhatóság azt a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak.
Ha az adóhatóság jövedelemletiltást foganatosított és a munkáltató a végrehajtás szünetelése kezdő napjáig a behajtani kívánt teljes összeget még nem utalta át az adóhatóság részére, az adóhatóság a jövedelemletiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről tájékoztatja a munkáltatót. A munkáltatónak az általa a jövedelemletiltás alapján a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt levont, de az adóhatóság részére még át nem utalt összeget az adós részére vissza kell térítenie. A munkáltató által a jövedelemletiltás alapján a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt az adóhatóság részére átutalt összeget az adóhatóság 8 napon belül visszatéríti az adósnak.
A szünetelő eljárásokban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése.
Meghosszabbodnak a GYES, GYET, GYED jogosultságok
Az 58/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultságot.
Ennek részletszabályait az 59/2020. (III. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet értelmében a gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozást segítő ellátásra, a gyermeknevelési támogatásra fennálló jogosultságot a veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az ellátást a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra folyósítani kell.
Korlát azonban, hogy a gyermekgondozási díjra fennálló nagyszülői jogosultság megszűnik, ha azt a nyilatkozatot, melyben a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával, visszavonják.
Ugyancsak megszűnik a gyermekgondozást segítő ellátásra fennálló nagyszülői jogosultság, ha azt a nyilatkozatot, melyben a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, visszavonják.
A gyermekgondozási díjra fennálló nagyszülői jogosultság, valamint a gyermekgondozást segítő ellátásra fennálló nagyszülői jogosultság esetében a veszélyhelyzet fennállása alatt nem kell vizsgálni, hogy a nagyszülő a gyermeket saját háztartásában neveli, gondozza-e.
Az érintéses fizetések egészségügyi biztonsága növelése érdekében szükséges intézkedések
A pénzforgalmi szolgáltató nem alkalmaz erős ügyfél-hitelesítést, ha az érintéses elektronikus fizetési művelet egyedi összege nem haladja meg a tizenötezer forintot. A 60/2020. (III. 23.) Korm. rendelet szerint tehát PayPass-os fizetés esetén tizenötezer forint alatt nem kell pin kódot használni. A Rendelet 2020. március 25-én lép hatályba, és ezt a rendelkezést legkésőbb 2020. április 15-től kell alkalmazni.
A közterhekkel kapcsolatos szabályok
A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet általánosan már tartalmazta a közterhekkel kapcsolatos általános szabályokat (erről itt olvashat), a frissen kihirdetett 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet pedig az ehhez kapcsolódó részletszabályokat tartalmazza. A szabályozás a következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre [ha az adózónak 2020. március 24-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-aebből származott] terjed ki:
Az ilyen tevékenységet folytató kifizetőnek 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében, egyéni vállalkozónak és társas vállalkozónak a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie.
Ezen felül ugyancsak 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a járulékfizetési kötelezettséget a foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy, egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni. Mindez nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
Ugyancsak nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a fenti tevékenységet végzőknek, és amennyiben rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezettek, úgy a rehabilitációs hozzájárulás kétharmadát kell csak megfizetniük. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra előleget nem fizet.
Ha a KATA-s adóalany a fenti tevékenységek valamelyikét tényleges főtevékenységként folytatja, úgy a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
2020. március, április, május és június hónapra mentesülnek a KATA tételes megfizetése alól (ha már 2020 februárjában KATÁ-sok voltak) az alábbi kisadózói vállalkozások:
Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.
A Rendelet haladékot ad a KATA adótartozások rendezésére. A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált KATA adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg. Az adóhatóság a 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére (a korábbi késedelmi pótlékon felül) 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.
Ezen rendelkezéseken túl 2020. március 1. és 2020. június 30. között nem kell megállapítani, bevallani és megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást.
Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon.
A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!
