Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A külföldi befektetőket bejelentési kötelezettség terheli a stratégiai társaságokat érintő befektetéseik során, a tudomásulvételt vagy a tiltó döntést a belgazdaságért felelős miniszter hozza meg.
A 227/2020. (V. 25.) Korm. rendelet a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelmével kapcsolatban a külföldi befektető stratégiai társaságot érintő befektetéseit illetően fogalmaz meg alapvető jogszabályi követelményeket.
A rendelet külföldi befektetőnek tekinti az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen (EGT), valamint a Svájcon kívüli állam állampolgárát vagy ilyen államban bejegyzett jogi személyt vagy egyéb szervezetet, illetve a magyarországi székhelyű gazdasági társaságban, meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző belföldön, az EU vagy az EGT más tagállamában, vagy a Svájcban bejegyzett jogi személyt vagy egyéb szervezetet is, ha benne a többségi befolyással rendelkező személy a felsoroltakon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.
Stratégiai társaság alatt pedig olyan magyarországi székhelyű kft., zrt., nyrt.-ket érti, amely főtevékenységként vagy további tevékenységi körként végzett tevékenysége az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, valamint stratégiai jelentőségű ágazatba tartozik (ideértve a pénzügyi, hitel- és biztosítási ágazatokat is). Ilyen szektornak minősül: Vegyi szektor, Kereskedelmi létesítmények, Kommunikációs szektor, Kritikus ipari szektor (benne az elektronika, a gépipar, az acélgyártás és a közlekedési eszközök gyártása), Védelmi ipar, Gátak, Energiaszektor, Honvédelem, Közbiztonság, közrend, Tűzvédelem, Pénzügyi szektor, Élelmiszerágazat és mezőgazdaság, Kormányzati létesítmények, Egészségügy, Információs technológia, Nukleáris szektor, Építőipar, Vízellátás és szennyvíz-szolgáltatás, Hulladékgazdálkodás, Építőalapanyag-ipar, Közlekedés, szállítás, logisztika, Orvosi eszköz gyártása, Turizmus.
Bejelentési kötelezettség külföldi befektető stratégiai társaságot érintő befektetése esetén
Stratégiai társaság esetén a belgazdaságért felelős miniszterhez tett bejelentés és a bejelentés tudomásulvétele szükséges a stratégiai társaságban fennálló tulajdoni részesedés részben vagy egészben, bármilyen tulajdonjog átruházási jogcímen, ingyenesen vagy visszterhesen történő átruházáshoz, a tőkeemeléshez, az átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz, az átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátásához és a részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapításához.
Bejelentés szükséges akkor is, ha a megjelölt ágazatokban a külföldi befektető szerződés megkötése, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági jogi határozat (jogügylet) alapján a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetett módon tulajdonrészt szerez, egyoldalú jognyilatkozat alapján kötvény tulajdonjogát szerzi meg vagy szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat alapján közvetlenül vagy közvetett módon tulajdoni hányadot megtestesítő üzletrészen vagy részvényen haszonélvezeti jogot szerez, és mindezek alapján a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetett módon többségi befolyást szerez.
Bejelentést ír elő a rendelet arra az esetre is, ha a külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése vagy a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10%-os részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot.
Bejelentés szükséges továbbá, ha a külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, illetve a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban 15%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez, vagy ha a külföldi befektető a tulajdonszerzésével, a kötvény tulajdonjogának megszerzésével, illetve a haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban külföldi befektetők együttes részesedése meghaladná a 25%-ot.
Ugyancsak bejelentés szükséges a megjelölt ágazatokba tartozó tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések átruházása és eszközök használati vagy működtetési jogának átengedése vagy ilyen eszközök biztosítékba adása (üzemeltetési jog) esetén is, ha az üzemeltetési jogot külföldi befektető vagy olyan jogi személy vagy szervezet szerzi meg, amelyben külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetten meghatározó részesedéssel rendelkezik.
A miniszter eljárása
A miniszter az eljárást bejelentés alapján folytatja le, a bejelentési kötelezettség megsértése esetén az eljárás lefolytatásának utólagos bejelentés alapján vagy hivatalból is helye van. A bejelentést a tulajdonszerzésre, a kötvény tulajdonjogának, a haszonélvezeti jog vagy az üzemeltetési jog megszerzésére irányul jogügylet létrehozását követő 10 napon belül kell benyújtani a miniszternek. Ha az üzemeltetési jogot nem a külföldi befektető szerzi meg, az üzemeltetési jogot megszerző jogi személy vagy szervezet és a külföldi befektető közösen köteles benyújtani a bejelentést. A miniszter előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A bejelentést írásban, elektronikus úton a miniszternek címezve a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett ügyfélszolgálati elérhetőségre kell benyújtani. A bejelentéshez elektronikus úton mellékelni kell a jogügylet és a releváns és lényeges körülmények részletes leírását és a jogügylettel összefüggésben keletkezett iratokat.
A bejelentés megérkezéséről a miniszter haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül elektronikus úton írásbeli értesítést küld, és a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a feltételeknek,
b) a bejelentő által a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, a haszonélvezeti jog megszerzése, az üzemeltetési jog megszerzése esetén fennáll-e Magyarország államérdekének, közbiztonságának, közrendjének sérelme vagy veszélyeztetése, illetve ezek bekövetkezésének lehetősége,
c) a bejelentő közvetlenül vagy közvetve sem áll az EU-hoz tartozó állam közigazgatási szervének ellenőrzése alatt, akár tulajdonosi szerkezete vagy akár jelentős finanszírozása révén,
d) a bejelentő biztonságot vagy közrendet érintő tevékenységben volt-e már érintett az EU egyik tagállamában, illetve
e) van-e komoly kockázata annak, hogy a bejelentő illegális vagy bűncselekménybe ütköző tevékenységet fog folytatni.
Amennyiben a miniszternek további adatokra és információkra van szüksége, legalább 3 napos, de legfeljebb 10 napos (a bejelentőtől eltérő természetes személytől, jogi személytől vagy egyéb szervezettől legfeljebb 20 napos) határidő tűzésével kérheti azok közlését, illetve a bejelentéshez nem mellékelt további iratok eredeti vagy hiteles másolati példányának benyújtását a bejelentőtől. A felhívás eredménytelensége esetén a benyújtott iratok alapján vizsgálja meg a bejelentést.
A miniszter legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított negyvenöt napon belül dönt. Ha a b)-e) pont szerinti kizáró körülmény nem áll fenn, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, ha fennáll, tiltó döntést hoz. Különösen indokolt esetben a miniszter az ellenőrzés időtartamát legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, amelyről a bejelentőt a határidő letelte előtt írásban értesíteni köteles. A miniszter a tiltó döntést köteles megindokolni, de az indokolás minősített adatot nem tartalmazhat.
A bejelentő a tiltó döntést közigazgatási nemperes eljárásban támadhatja meg. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, és kötelező a jogi képviselet. A kérelemről a bíróság a beérkezését követő 30 napon belül dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a határozatot hatályon kívül helyezi, és a minisztert új eljárásra kötelezi. Azonnali jogvédelem biztosításának az eljárásban nincs helye.
A bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése
A bejelentési kötelezettség teljesítését a miniszter ellenőrzi. Ha megállapítja, hogy a bejelentő e kötelezettségének nem tett eleget, bírságot szab ki, és ha a bejelentő általi tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével összefüggésben nem áll fenn kizáró körülmény, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, ha fennáll, tiltó döntést hoz. Nem folytatható hatósági ellenőrzés, és a jogsértés megállapítására irányuló eljárás a bejelentés elmulasztása miatt, ha a tulajdonszerzésnek, a haszonélvezeti jog megszerzésének, a kötvény tulajdonjogának megszerzésének, az üzemeltetési jog megszerzésének a miniszter tudomására jutásától számított 6 hónap, de legkésőbb a körülményektől számított 5 év eltelt.
A bírság mértéke
A bejelentéssel összefüggő kötelezettségét megszegése miatt a bejelentő a tranzakció értékének kétszereséig terjedő, de természetes személy külföldi befektető esetén legalább 100 000 forintot meghaladó, jogi személy vagy egyéb szervezet külföldi befektető esetén legalább a tulajdonszerzéssel, a kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével érintett stratégiai társaság legutolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-át meghaladó közigazgatási bírsággal sújtható. A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.
Az eljárás jogkövetkezményei
A stratégiai társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelmet a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának birtokában lehet benyújtani. Ennek hiányában, vagy ha a miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a jogügylet tárgyát képező részesedések alapján a stratégiai társaságban semmilyen jogot nem gyakorolhat.
A stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén a cégbejegyzési eljárásban a stratégiai társaság köteles a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelemhez teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot csatolni arról, hogy stratégia társaságnak minősül, továbbá köteles csatolni a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását. A stratégiai társaság, valamint az érintett társaság tekintetében a cégnyilvántartásba a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányával vagy a miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli.
Semmis az a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági jogi határozat, amelyet a bemutatott szabályokba ütközően vagy a miniszter tiltó döntésének figyelmen kívül hagyásával hoztak meg.
A rendelet szabályaiba ütközés esetén a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági jogi határozat a meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a vizsgálat eredményeként a miniszter megállapítja, hogy a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági jogi határozat meghozatalát nem tiltotta volna meg, ezáltal az érvénytelenség okát határozatával utólag kiküszöbölik. Az érvénytelenség okának utólagos kiküszöbölése esetén a felek úgy kötelesek eljárni, mintha a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági jogi határozat a meghozatalának időpontjától érvényes lett volna.
Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden, a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.
A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!
