Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Április 30-ától a kórházparancsnokok intézményparancsnoki jogköröket fognak ellátni a legalább 200 férőhelyes idősek otthonában; változtat a Kormány a veszélyhelyzet idejére a telemedicina szabályain.
A mai napon kihirdetett 157/2020. (IV. 29.) Korm. rendelet tartalmazza a telemedicina veszélyhelyzeti szabályait. A 158/2020. (IV. 29.) Korm. rendelet értelmében pedig a kórházparancsnokok intézményparancsnoki jogköröket látnak el a legalább 200 férőhelyes idősek otthonában. A szabályok április 30-ától alkalmazandóak.
Telemedicina a veszélyhelyzet idején
Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet értelmében a hagyományos személyes találkozáson alapuló tevékenységek (pl.: orvos és beteg, vagy orvos és orvos közötti konzultáció) mellett az adott szakterület szakorvosa egészségügyi adatok elektronikus rendszerben történő továbbítása révén személyes jelenlét nélkül is felállíthat diagnózist és terápiás javaslatot adhat telemedicina keretében, a rendelet minimumfeltételeinek való megfelelés esetén.
A veszélyhelyzet ideje alatt ezen túlmenően az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának és finanszírozási elszámolásának nem feltétele a beteg személyes jelenléte, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése ezt lehetővé teszik.
A veszélyhelyzetet szabályozó 157/2020. (IV. 29.) Korm. rendelet telemedicinának minősíti azt a tevékenységet, amelynek célja a beteg távollétében
– a beteg egészségi állapotának szakmai megítélése,
– a betegségek, illetve azok kockázatának felderítése,
– a konkrét betegség(ek) meghatározása,
– a beteg állapotának pontosabb megítéléséhez szükséges további vizsgálatok elrendelése, gyógykezelés elindítása,
– e kezelések eredményességének megállapítása (távkonzultáció), és
– a beteg állapotának követése, diagnózis felállítása,
ha mindez távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján történik.
Mindezek alapján a veszélyhelyzet ideje alatt telemedicina keretében különösen az alábbi tevékenységet lehet végezni:
– szakorvosi távkonzultációt megalapozó betegirányítás távkonzultáció formájában,
– a beteg tájékoztatására, beleegyezésére, valamint adatainak kezelésére vonatkozó nyilatkozatok fogadása,
– előszűrés távkonzultáció formájában (a személyes találkozáson alapuló ellátás szükségességének és az egészségi állapot súlyosságának megítélése céljából),
– előzetes kapcsolatfelvétel, valamint adatgyűjtés (a távkonzultációt követő személyes találkozáson alapuló ellátást gyorsabbá és hatékonyabbá tétele céljából),
– diagnózis, terápiás javaslat felállítása távkonzultáció keretében, illetve távmonitoring, távdiagnosztikai eszközzel,
– gyógyszer rendelése,
– korábbi, személyes találkozáson alapuló ellátást követő kontroll és utógondozás,
– távkonzílium szervezése,
– beutaló kiállítása,
– pszichoterápia, krízisintervenció, szülőkonzultáció, tanácsadás, szupportív pszichoterápia,
– fizioterápia távkonzultációs eszközzel,
– szoptatási tanácsadás,
– védőnői gondozás és
– telefonos, online vagy más formában megvalósított tanácsadás, konzultáció.
A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató ezek közül a szakorvosi távkonzultációt megalapozó távkonzultáció formában törtnő betegirányítást, a nyilatkozatok fogadását és a távkonzultációs előszűrést működtetheti.
Az egészségügyi szolgáltató a szolgáltatásokat dokumentálja és kialakítja a szolgáltatások nyújtására vonatkozó intézményi protokollt. Ugyancsak az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy létrejöjjön a vizsgálat tényét és szereplőit dokumentáló eseménykatalógus-bejegyzés és egy, a vizsgálatot szakmai szempontból igazoló elektronikus kórtörténeti dokumentum.
Ha a szolgáltatások nyújtása során az egészségügyi szolgáltató megállapítja, hogy a beteg számára az egészségi állapotának romlása, maradandó károsodás megelőzése vagy más orvosi indokból személyes formában szükséges egészségügyi szolgáltatást biztosítani, akkor a védekezési eszközök és előírások alkalmazása mellett haladéktalanul vagy a beteg állapota által indokolt határidőben gondoskodik a szükséges ellátás biztosításáról.
Az e szolgáltatások kapcsán felmerült költségek az Egészségbiztosítási Alapból utalványozott átlagfinanszírozás utólagos elszámolása keretében érvényesíthetők.
Az egészségügyi szolgáltatóknak a beteg személyes jelenlétét nem igénylő szolgáltatásait, valamint azok elérhetőségének módját honlapján közzé kell tennie.
Intézményparancsnokok a legalább 200 férőhelyes idősek otthonában
158/2020. (IV. 29.) Korm. rendelet a kórházparancsnokról és az egészségügyi készlet védelméről szóló rendelet módosítását tartalmazza. Rögzítésre kerül, hogy a legalább 200 férőhellyel működtetett idősek tartós vagy átmeneti ellátását nyújtó intézmény esetén a fenntartó kötelessége, hogy fokozott figyelemmel gondoskodjon az egészségügyi készlet megóvásáról. A költségvetési forrásból beszerzett egészségügyi készletek felhasználásának, valamint a járványügyi intézkedések betartásának ellenőrzésére a kórházparancsnok ezekben az intézményekben intézményparancsnoki feladatokat lát el. Az intézmény vezetője köteles a kórházparancsnoknak a járványveszéllyel összefüggő szabályok betartására és az egészségügyi készlet megóvására vonatkozó javaslatát végrehajtani. Ha az egészségügyi készlet állagának megóvása ezt indokolja, köteles intézkedni az egészségügyi készlet állagának fenntartására és megőrzésére. Ilyen esetben az egészségügyi intézménnyel személy- és vagyonvédelmi tevékenységre megkötött hatályos szerződés megszűntethető, és új szerződést kell kötni. Az intézményparancsnoki jogkörben eljáró kórházparancsnok ápolási, gondozási és orvosszakmai kérdésekben nem tehet javaslatot, és nem hozhat döntést.
