Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kormány által elrendelt módosítások a vezetői kinevezések és az eljárási határidők meghosszabbítására, valamint a személyes kapcsolattartás kizárására fókuszálnak.
A felhatalmazási törvény kihirdetését követően napvilágot láttak azon eljárási szabályok, amelyek eltérést jelentenek a rendes jogrend alatt megszokott eljárásoktól. A felhatalmazási törvényről itt írtunk bővebben, jelen cikkünkben pedig a 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelettel kihirdetett, a bírósági és az ügyészségi igazgatást érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be.
A 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelettel kihirdetett, a veszélyhelyzetben érvényesülő eljárási szabályokat ismertető sorozatunk első részében a fizetési meghagyásos eljárás és a közjegyzői nemperes eljárások március 31-étől érvényesülő rendkívüli szabályait ismertettük, a következő írásban a polgári, a közigazgatási és a cégeljárások általánostól eltérő rendelkezéseire tértünk ki., majd a büntetőeljárás területét érintő legfontosabb változásokat mutattuk be. Külön rendeletek, a 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet és a 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet szabályozzák a bűnügyi jogsegély és a büntetés-végrehajtási eljárásokat, ezekről itt írtunk.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
Ha a határozott idejű bírósági vezetői kinevezés vagy a bírói testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején jár le a vezetői tisztség meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnéséig, illetve az új vezető kinevezéséig és az új tag megválasztásáig. A veszélyhelyzet megszűnését követően a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni, illetve a bírói testület tagjának választását haladéktalanul meg kell tartani. A vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be.
Amennyiben a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő vezetői álláspályázati eljárást nem lehet lefolytatni, az eljárást a veszélyhelyzet megszűnését követően kell folytatni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
A vezetői vizsgálat megindítására nyitva álló határidő nyugszik, ha a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg. A folyamatban lévő vezetői vizsgálatok esetén, ha a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet miatt nem lehetett foganatosítani, akkor azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
A jogi képviselő vagy védő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztendő kérelem és indítvány jegyzőkönyvbe foglalására meghatározott ügyfélfogadás a veszélyhelyzet ideje alatt szünetel.
A bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szintén szünetel.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
A bírói álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon újrakezdődik, ha a határidő veszélyhelyzet ideje alatt jár le.
Ha a folyamatban lévő bírói álláspályázati eljárásokat nem lehet lefolytatni, vagy bármely Bjt. szerinti eljárási cselekményt nem lehet foganatosítani, akkor a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
Ha a Bjt.-ben szabályozott valamely eljárás a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem kezdeményezhető, valamint, ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő nyugszik.
Ha a határozott idejű bírói kinevezés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat le nem folytatják, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását.
Ha a járványügyi helyzet indokolja, a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök elrendelheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalás ideje alatt végezze a bíróságon.
Ha az ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
Az Üjt.-ben szabályozott eljárások tekintetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő, a fegyelmi eljárás és az években megállapított határidejű eljárások, a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik. Ha az eljárás már folyamatban van, de a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet miatt nem lehet elvégezni, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
A fegyelmi eljárás kezdeményezésére és folytatására nyitva álló határidő, illetve azon eljárások, amelyekben a határidő években került meghatározásra az Üjt. alapján szintén nyugszanak.
Ha a határozott idejű ügyészségi alkalmazotti kinevezés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedéseket, eljárásokat le nem folytatják.
Ha az ügyészt ügyészségi érdekből vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében ügyészi munkakörbe, ideiglenesen – szolgálati helyével azonos megyében lévő – más szolgálati helyre rendelték ki és a kirendelés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idejű kirendelés meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.
A minősítést, teljesítményértékelést, illetve iratvizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni, illetve megkezdeni.
Ha az ügyészségi testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják. Összügyészi értekezletet a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet tartani.
