Gazdasági mentőcsomagról tárgyaltak az EU vezetői Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Bizottság gazdasági mentőöve a tisztviselők által előkészített 2 trillió eurós javaslaton alapul, amely magában foglal egy körülbelül 323 milliárd eurós helyreállítási alapot, a tőkepiaci források bevonását és az EU következő hétéves költségvetésének szigorítását.

Az Európai Unió vezetői arról tanácskoznak, hogy hogyan lehet megmenteni a gazdaságot a koronavírus világjárvány által okozott gazdasági visszaeséstől, amely az előrejelzések szerint az 1930-as nagy gazdasági világválság óta nem tapasztalt méreteket ölthet.

A koronavírus járvány miatt videokonferencián keresztül tartott csúcstalálkozón az EU vezetői arra utasították a Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent, hogy dolgozzon ki egy gazdasági mentőcsomagot.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök kijelentette: az egészségügyi vészhelyzet gazdasági és társadalmi vészhelyzetté vált, „de most politikai válsággal is szembesülünk”.

Olaszországnak már a Spanyolország támogatására elfogadott 1,5 milliárd eurós „örök” (nem lejáró) kötvénykibocsátási programnál is többre van szüksége a finanszírozásra. Emmanuel Macron francia elnök is súlyosnak tartotta a helyzetet, amikor így fogalmazott: „Európának nincs jövője, ha nem találunk választ erre a rendkívüli válságra.” A válság miatt pénzügyi transzfereket kell nyújtani a leginkább sújtott államoknak, és nem csak kölcsönöket jelent.” – tette hozzá.

De Németország, Svédország, Hollandia és más északi országokban óvatosak a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatban és inkább a kölcsönöket részesítik előnyben. A támogatások és a kölcsönök közötti döntés már most felülírta az EU korábbi megosztottságát, amely a közös eu-s adósságot kereső és az azt ellenző országok között mutatkozott korábban. Az látható, hogy ez ügyben már közelednek az északi és a déli országok álláspontjai.

Az ülést elnöklő, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ezúttal nem kérte az eu-s állam és kormányfőket, hogy írják alá a csúcstalálkozó hivatalos szövegét tartalmazó dokumentumot, mert a múltkori csúcstalálkozó záródokumentumának mindenki általi aláírása az előző eu-s virtuális csúcstalálkozón órákat vett igénybe.

A Bizottság elnöke szerint „Ma este nagyon konstruktív vita folyt „Minden bizonnyal megfelelő egyensúly találunk a támogatások és a kölcsönök között, de ez még további tárgyalásokat igényel, tudjuk, hogy mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is.” – tette hozzá.

A Bizottság elnöke arra is figyelmeztetett, hogy „a hatóságok még nem képesek az egészségügyi helyzetet teljes mértékben ellenőrizni, és sok tagállam még nem érte el a járvány csúcspontját.” A Bizottság gazdasági mentőöve a tisztviselők által előkészített 2 trillió eurós javaslaton alapul, amely magában foglal egy körülbelül 323 milliárd eurós helyreállítási alapot, a tőkepiaci források bevonását és az EU következő hétéves költségvetésének szigorítását.

Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy a helyreállítási alap Németország érdekeit szolgálja, és hogy országa nagyobb befizetéseket fog teljesíteni az EU költségvetésébe. „A szolidaritás szellemében készen kell állnunk arra, hogy egy bizonyos ideig jelentősen több hozzájárulást fizessünk az európai költségvetésbe” – jelentette ki Merkel a Bundestagban a csúcstalálkozó előtt.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője is részt vett a találkozón és arra figyelmeztetett, hogy ideje cselekedni, mivel az előrejelzések szerint az euróövezet gazdasága 2020-ban a legrosszabb esetben akár 15% -kal is csökkenhet.

A várakozásoknak megfelelően az európai vezetők jóváhagytak egy 540 milliárd eurós mentőcsomagot, amelyet a pénzügyminiszterek készítettek elő még a hónap elején. A megállapodás feljogosítja a tagállamokat, hogy az euróövezeti mentőalaphoz, az európai stabilitási mechanizmushoz, forduljanak kölcsönért.

(theguardian.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Luxembourgi ítélet a kutatásfejlesztési és innovációs támogatások újabb kérdéseiről

A szerző alábbi írásában az EU luxembourgi bíróságának egy lett jogvita, a kutatástámogatások értelmezése kapcsán született döntését[1] ismerteti. Eszerint az entitás tagjainak és részvényeseinek jogi formája, tevékenységeik és céljaik esetleges haszonszerzési jellege nem meghatározó kritérium, így kutató-tudásközvetítő szervezetnek minősíthetők a felsőoktatási magánintézmények is.

2024. október 3.

Munkavállalók az egyenlő bánásmód elvének európai mérlegén

A német szövetségi munkaügyi bíróság az EU luxembourgi bíróságától kért választ arra, milyen feltételekkel térhetnek el a szociális partnerek által kötött kollektív szerződések a munkavállalókkal való egyenlő bánásmód alapelvétől?