Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Hágai Törvényszék különleges tanácsa megkezdte a tárgyalásokat a koszovói volt szeparatista harcosok által elkövetett háborús bűncselekmények ügyében. A bírósági eljárás több mint két évtizeddel a Szerbiától való függetlenségért folytatott háborút követően és kilenc évvel azután indult meg, hogy először neveztek ki egy ügyészt a feltételezett háborús bűncselekmények kivizsgálására.
A múlt héten a koszovói kamra elrendelte a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (KLA) három volt tagjának letartóztatását, akiket az uniós rendőrök vettek őrizetbe, majd Hollandiába szállították őket. Kettőjüket már bíróság elé állították, egy speciálisan felépített átlátszó falakkal felszerelt tárgyalóteremben, a koronavírus elleni védekezés érdekében.
A régóta halogatott bírósági eljárás megindulásának mélyreható következményei lehetnek Koszovóra és annak Szerbiával fennálló feszült kapcsolataira. Júniusban Koszovó elnökét, Hashim Thaçit háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel vádolta a különleges ügyész. A vádakról még a bíróságnak döntenie kell. Thaçit júliusban hivatalosan is kihallgatták, akkor ártatlanságát hangsúlyozta.
A vádak miatt nem tudott részt venni a szerb miniszterelnökkel, Aleksandar Vučićval a gazdasági helyreállítási megállapodás aláírási ceremóniáján. A megállapodást végül szeptember 4-én írta alá Koszovó miniszterelnöke, Avdullah Hoti, de továbbra is jelentős feszültségek vannak Szerbia és Koszovó között, illetve Szerbia, Oroszország és Kína továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét.
Nasim Haradinaj, a KLA veteránszövetségének helyettes vezetője kedden jelent meg a bíróság előtt, ahol az igazságszolgáltatás akadályozása és a tanúk megfélemlítése miatt kell felenie. Haradinaj azt mondta Nicolas Guillou elnöklő bírónak, hogy nem ismeri el a bíróság joghatóságát.
„Nem ismerem el a kamrát, nem ismerem el a munkáját” – mondta. „Megsértették minden emberi jogomat, köztük a véleménynyilvánításhoz való jogot, és még ha 500.000 éves szabadságvesztésre ítélnek, akkor sem fogom megváltoztatni a véleményem.”
Hétfőn egy volt KLA parancsnok, Salih Mustafa jelent meg a bíróságon, akit több emberöléssel, önkényes fogva tartással, kegyetlen bánásmóddal és legalább hat rab megkínzásával vádoltak egy fogolytáborban 1999-ben. A vád szerint az áldozatokat a KLA harcosai azzal vádolták, hogy együttműködnek a szerbekkel, vagy nem támogatják a KLA-t. Musztafa nem tett vallomást.
Az 1998–1999 közötti koszovói konfliktus során elkövetett néhány háborús bűncselekményt a volt Jugoszláviával foglalkozó, szintén Hágában székelő nemzetközi büntetőtörvényszék vizsgálta, de a bíróság nagyrészt a szerb atrocitásokra koncentrált.
Ezt követően bizonyíték merült fel a KLA egyes vezetőinek állítólagos atrocitásokban való részvételére, ezért az EU 2011-ben egy amerikai ügyészt, Clint Williamsont nevezte ki az előzetes vizsgálat lefolytatására.
Williamson megállapításai alapján 2015-ben létrehozták a koszovói szakkamrákat. A kamarák munkáját késleltette a politikai játszmák és a koszovói tanúk megfélemlítése.
