Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EUB kedden úgy döntött, hogy a nemzeti kormányok nem engedélyezhetik az elektronikus hírközlés forgalmi és helyadatainak „általános és válogatás nélküli megőrzését”.
Az EUB ítélete hosszú eljárás után született meg. 2015-ben egy ír bíróság elítélte Graham Dwyert Elaine O’Hara 2012-es meggyilkolásáért. Dwyer fellebbezett az ír fellebbviteli bírósághoz, és azzal érvelt, hogy telefonhívásainak forgalmi és helyadatait jogszerűtlenül vették figyelembe bizonyítékként a tárgyaláson.
Dwyer külön polgári keresetet indított Írország Legfelsőbb Bíróságán, megtámadva a 2011-es ír adatvédelmi törvényt, amely szerinte sérti az uniós jogot. Dwyer ügyében, az ügyészek fellebbeztek az ír legfelsőbb bírósághoz. Az ír legfelsőbb bíróság ezt követően az EUB-nál előzetes döntéshozatalt kezdeményezett.
Az EUB megállapította, hogy az uniós jog tiltja az elektronikus hírközlés forgalmi és helyadatainak megőrzését. Ez az elv része az uniós polgárok „a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való” alapvető jogának.
A bíróság tagjai elismerték, hogy a korábbi ítélkezési gyakorlat alapján a tagállami törvényhozók bizonyos esetekben engedélyezhetik a korlátozott adattárolást „a súlyos bűncselekmények leküzdése és a közbiztonságot fenyegető súlyos veszélyek megelőzése céljából”.
Ezek a szűk körű kivételek a következők: a forgalmi és helymeghatározási adatok célzott megőrzése, amely korlátozott, az érintett személyek kategóriái szerint vagy földrajzi kritériumok alapján; az internetkapcsolat forrásához rendelt IP-címek általános és válogatás nélküli megőrzése; az elektronikus hírközlő rendszerek felhasználóinak polgári személyazonosságával kapcsolatos adatok általános és válogatás nélküli megőrzése; valamint az említett szolgáltatók birtokában lévő forgalmi és helyadatok gyorsított megőrzése (hibernálása).
A bíróság döntésének Dwyer ügyére gyakorolt pontos hatása egyelőre nem világos. Helen McEntee ír igazságügyi miniszter közleményében azt mondta: „az ügy most visszakerül a Legfelsőbb Bíróság elé, és az Igazságügyi Minisztérium a Legfőbb Ügyészséggel együtt megvizsgálja a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, amikor az ügy elbírálásra kerül.”
