A munkaerő-kölcsönzés lényegi eleme az ideiglenesség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EUB szerint ugyanazon kölcsönzött munkavállalónak az ugyanazon kölcsönvevő vállalkozás részére való egymást követő kikölcsönzései a 2008/104 irányelv rendelkezéseinek lényegét játsszák ki, és a munkaviszony e formájával való visszaélésnek minősülnek.


Az alapügy

Egy munkaerő‑kölcsönző vállalkozás munkavállalóját 2014. március 3. és 2016. november 30. között több egymást követő (összesen nyolc) munkaerő‑kölcsönzésre irányuló szerződéssel és azok (összesen tizenhét) különböző meghosszabbításaival kölcsönzött munkavállalóként foglalkoztatták a kölcsönvevő vállalkozásnál (a továbbiakban: Kölcsönvevő).

A felperes a Tribunale ordinario di Bresciához (bresciai bíróság, Olaszország) fordult annak megállapítása érdekében, hogy a Kölcsönvevővel szemben határozatlan idejű munkaviszonya áll fenn a 2014 márciusa és 2016 novembere közötti, egymást követő és megszakítás nélküli kikölcsönzések jogellenes alkalmazása miatt. Ezenkívül azt kéri e bíróságtól, hogy állapítsa meg azon munkaerő‑kölcsönzési szerződések jogellenességét és/vagy szabálytalanságát és/vagy semmisségét, amelyek alapján őt a Kölcsönvevő részére kikölcsönözték.

Az EUB döntése

Az EUB szerint a 2008/104 irányelv 5. cikke (5) bekezdésének első mondata nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy a nemzeti szabályozásaikban írjanak elő olyan korlátozásokat, hogy

  • ugyanazon munkavállalónak az ugyanazon kölcsönvevő vállalkozásnál történő egymást követő kikölcsönzései tekintetében, továbbá;
  • hogy a határozott időre történő munkaerő‑kölcsönzés igénybevételének jogszerűségét tegye az igénybevétel technikai, termelési, szervezeti vagy helyettesítéssel összefüggő okainak megjelölésétől függővé;
  • illetve, hogy írják elő a kölcsönvevő vállalkozás termelésből eredő saját szükségletei ideiglenes jellegének követelményét az ilyen jellegű munkaszerződés igénybevétele jogszerűségének feltételeként?”.

európai unió jogrendszere

A kérdést előterjesztő bíróság azt is felvetette, hogy a 2008/104 irányelv elfogadásával az uniós jogalkotó által követett célkitűzés, amely többek között ezen irányelv 5. cikke (5) bekezdésének első mondatából kitűnik, nem irányul‑e annak kötelezővé tételére, hogy a tagállamok megőrizzék a munkaerő‑kölcsönzés keretében történő munkavégzés ideiglenes jellegét, megtiltva a kikölcsönzések korlátlan megújításait, amelyek valójában az érintett kölcsönvevő vállalkozás állandó munkaerővel kapcsolatos szükségleteit fedezik, és ezáltal megkerülik az irányelv rendelkezéseit.

Az EUB arra a következtetésre jutott, hogy a 2008/104 irányelv 5. cikke (5) bekezdésének első mondata egyértelmű, pontos és feltétel nélküli módon arra kötelezi a tagállamokat, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket az olyan visszaélések megakadályozása érdekében, amelyeket az irányelv rendelkezéseinek megkerülését célzó, egymást követő munkaerő‑kikölcsönzésekkel valósítanak meg. Következésképpen e rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha valamely tagállam semmilyen intézkedést nem tesz a munkaerő‑kölcsönzés keretében történő munkavégzés ideiglenes jellegének megőrzése érdekében.

Az EUB szerint ha ugyanazon kölcsönzött munkavállaló ugyanazon kölcsönvevő vállalkozás részére történő egymást követő kikölcsönzései e vállalkozásnál olyan tevékenységi időtartamot eredményeznek, amely hosszabb, mint ami észszerűen „ideiglenesnek” minősíthető, ez a 2008/104 irányelv 5. cikke (5) bekezdésének első mondata értelmében vett, egymást követő kikölcsönzéseknek a visszaélésszerű alkalmazására utaló körülmény lehet.

A főtanácsnok szerint pedig ugyanazon kölcsönzött munkavállalónak az ugyanazon kölcsönvevő vállalkozás részére való egymást követő kikölcsönzései a 2008/104 irányelv rendelkezéseinek lényegét játsszák ki, és a munkaviszony e formájával való visszaélésnek minősülnek, mivel sértik a munkáltatók rugalmassága és a munkavállalók biztonsága között az irányelv által létrehozott egyensúlyt azáltal, hogy az utóbbit eltörlik.

Amennyiben a konkrét esetben semmilyen objektív magyarázatot nem adnak arra, hogy az érintett kölcsönvevő vállalkozás egymást követő munkaerő‑kölcsönzési szerződéseket alkalmaz, a nemzeti bíróságnak a nemzeti szabályozási keret kontextusában és az egyes esetek körülményeinek figyelembevételével meg kell vizsgálnia, hogy a 2008/104 irányelv valamely rendelkezését kijátsszák‑e, és ez még inkább szükséges abban az esetben, ha a szerződések szóban forgó sorozata ugyanazt a kölcsönzött munkavállalót kölcsönzi ki a kölcsönvevő vállalkozás részére.

(curia.europa.eu)




Kapcsolódó cikkek

2023. január 30.

Jogszerű az ügyvédeket távol tartó arcfelismerő rendszer?

A Madison Square Garden Entertainment Corp. nagyvállalat olyan arcfelismerő MI rendszert alkalmazott, amely azonosította a céggel perben álló ellenérdekű feleket képviselő ügyvédeket és így a cég megtagadhatta a magánszemélyként belépni kívánó ügyvédektől a helyszínre való belépést.