A Rubik-kocka szabadon gyártható

Hosszú évek után lezárult a Rubik’s Brand Ltd. által, több jogi forduló után az Európai Unió Törvényszékén indult eljárás, a döntéssel egy 20 éves monopóliumot töröltek el, azaz mostantól szabadon gyártható a Rubik-kocka.

A Seven Towns Ltd. 1996. április 1-jén nyújtott be védjegykérelmét az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Irodájához (EUIPO) a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-ai 40/94/EK tanácsi rendelet alapján.

A védjegykérelmet az alább bemutatott háromdimenziós megjelölésre kérték:

Rubik-kocka

A Seven Towns védjegykérelme a háromdimenziós megjelölésen túl nem terjedt ki sem színre, sem pedig leírásra. A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított 1957. június 15-ei Nizzai Megállapodás 28. osztályba tartozó „háromdimenziós kirakójátékok” vonatkozásába kérték. 1999. április 6-án a megjelölést 162 784 számon uniós védjegyként lajstromozták, majd 2006. november 10-én és 2016. február 14-én megújították. Ezt követően pedig 2014. február 12-én, a védjegy tulajdonosaként a Rubik’s Brand Ltd. került be az EUIPO nyilvántartásába.

2006-ban a Simba Toys német játékgyártó cég többek között azzal az indokkal kérte az EUIPO-tól a térbeli védjegy törlését, hogy az elforgathatóságára irányuló műszaki megoldást foglal magában, az ilyen műszaki megoldás pedig csak szabadalomként lajstromoztatható, védjegyként nem. Miután az EUIPO elutasította a kérelmét, a Simba Toys az EUIPO határozatának hatályon kívül helyezésére irányuló keresettel fordult az Európai Unió Törvényszékéhez (Törvényszék).

A Törvényszék 2014. november 25-ei ítéletével azzal az indokolással utasította el a Simba Toys keresetét, hogy a szóban forgó kockaforma nem tartalmaz olyan műszaki funkciót, amely akadályát képezné a védjegyként történő lajstromozásnak. A Törvényszék megállapítása szerint ugyanis a Rubik-kockára jellemző műszaki megoldás nem az adott forma jellemzőiből, hanem inkább a kocka belső, szabad szemmel nem látható mechanizmusából következik.

A Simba Toys ezt a megállapítást elfogadhatatlannak tartotta így 2015. január 26-án fellebbezést nyújtott be Bíróság Hivatalához a Törvényszék döntése ellen. Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2016. november 10-ei ítéletével hatályon kívül helyezte az eredeti EUIPO- és a Törvényszék ítéletét, a következő megfontolásokra támaszkodva:

Az EUB elsőként megállapította, hogy bár a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-ai 40/94/EK tanácsi rendeletet hatályon kívül helyezte és felváltotta az európai uniós védjegyről szóló, 2009. április 13-án hatályba lépett 207/2009/EK tanácsi rendelet, ugyanakkor, az események időpontjára tekintettel, a jelen jogvitára továbbra is a 40/94 rendelet alkalmazandó. A Simba Toys érvelése szerint ugyanis a Törvényszék megsértette a 40/94 rendelet 7. Cikke („Feltétlen kizáró okok”) (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontját, amelynek értelmében nem részesülhetnek védjegyoltalomban az olyan megjelölések, amelyek kizárólag az áru olyan formájából állnak, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges.

  1. Cikk – a „Feltétlen kizáró okok” cím:

„(1)      A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha

b) nem alkalmas a megkülönböztetésre;

c) kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;

e) kizárólag olyan formából áll, amely:

i. az áru jellegéből következik; vagy

ii.a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges; vagy

iii.      az áru értékének a lényegét hordozza;”

A Simba Toys szerint a Törvényszék túlságosan szűken értelmezte a „műszaki funkció” fogalmát, ugyanis figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a kocka említett szerkezete és általános formája nem önkényesen választott, és ennél fogva szükségképpen műszaki jellegű, illetve elmulasztotta figyelembe venni a szóban forgó védjegy bejelentése előtt már forgalomban lévő azon termékeket melyek a vitatott védjegy jellemzőivel rendelkeznek, így többek között a fogyasztók által jól ismert elforgathatósággal rendelkeznek. Így több játékgyártónak kárt okozott, hogy a Törvényszék a védjegyet általában véve „háromdimenziós kirakójátéknak” lajstromozta, anélkül, hogy azt kizárólag az elforgatható kirakójátékokra korlátozta volna.

Összegzésében az EUB megállapította, hogy a fent nevezett rendelet szerint, valamely áru formájából álló megjelölés akkor képezhet védjegyet, ha egyrészt grafikailag ábrázolható, másrészt alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Azonban az EUB ítélkezési gyakorlata szerint a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésében felsorolt lajstromozást kizáró okokat a mögöttük meghúzódó közérdek tükrében kell értelmezni, így célja annak elkerülése is, hogy a védjegyoltalom valamely vállalkozás számára monopóliumot nyújtson műszaki megoldásokra vagy az áru használati jellemzőire nézve.

A Törvényszék megtámadott döntése szerint a kocka függőleges és vízszintes sávjai elforgathatók, és e képesség nem a bemutatott forma jellemzőiből, hanem sokkal inkább a kocka szabad szemmel nem látható, belső mechanikájából ered. Ennek fényében pedig úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó kocka oldalain látható rácsszerkezet nem tölt be semmiféle műszaki funkciót, hiszen az a tény, hogy e szerkezetnek az a hatása, hogy vizuálisan kilenc egyenlő nagyságú elemre ossza a kocka oldalait, a releváns ítélkezési gyakorlat értelmében nem minősülhet ilyen funkciónak. Azonban a főtanácsnok szerint a szóban forgó formából kell kiindulni, mégpedig úgy ahogyan azt grafikusan ábrázolták, anélkül, hogy olyan további elemeket kellene figyelembe venni, amelyeket egy objektív szemlélő nem lenne képes a vitatott védjegy grafikus ábrázolásai alapján „pontosan megállapítani”. A védjegy jogosultja nem csatolt a védjegybejelentési kérelméhez olyan leírást, amely pontosítaná, hogy a szóban forgó forma milyen jellemzővel rendelkezik. Ez nem képezhetné akadályát annak, hogy a termék műszaki funkcióját figyelembe vegyék, kivéve, ha ezzel az említett védjegy jogosultja számára azt tennék lehetővé, hogy kiterjessze annak oltalmát az összes, hasonló formájú kirakójátékra, vagyis az összes olyan háromdimenziós kirakójátékra, amelynek elemei egy kockát ábrázolnak, függetlenül azok működési elvétől.

A fenti érvekre tekintettel az EUB a megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezte, az EUIPO új eljárást folytatott le, melyben 2017. június 19-én hozta meg határozatát. Döntésében megállapította, hogy a vitatott kockaforma ábrázolása négy alapvető jellemzőt mutat, a kocka egészének formája, a fekete vonalak és a kocka minden oldalán látható kis négyzetek, valamint a kocka hat oldalán látható színek. Az EUIPO úgy ítélte meg, hogy ezen alapvető jellemzők mindegyike szükséges az abból álló műszaki hatás eléréséhez, hogy a nagyobb kockát alkotó, különböző színű kisebb kockákból álló sorokat a tengelyük mentén függőlegesen és vízszintesen is el lehessen úgy forgatni, hogy a kocka minden oldalán mind a kilenc négyzet ugyanolyan színű legyen. Azonban a rendelet nem teszi lehetővé az olyan forma lajstromozását, amelynek alapvető jellemzői a célzott műszaki hatás eléréséhez szükségesek, így az EUIPO arra a következtetésre jutott, hogy a vitatott védjegyet e rendeletet megsértve lajstromozták, és ezért törölte a védjegyet.

A döntés ellen a Rubik’s Brand Ltd. a Törvényszékhez fordult, mely megállapította, hogy az EUIPO határozata mérlegelési hibát tartalmaz, mivel úgy ítélte meg, hogy a kocka hat oldalán látható színek különbözősége a vitatott védjegy alapvető jellemzőjének minősül. A Törvényszék azonban megállapította, a Rubik’s Brand soha nem állította, hogy a kocka oldalain látható színeknek a vitatott védjegy lajstromozásában fontos szerepe lenne. Továbbá megállapítja, hogy a vitatott kockaforma a lajstromoztatni kívánt konkrét áru külső megjelenését ábrázolja, illetve a játék célja, hogy egy háromdimenziós, kockaformájú színkirakóst úgy rakjanak ki, hogy mind a hat oldal egységesen különböző színű legyen, amit úgy lehet elérni, hogy a nagyobb kockát alkotó, különböző színű kisebb kockákból álló sorokat a tengelyük mentén függőlegesen és vízszintesen addig forgatnak, amíg a kocka minden oldalán mind a kilenc négyzet ugyanolyan színű nem lesz.

A vitatott védjegy alapvető jellemzőinek funkcionalitására irányuló elemzést illetően a Törvényszék az EUIPO-hoz hasonlóan úgy véli, hogy „a kocka oldalait vízszintesen és függőlegesen keresztező és azokat háromszor három sorban kilenc darab, egyforma méretű kockára felosztó fekete vonalak alkotta alapvető jellemző szükséges a célzott műszaki hatás eléréséhez. Ezek a fekete vonalak ugyanis a különböző kis kockák közötti fizikai elhatárolást ábrázolják, amelyek lehetővé teszik a játékos számára, hogy minden egyes, kis kockából álló sort egymástól függetlenül elfordítson ahhoz, hogy ezeket a kis kockákat a kívánt színkombinációban csoportosítani tudja a kocka hat oldalán. Ez a fizikai elhatárolás szükséges ahhoz, hogy a kocka közepén elhelyezett mechanizmusnak köszönhetően a kis kockákból álló sorokat függőlegesen és vízszintesen is el lehessen forgatni. Ilyen fizikai elhatárolás nélkül a kocka csak egy tömör tömb lenne, és nem lenne olyan önálló eleme, amelyet külön lehetne mozgatni.”

A kocka egészének formája alkotta alapvető jellemzővel kapcsolatban a Törvényszék az EUIPO-val egyezően úgy ítéli meg, hogy a kockaforma nem választható el egyrészt a kocka minden oldalán látható, egymást metsző és az oldalakat háromszor három sorban kilenc darab, egyforma méretű kockára felosztó fekete vonalakból álló, rácsos szerkezettől, másrészt pedig a szóban forgó konkrét áru azon funkciójától, hogy a kis kockákból álló sorokat vízszintesen és függőlegesen el lehessen forgatni. Ezekre a tényezőkre tekintettel ugyanis az áru formája csakis kocka, azaz szabályos hexaéder lehet. Ilyen körülmények között a Törvényszék megállapítja, hogy bár a kocka hat oldalán látható színek különbözősége nem tekinthető a vitatott védjegy alapvető jellemzőjének, a védjegy mindkét, az EUIPO által helyesen alapvetőnek minősített jellemzője szükséges a szóban forgó kockaformával ábrázolt áru által elérni kívánt műszaki hatás eléréséhez, és ezért ezt a kockaformát nem lehetett volna európai uniós védjegyként lajstromozni. Következésképpen a Törvényszék helybenhagyta a megtámadott határozatot és elutasította a Rubik’s Brand keresetét.

A több évig elhúzódó bírósági eljárás végérvényesen lezárult, egy 20 éves monopóliumot eltörölve mostantól szabadon lehet Rubik kockát gyártani.

Forrás:

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=rubik&docid=185244&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=2015968#ctx1

http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?num=T-601/17#

https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2019-10/cp190131hu.pdf

Kapcsolódó cikkek:


LMBT jogok a lengyel választási kampányban
2020. július 7.

Andrzej Duda, Lengyelország jelenlegi elnöke hétfőn alkotmány módosítási javaslatot fogalmazott meg annak érdekében, hogy az LGBT közösséghez tartozó párok ne fogadhassanak örökbe.

Biomedicinák és az emberi jogok
2020. június 29.

Biomedicinák és az emberi jogok

Az Európa Tanács Bioetikai Bizottsága elindította az emberi jogokkal és az orvosbiológiai technológiákkal kapcsolatos új cselekvési tervét.