Betilthatják a “vegaburgert” és a “vegakolbászt” az EU-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A húsipar és a gazdák szerint az elnevezésekkel az élelmiszeripar félrevezeti a fogyasztókat.


A „joghurt” és a „sajtszerű” kifejezések használatát titló rendelkezések mintájára az Európai Parlament elé került javaslat szerint betiltanák a „vegaburger” és a „vegakolbász” kifejezéseket. A képviselők még a héten szavaznak a javaslatról.

A vega termékek értékesítése gyorsan növekszik, de a gazdák és a húsipari lobbi szerint a fenti kifejezések félrevezetik az embereket, és a húsipar „tradicionális termékeit ejtik foglyul”. Az ellenérdekű nagy élelmiszeripari vállalatok, köztük az Unilever és a Nestle szerint a fogyasztók megtévesztésére való hivatkozások nevetségesek. Szerintük a tiltás ellentmondana az EU azon törekvésének is, hogy segítse a fogyasztókat a fenntarthatóbb élelmiszerek kiválasztásában és a károsanyag-kibocsátás csökkentésében.

A húsipari lobbi javaslata kimondja: „A húskészítményekre jelenleg használt elnevezéseket kizárólag a húst (beleértve a steaket, kolbászt, sültet és hamburgert) tartalmazó termékek számára kell fenntartani.” Hasonló tilalom vonatkozna a növényi alapú csirkehelyettesítő termékekre is.

Már jelenleg is tiltott a növényi alapú tejtermék helyettesítőket tejnek, tejszínnek, vajnak, sajtnak vagy joghurtnak elnevezni. A második lépcsőben a javaslat betiltaná azokat a kifejezéseket is, amelyek a termékeket a tejtermékekhez hasonlítják, például a „szerű”, az „utánzat”, az „ízű” és a „helyettesítő” elnevezéseket.

“Ez a kulturális visszaélés nyilvánvaló esete” – mondta Jean-Pierre Fleury, a Copa-Cogeca, az európai gazdák kereskedelmi testületének képviselője. “Bizonyos marketing ügynökségek ezeket a kifejezéseket a fogyasztók szándékos megtévesztésére használják fel.”

A cél az, hogy tiszteletben tartsák az európai mezőgazdasági termelők és állattenyésztők millióinak munkáját: „Nem akarunk olyan új világot, ahol a marketing nem kapcsolódik a termékek valódi természetéhez és a cél az, hogy ellenőrizhetetlen élelmiszereket fogyasztunk. ”

Jasmijn de Boo, a ProVeg International élelmiszer-érdekképviseleti szervezet munkatársa szerint: „Ez egyértelmű butaság. Ahogyan mindannyian tudjuk, hogy a mogyoróvajban nincs vaj, a [zöldségburgereket vásárló] fogyasztók pontosan tudják, mit kapnak. Ezek a javaslatok egyértelműen ellentmondanak az EU által az Európai Zöld Ajánlat és a Termelőtől a Fogyasztóig  stratégiában megfogalmazott célkitűzéseknek, amelyek az egészségesebb és fenntarthatóbb élelmiszer-termelés és fogyasztás létrehozására irányulnak.”

David Haines, a Flora kenhető élelmiszereket előállító Upfield cég vezérigazgatója úgy értékelte a helyzetet, hogy: “Ez egyfajta cenzúrára, mivel lehetetlenné válhat a növényi eredetű ételek egészséges és fenntartható tulajdonságainak kiemelése a tejtermékkel szemben.”

európai unió jogrendszere

A hús- és a tejtermékek nagy környezeti lábnyomát az utóbbi években számos tudományos tanulmányban mutatták be, amely azt mutatja, hogy a húsfogyasztás drasztikus csökkenése elengedhetetlen az éghajlatváltozás hatásainak elkerüléséhez.

A javaslatokat az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága terjesztette elő, és a szavazás holnap várható, a 350 milliárd eurós (320 milliárd fontos) közös agrárpolitika új költségvetésének keretében. A szakértők szerint nem egyértelmű, hogy mi lesz a szavazás eredménye.

Ha elfogadják a javaslatot, akkor a végrehajtásáról az Európai Tanácsban tárgyalni kell a tagállamok kormányaival, a végső döntés pedig valószínűleg még az év vége előtt megszületik. Néhányan azt javasolták, hogy a hamburgert és a kolbászt a „korong” és a „tubus” kifejezéssel lehetne helyettesíteni.

A Copa-Cogeca azt kifogásolja, hogy „ezeket az magas feldolgozottságú [növényi alapú] termékeket egészségesebb lehetőségként mutatják be, annak ellenére, hogy gyakran magasabb az adalékanyag, só, cukor és zsír tartalmuk, mint a hús- és tejtermékeknek”.

A javaslatok ellenzői szerint az emberek már most is az előírtnál több húst esznek, és a vörös hús fogyasztása összefügg a rák és a szívbetegségek kialakulásával. Szerintük az állattenyésztés veszélyezteti a közegészségügyet az antibiotikumok túlzott használata miatt, amely egy idő után rezisztenciához, valamint más betegségek kialakulásának kockázatához vezet.

“A fogyasztók nem egy húsburger tápértékének megfelelőjét akarják megvenni, hanem annál jobbat.” – mondta Alex Holst, a Good Food Institute munkatársa. Szerinte a gazdák kiaknázhatják a növekvő ágazatot, ha állati takarmány helyett fehérjetartalmú növényeket, például hüvelyeseket, szóját és borsót termesztenek, amely a növényi hús alapanyaga.

Franciaország, amely az EU-ban a mezőgazdaság egyik erőteljes képviselője, támogatja a javaslatokat, és már be is vezette a vegaburger elnevezés tilalmát. A holland kormány ezzel szemben támogatta az ilyen elnevezések használatát, míg egy szatirikus holland tévéműsor nemrégiben hamis hirdetést tett közzé az alábbi szlogennel: „Meg kell ölnöd, hogy hamburger legyen belőle”.

Az Egyesült Királyságban a Lordok Házának bizottsága 2019-ben aggodalmát fejezte ki, mondván, hogy az elnevezések betiltása „csökkentené a fogyasztói tudatosságot”, és megnehezítené, hogy az emberek kevesebb húst fogyasszanak, a kormánynak éppen ennek az ellenkezőjét kellene ösztönöznie. Állításuk szerint az emberek kevesebb mint 4% -a vásárolt véletlenül vegetáriánus terméket.

“Biztosak vagyunk benne, hogy bármi is lesz a szavazás eredménye, a növényi élelmiszeripar továbbra is innovatív és virágzó lesz” – mondta De Boo. “A növényi eredetű élelmiszerek iránti globális kereslet folyamatosan nő, függetlenül attól, hogy milyen korlátozásokat vezetnek be.”

(theguardian.com)




Kapcsolódó cikkek