Cenzúra vagy fair szabályozás?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új online szerzői jogi szabályok jönnek Brüsszelből. Felhasználóként mindenki érintett. A kreatívok is túl szigorúnak tartják a tervezetet.

A szerzői jogok védelme egy évtizede még keveseket érintő téma volt. A tartalom megosztó portálok, mint a Youtube és a Facebook térhódításával már mindenkit, nem csak a szellemi terméket előállítók, de az azokat fogyasztókat is érintő kérdésé vált. Szellemi termékkel rengeteg pénzt lehet keresni az online világban. ’17-ben 23 milliárd euró volt csak a Youtube európai bevétele. De kihez folyik a pénz? Miként lehetne megelőzni, és ha ez nem sikerül, ki felel a Youtube-on, Instagrammon, Twitteren, Facebookon vagy a blog.hu-n elkövetett jogsértésekért?

Mit szabályozna Brüsszel?

Brüsszelben egy ’16 óta tartó jogalkotási folyamat érkezett a végső fázisába. Az Európai Parlament és a Tanács előtt van az új uniós szellemi alkotás irányelv tervezete.

Az irányelv három elemből áll: (1) a kreatívokat védő, szigorúbb szabályok a tartalommegosztó oldalaknak; (2) teljesítményvédelem, amely a kiadók helyzetét javítaná; (3) az adatbányászat szabályozása.

A kritikusok cenzúráról beszélnek. A Youtube, Google & co. agresszíven kampányol és lobbizik az új szabályok ellen. Alkupozíciójukat rontja, hogy a netezőket nem sikerült az új szabályozás ellen a barikádokra vinniük. Nem, hogy nagyobb utcai demonstrációk nem voltak, még az online petíciókat is csak maroknyian írták alá.

Youtube – Csak tárhelyet ad?

A szabályozás szigorúbb feltételekhez kötné a tartalommegosztó portálok működését (11.cikk). A Youtube és társai a felhasználók által feltöltött tartalmakkal vonzzák oldalukra a netezőket. Ha tömegével jönnek, az oldalak működtetői jó pénzért tudnak hirdetési felületeket értékesíteni. Ebből azonban a szellemi termékek előállítói anyagilag nem profitálnak, legfeljebb ismertséget szereznek.

A tartalommegosztó oldalak eddig access providernek számítottak. A jövőben content provider lenne belőlük. Nagy különbség. Utóbbi ugyanis jogilag felel a megosztott tartalomért, így a szerzői jogok megsértéséért is. A busás kártérítési kereseteket elkerülendő, a megosztó oldalaknak a jövőben aktívan kellene megakadályozniuk a szerzői jogsértéseket. Ez bonyolult szoftvereket installálásával lenne lehetséges, amelyek megakadályozzák az olyan videók feltöltését, amelyek részben, vagy egészben szerzői jogot sértenek; illetve az ilyen tartalmak letöltését blokkolniuk kellene.

A megosztóportálok átminősítése indokolt. Egyértelmű, hogy nem csak felületet és tárhelyét biztosítanak, hanem menedzselik is a feltöltött tartalmakat, hogy több látogatót vonzzanak.

Az új szabályozás a legnagyobbaknak kedvez?!

A tervezetet két okból támadják. Egyrészt a blokkolási és szűrési know-how kidolgozása és üzemeltetése jelentős költségekkel járna. Ez ellehetetlenítené a kisebb oldalak amúgy is nehéz helyzetét, és tovább erősítené a kvázi monopolistákat, mint a Youtube. Ezért a megvédeni szándékozott kreatívok sem értenek egyet a javaslattal. Még kiszolgáltatottabbak lennének néhány megakonszernnek. Másrészt sokan túl messzemenőnek tartják a tervezetet: Ha valaki feltölti a családi születésnapi ünnepségen készült videót, amelyen Halász Judit ismert dala csendül fel, a platformnak blokkolnia kellene a videót, ugyanis a család vélhetően nem fizetett a dal használatáért a szellemi termék tulajdonosának. Technikailag lehetséges, de még bonyolultabb lenne a video részbeni, csak a szerzői jogot sértő részének a blokkolása.

A technikai kihívás olyan nagy, hogy a Youtube-nak is évekre és 2 milliárd euróra volt szüksége, amíg alkalmazható állapotba került a filtere. Ez lehetővé teszi a jogdíjtulajdonosoknak, hogy maguk ellenőrizzék, megsértik-e a szellemi alkotáshoz fűződő jogukat. A jogdíjtulajdonosnak három lehetősége lenne: (1) a használatot jóváhagyni; (2) a felhasználót a jogsértésről eltiltani; (3) a tartalomhoz reklámot kapcsolni és így bevételhez jutni. Kérdés, hogy ez a jól hangzó eljárás megfelelne-e az irányelvnek, amely aktív ellenőrzésre és blokkolásra kötelezné a honlapok üzemeltetőit, akár akarja ezt a jogdíjtulajdonos, akár nem.

A kvázi monopóliumok további térnyerését megakadályozandó a Bizottság javaslata szerint az új szabály nem vonatkozna 10 millió eurónál kisebb éves bevételt elkönyvelő portálokra. A tervezettnek ez a pontja a tagállamok között is vitatott. Németország 20 millióig tenne kivételt. Többen, így a franciák és a spanyolok elutasítanak minden kivételezést.

Amibe még a Youtube bicskája is beletörik

A figyelme középpontjában a zeneszámok, illetve az ezt felhasználó videók állnak. Pedig az irányelv a videók szöveges tartalmára is vonatkozik. Az ezeket szűrő filter kidolgozása eddig még az óriásportáloknak sem sikerült. Jelenleg lehetetlen kiszűrni, ha valaki egy idézetet elferdít, vagy a szerzőnek jogdíjat nem fizetve egy verset, esetleg egy egész könyvet olvas fel. A Youtube & co. által kifejlesztett algoritmusok ugyanis hangjegyeket ismernek fel.

Amiben szintén nem segít az algoritmus: Eldönteni, hogy szerzői jogsértés történt-e. Ha felismer egy zeneszámot, automatikusan blokkol.  Pedig lehetséges, hogy Halász Judit dalát egy étteremben játsszák le, amely átalányt fizet a magyar szerzői jogi egyesületnek, és így nem sért jogot. Ha a megosztóportáloknak kártérítési követelésektől kell tartaniuk, gyanítható, hogy biztosra fognak menni, és kérdéses esetben is automatikusan blokkolni fognak. Ezzel a magánszemélyek által feltöltött videók szinte mindegyike eltűnhet a megosztóportálokról.

Teljesítményvédelem – Véget ér az ingyenes hírek kora?

A teljesítményvédelem a kiadókat hozná kedvezőbb helyzetben. Engedélyük, illetve anyagi ellenszolgáltatás nélkül nem lehetne könyvekből, vagy újságcikkekből idézni, de még a címeket se lenne szabad átvenni (13.cikk). Jogosnak hangzik. De gondoljunk bele, milyen találatok jelennek meg a Google-ben, ha például az „új uniós szellemi alkotás irányelv” után keresünk. Újságcikkek címének és néhány sorának sokasága. Ezek a jövőben eltűnhetnek a találati listáról. Nem csoda, hogy a kritikusok cenzúráról, és a szabad információáramlás végéről beszélnek. Meg kell jegyezni, hogy a Google sokszor nem sért jogot. Németországban például a legtöbb lapkiadóval megállapodása van. Az ingyenreklámért cserébe rendelkezésre bocsájtják kiadványaik tartalmát. A kiadók persze most azt mondják, hogy a kereső piaci erőfölényével visszaélve kényszerítette rájuk ezt a szerintük igazságtalan megállapodást.

A teljesítményvédelemről a tagállamok között is parázs vita folyik. Mások mellett Németország szerint a snippet továbbra is jogdíj nélkül másolható lenne. Ez a keresőben megjelenített linkek rövid, néhány szavas leírása.

A jogdíjkezelők egyetértenek

A javaslat kidolgozói a kreatívok védelmével indokolják a szigorúbb szabályokat. Pedig a gyakorlatban sokszor nem ők a szellemi termék használatáért fizetendő díj jogosultjai. Zeneszámot, ill. videók esetében ez leginkább az album kiadója. Újságcikk esetén pedig a lapkiadó.

A jogdíjmegosztó szervezetek, köztük a legjelentősebb Európában, a német Gema üdvözli az új szabályokat. Szerintük ez hozzásegít a value gap, azaz a megosztóoldal bevétele és a jogdíjtulajdonos által az oldaltól kapott honorárium közötti szakadék csökkentéséhez.

A Youtube és a Gema évekig tartó harca sok felhasználó életét keserítette meg Németországban. A legnagyobb videómegosztó portál évekig tartalmak sokaságát volt kénytelen blokkolni, mert a jogdíjszervezet szerzői jogi perekkel fenyegetett. ’16-ban végül megegyezés született. Most azt mondja a Gema, hogy elégedetlen az akkori megállapodással: (1) túl kevés jogdíjat kap; (2) a Youtube nem közöl letöltési számokat, így a Gema – idő-, munkaerő- és költségigényes eljárással – maga kénytelen meghatározni, hogy tagjai mennyit kapjanak a Youtube által folyósított átalányból; (3) a megállapodás alapján a Youtube szabad akaratából fizet, nem ismeri el, hogy erre jogszabály kötelezné.

Szövegbányászat

A szabályozás harmadik, legkevésbé ismert területe az un. data-mining, tehát a szövegbányászat. Ez a strukturálatlan vagy kis mértékben strukturált szöveges állományokból történő ismeret kinyerésének tudománya. Európai start-upok programokat fejlesztettek ki, amelyek cégek megbízásából kikeresik az interneten azokat a tartalmakat, amelyek a megbízó szempontjából valamilyen okból érdekesek. A javaslat megtiltaná, ill. a szövegtulajdonos engedélyéhez kötné a keresési eredmények üzleti célú felhasználást. Ez a területen dolgozó európai cégek ellehetetlenülését jelentené. Ezt még Brüsszelben is belátják. Lehetőségek akarnak biztosítani a tagállamoknak, hogy saját hatáskörükben eltekintsenek a szabály alkalmazásától.

Nem eszik olyan forrón a kását?

A tervek alapvetően befolyásolnák a videómegosztók és a keresők működését. A felhasználók valószínűleg vesztenének. Egyúttal kérdéses, hogy a szellemi alkotások védeni szándékozott előállítói nyernének-e. Ahogy az is bizonytalan, sikerül-e a tervezetet a májusi EP-választás előtt elfogadni. A tárgyalások a Bizottság az EP és a tagállamok között – a Tanács román soros elnökségének kompromisszumos javaslata ellenére – január közepén zátonyra futottak.

---