Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – X.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A sötét és a legális fehér tér között felfedezhetünk egy szürke zónát. Ennek az átmeneti – közvetítő — térnek az intézményei belenyúlnak a jog által nem érintett tartományba, ám több szállal kapcsolódnak a jogilag szabályozott régiókhoz.

A szürke zóna színskálája nem egyenletes, hol sötétebb, hol világosabb, hol pedig egy – egy pontja fehéredik ki. A szín attól függ, mire használják. A Bitcoin például egyaránt lehet a sötét lovagok pénzügyi manipulációinak eszköze és az adóalap megállapításához szükséges jövedelemforrás.[1]

A pénzügyi világ intézményei több mint egy évtizede a globális hálózatok digitális rendszereinek részei. Nem meglepő ez a gyors és rendkívül impulzív felfutás, mivel már az ezredforduló előtt elkezdődött a szektor radikális átalakulása.[2] Új banki szolgáltatások bevezetése (ATM, közvetlen devizatranszfer, On-line Banking), a készpénzkímélő fizetési módokból kifejlődött elektronikus, később digitális pénznek nevezett elszámolási egység, a számlavezetések és tranzakciók számítógépes rendszereinek kiépítése jelezték az átalakulás mélységét. Az új pénzformák – melyek ekkor még sok szállal kötődtek a fizikai pénz szabályaihoz –, valójában nem jelentettek valóságos pénzmennyiséget. Virtuálisan számolták, papírpénzfedezet nélkül.

Mindennek következtében úgy mozogtak milliók és milliárdok a különböző bankok, és kereskedelmi egységek (majd on-line eladóterek) között, hogy a pénz fizikai jelenlétére, vagy valuta konverzációra a reális pénzügyi térben nem volt szükség.

A kezdeti lépések eltörpültek a globális hálózati gazdaság és a digitális társadalom kiépülésével együtt végbemenő pénzügyi intézményes forradalom mellett.

A globalizálódó pénzpiacok integrálták a tőke-, részvény-, kötvénypiacokat, a biztosítási és devizapiacokat, nyugdíjalapokat. Új formák alakultak ki a globális pénzáramlásban, új termékek és komplex pénzügyi szolgáltatások jelentek meg. Kombinálódnak a transznacionális és interkontinentális ügyletek, szolgáltatások, termékek, csak a szintetikus értékpapírok forgalmát 1997-ben 360 billió USA Dollárra becsülték, ami tizenkétszer haladja meg a globális GDP értékét.[3]

A gyorsaság, az azonnali transzferek lehetősége, átalakította mind a gazdasági szereplők, mind a szabályozó hatóságok magatartását, egyúttal követhetetlenné tette az üzleti folyamatokat, majd lépéskényszerbe sodorta a jogalkotókat. A jogalkotók tétovaságát fokozta a 2008-as pénzügyi válság, igyekeztek a banki, és pénzpiaci összeomlásra a hagyományos jogi keretek között (állami hitelkihelyezés, államosítás, stabilitási törvények) válaszolni.[4] Szerették volna még a szürke zónába csúszás előtt a transzparencia és az ellenőrizhetőség hagyományait megőrizni, vagy legalább feléleszteni.

Ekkor nem sejthették, az igazi és radikális átalakulási folyamatok még meg sem kezdődtek. Ehhez szükség volt a technológiai forradalom új pályájának rakétaszerű kilövésére, az új technológiák és technikák gyors vállalati integrálása.[5]

A digitális hálózatokra támaszkodva elbúcsúzhatunk a „papíralapú” nyilvántartási, és adminisztratív rendszerektől, a FinTech forradalom kulcsszavai a mesterséges intelligencia, a Big Data, a blockchain, a robotizáció, felhőszolgáltatás, okostelefon alkalmazások, a 3D nyomtatás lettek.

Korábban nem látott fizetési módok, az őket támogató új technológiák (5G.) váltak az új idők új szavaivá. „Okos szerződések” (Smart contracts) és kriptovaluták, digitális üzleti modellek és a pénzügyi szektor belső szervezeti átalakulása. Személyre szabott hitelajánlatok a monitoron, hitel bírálatok a közösségi médiák, Facebook profilok alapján, digitális platformkommunikáció az ügyfelekkel. Ezek alkotják a következő – egyre erőteljessebben kibontakozó – fázist.[6]

A szürke zóna nem értékkifejezés. Helyzet, a jogilag félig szabályozott és / vagy jogilag át nem tekinthető intézmények világa. A pénzügyi világ dinamikája szolgáltatja e világ egyik modelljét (rossz nyelvek szerint állatorvosi lovát), a Bitcoin rendszerét.

A sokat emlegetett Bitcoin jellemzői nem egyértelműek sem a szakirodalomban, sem a mindennapi és a gazdasági életben. Talán csak az informatikusok tudják, miről is beszélünk voltaképp, a jogászok, a felhasználók, a szakírók már kevésbé. Bizonytalanságuk oka – nem véletlenül – éppen a rendszer szürke zónában történő elhelyezkedése, működése, és egyidejű kettőssége. A Bitcoin az un. peer-to-peer hálózat révén decentralizált, rendszerében nincs helye – a jegybank mintájára – egy központi, irányító intézménynek. Ezért nincs a hálózatnak tulajdonosa sem, vagy centrális ellenőrzési pontja. A hálózati aktivitás és a hálózaton belüli tranzakciók autonóm módon szervezettek, ez adja a működés autarkt módját. Osztható ugyanakkor véges, az idők során – hamarosan – „el fog fogyni”. Mindennek köszönhetően lehetetlen kidolgozni vele kapcsolatban bármilyen pénzügyi politikát.

Sajátos belső világot intézményesített, az ellenőrzés és a bányászás rendjét, a fizetések bevételek, pénztárcák és nyilvántartások digitális számvitelét. A számviteli törvény vagy más jogszabály alkalmazása itt nem csak felesleges, de hatástalan lenne. Ez sem a véletlen műve, a Bitcoin ötletét éppen a 2008-as pénzügyi válság adta, megalkotója – neve máig ismeretlen[7] –egy olyan fizetési és elszámolási rendszert akart létrehozni, amely független az államok pénzügyi tevékenységétől és a hagyományos banki politikák – sokakat csődbe vivő – intézményes rendszerétől. A láncolat részeit képező partnerek közötti fizetési tranzakciók közvetlenül zajlanak, de a szereplők meghúzódhatnak a digitális tér anonimitást adó védettségében. Alkalmas a pénzmosásra, s éppen e miatt lett a sötét lovagok kedvence.[8]

A Bitcoin-t miként a többi digitális (kripto) valutát (pénzt) nem nyomtatják, hanem előállítják. Egy un. Blockchain (blokklánc) technológia segít ebben, de meg kell jegyezni ez az informatikai rendszer nem kizárólag a digitális valuták (így a Bitcoin) működéséhez kötődik.[9] Alapfogalma szerint egy elosztott adatbázist jelent, egy adatláncolatot, amely egy folyamatosan növekvő adatblokkokból álló lista nyilvántartását végzi. Elvileg a láncolaton belül a hamisítás és a módosítás kizárt, jóllehet mindenki csatlakozhat hozzá, tranzakciókat kezdeményezhet, hitelesítheti ezeket, engedélyek nélküli protokollal blokkokat hozhat létre. A blokkok láncolata a nyilvános főkönyv, feltehetőleg ide valóban nem a számviteli, hanem az adatvédelmi jogszabályok és előírások illenének, ha egyáltalán alkalmazni lehet ezeket. [10]

A blockchain technológia a kriptovaluták mellett alkalmazható a dolgok internete utáni – érték alapú – internet rendszerekben. Az elemzések a felhasználás lehetséges körét rendkívül szélesre tágítják, köszönhetően a rendszer adatkezelési és átviteli előnyeinek. A tranzakciók kódolása ugyanis olyan biztonságos adatcsomagra bontások révén történik, amely eleget tesz az adatkollízió és megbízható (korrekt) tranzakció követelményének. Az egyik gondot a különböző műsorok internetes terjesztésében éppen ez jelenti, mivel a blockchain technológiával a szerzői jogok nagy része kijátszható. [11]

A Bitcoin – állításunkat a rendszer bemutatása alátámasztja – nem szabályok nélküli intézményes világ a digitális térben. A szabályok nagy része természetesen nem jogi norma, nem kötődik a jog politikai és állami hátteréhez, ám ettől még szabály marad. Be kell tartani egyfelől, másfelől kényszer, magatartást irányító és befolyásoló előírás, még akkor is ha a informatikai rendszerekben, a használati útmutatókban, vagy magában a működés rendjében lelhető meg. Létezik természetesen más szabályszerűsége is, így árfolyamingadozás mutatható ki konvertálhatósága kapcsán, gyakorisági sorok állíthatók össze használatáról, mindez együttesen a közgazdaságtan törvényei alá esik. A szakirodalom és az elemzők pedig most ismerkednek e törvényekkel, s akinek van bátorsága az bevallja, hogy a fundamentális elemzés még gyermekcipőben jár, „pedig óriási szükség lenne rá.” [12]

Mit tehet ellenben a jogi szakma? Különösen akkor nehéz erre a kérdésre válaszolni, ha ismerjük a szabályozandó jelenség zónaközi elhelyezkedését.  Az Európai Bizottság kísérletet tett a szabályozás lehetőségének kialakítására, ennek során széles körű vizsgálódást és elemzést rendelt meg. Összefoglaló akciótervében[13] a meglevő szabályok mellett olyan keretszabályozást sürgetett, amely az uniós és a tagállami (nemzeti) jogalkotó munkamegosztásán nyugszik. A már kialakított szabályozási rendet nem tekintette lezártnak, így a pénzmosás, az adatvédelem, a banki szolgáltatások uniós előírásainak további fejlesztését javasolta. „Szabályozott jogalanyokkal” képzelte el a FinTech rendszerét, ahol a szolgáltatások, a működtetés éppolyan stabil előírások alapján történik, mint a kíbertámadások, a rendszerintegritást gyengítő külső akciók elleni védelem. Biztonság nélkül nincs határon átnyúló és korszerű szolgáltatás – írták — hiányukban az uniós piac bizonytalanná válik.

A Bizottsági Közlemény nem tett éles különbséget a tisztán jogi és az intézményes felügyeleti eszközök között. Ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatások és szolgáltatók teljes rendszerét – alapításukat (engedélyezés), működésüket (ellenőrzés), kapcsolatukat (felügyelet) – a szabályozás tárgyának tekintette. Az uniós és a nemzeti jog magas szintű munkamegosztását éppúgy elengedhetetlennek tartotta, mint a jogi harmonizáció további megerősítését, avagy a piaci átjárhatóság feltételeinek megteremtését.[14]

Lényeges feladat a kriptoeszközök, a tokenek[15] szabályozási transzparenciájának megteremtése. Ezek – írták – gyors felfutásuk és elterjedésük ellenére „kikerülhetik” a szabályozást és a szabályozás által megvalósítandó átláthatósági, irányítási és befektetésvédelmi célkitűzéseket. Ismét egy intézményrendszer tehát a szürkezónából, ami mind a sötét oldal, mind a jogilag kifehérített tér felé kinyújtja csápjait. Az uniós jogalkotási törekvés a szürke oldal kifehérítése, a legalitás megteremtése. A kérdés ismételten az, milyen szabályozási modellben gondolkodunk. A válaszhoz fel kell mérnünk, milyen innovációs utak nyíltak meg és váltak ismertté digitális társadalom mozgásformáinak jogi szabályozásában?

[1] Thomas Stein – Maximilian Lupberger: Bitcoins in der Erbschaftsteuer – Gibt es am Ende eine Bitcoin – GmbH? DStR, 2019. 311. http://beck-online.beck.de 2019.06.04. letöltés.

[2] Gedeon Péter: Piac és Pénz a modern információs társadalomban. Im.: A 21. századi kommunikáció új útjai. Tanulmányok. (Szerk.: Nyíri Kristóf). MTA Filozófiai Kutatóintézete. Budapest, 2001. 159. – 172.

[3] Manuel Castells: A hálózati társadalom kialakulása. Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra. I. kötet. Gondolat – Infonia, Budapest, 2005.156.

[4] Erről: Elena Esposito: The Future of Future. The Time of Money in Financing and Society. Edwar Elgar Publishing Ltd., Cheltenham, UK. Northampton, MA, USA 2011.

[5] A jelenségre a gazdasági elemzéseket végző sajtó is felfigyelt. Gyors – és nem reprezentatív – példák: Nyolc tényező, ami legerősebben hat jövőbeni életünkre. https://novekedes.hu/elemzesek/nyolc-tenyezo-ami-legerosebben-hat-jovobeni-eletunkre, 2020. 03.17. letöltés, Király Béla: Alapjaiban rázhatja meg a pénzvilágot a digitális forradalom. 2019.November.1. https://mfor.hu/cikkek/szerzo/kiraly-bela.html. 2020. Február 01. letöltés,

[6] Frederik Ornau: Die digitale Transformation in der Finanzindustrie. Wie Digitalisierung das Banking von morgen verӓndert.  Im.: Digitalisierung in Wirtschaft und Wissenschaft. (Hrsg.: SRH Fernhochschule – The mobile University, Riedlingen, Deutschland) Springer Verlag, Wiesbaden, 2017. 49.- 66. Az EU állásfoglalását lásd: European Commission: Fin Tech Action Plan: For a more competitive and innovative European finacial sector. Brussels, COM(2018) 109/2.

[7] Satoshi Nakamoto néven jelent meg az un. „Fehér Könyv” 2008-ban, amely a Bitcoin alapjait lefektette. A Nakamoto név azonban felthetően álnév, sokan Elon Musk-ot sejtik a név alatt.

[8] Johannes Baier: Kriminalpolitische Herausforderungen durch Bitcoin und andere Kryptowährungen. CCZ 2019, 123. http://beck-online.beck.de 2019.05.21. letöltés.

[9] Nadine Schawe: Blockchain und Smart Contracts in der Kreativwirtschaft – mehr Probleme als Lösungen? MMR 2019, 218. Bármely időben eltoltan keletkező adatok védelmére lehet használni, ahol fontos a sorrendiség és a sérthetetlenség. Pl. egy bíróság esetében egy adott üggyel kapcsolatos beadványok, periratok, láncolatát védheti a blockchain technológia, garantálva így, hogy nem tűnik el az iratokból semmi, és menet közben nem is változik meg a tartalma. (Szász Attila (Microsec) szóbeli közlése.)

[10] A magyar adatvédelmi hatóság állásfoglalást bocsátott ki a blokkláncban kezelt személyes adatok kérdésében. http://digitalcash.hu/2017/08/08/a-naih-allasfoglalasa-a-bitcoinrol-es-a-blokklanc-technologiarol/. Lásd még: Jens Wagner: Legal Tech und Legal Robots. Der Wandel im Rechtsmark durch neue Technologien ind künstliche Intelligenz. Springer Fachmedien Wiesbaden GmbH., 2018.

[11] Wolfgang Prinz – Thomas Rose – Thomas Osterland – Clemens Putschili: Blockchain. Verlӓssliche Transaktionen. Im: Digitalisierung. Schlüsseltechnologien für Wirtschaft & Gesellschaft. (Hrsg.: Reimund Neugebauer) Springer Vieweg, Berlin, Heidelberg, 2018. 311.- 320.

[12] András Bence: Hát nem arról volt szó, hogy összeomlik a Bitcoin? Porfolio, 2019.08.05. https://www.portfolio.hu/tool/print.php?i=333275&k=65. 2020. január 04. letöltés.

[13] Pénzügyi technológiai cselekvési terv: Egy versenyképesebb és innovatívabb európai pénzügyi ágazat felé. A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Brüsszel, 2018.3.8. COM(2018) 109 final.

[14] „A közös uniós keret hiánya emellett főként a nemzeti felügyelet és szabályozás eltérő megközelítései miatt akadályozza a közösségi finanszírozási szolgáltatókat az egységes piacon belüli terjeszkedésben. Az e cselekvési tervben javasolt uniós keret átfogó passzportálási rendszert javasol azon piaci szereplők számára, amelyek európai közösségi finanszírozási szolgáltatóként kívánnak működni. A javasolt keret tevékenységük kiterjesztésére ösztönzi majd a közösségi finanszírozási szolgáltatókat, ugyanakkor a befektetők és projektgazdák megfelelő védelmét is biztosítja.” Közlemény (magyar nyelvű változata) 6.

[15] A tokenek befektetésgyűjtési módok, a vállalati tőkebevonások új, innovatív módozatai. Kétségtelen, a befektetők számára kockázatot jelentenek, utat nyithatnak a spekulatív, sőt csalással járó gazdasági tranzakcióknak. E problémákkal foglalkozott 2019.-ben az EBA (European Banking Authority). Report with Advice for the European Comission on Cripto-assets. EBA Report 9. January 2019.




Kapcsolódó cikkek

2020. április 10.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VIII.

A technikai, technológiai, informatikai fejlődés mérföldekkel jár a jog által modellezhető helyzetek előtt. Egy, Németországban sokszor idézett bonmot szerint, amíg az ipar 4.0-ás szinten van, az igazságügy 1.5-ös értéken. Bár az igazságügy és a jogrendszer nem azonos, a jogi szabályozás előbbre járhat, elérve a 2.0-ás állapotot.
2020. március 24.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VII.

Megjött az üzenet az okostelefonra: öt év fegyház L judge J. Ilyen üzenetet valószínűleg sohasem fogunk látni a vádlottak telefonján, még akkor sem, ha a munkajogban a felmondások jogszerűen már ma is sms-ben érkezhetnek. És akkor sem, ha az internetkorszak egyik régi-új információs eszköze a képekben, szimbólumokban közvetített üzenet.[1] Az igazságügy ugyanis nem alkalmazhatja a kommunikáció digitális társadalomban megszokott valamennyi formáját. Korlátok veszik körül, hiába működtetnek Facebook-oldalakat törvényszékek, web-oldalakat bírósági szervezetek. A határt, amit az igazságügy soha nem léphet át, a digitális társadalom kommunikációs paradoxonjának nevezhetjük.