Kritikák az arcfelismerő rendszerek alkalmazásáról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kritikusok szerint kevesebb az arcfelismerő kamerarendszerek bűnüldözési haszna, mint amilyen mértékű beavatkozást jelentenek az állampolgárok magánélethez való jogába.


Az IBM kilép az arcfelismerő rendszerek piacáról, és „nemzeti párbeszédet” kezdeményez a technológia bűnüldözésben történő felhasználásáról.

A jelenlegi helyzetben a technológiai vállalatok fokozott figyelemnek vannak kitéve a rendőrséggel kötött szerződéseikkel miatt.

Az IBM vezérigazgatója, Arvind Krishna a Kongresszushoz intézett nyilvános levelében tájékoztatott a tárasaság döntéséről, és kijelentette, hogy „együttműködik a Kongresszussal az igazságosság és a faji egyenlőség érdekében, kezdetben három kulcsfontosságú politikai területen, így a rendőri reform, a technológia felelősségteljes használata, valamint a készségek és az oktatási lehetőségek bővítése” terén.

Krishna elmondása szerint a vállalat, „már nem kínál általános célú arcfelismerő vagy elemző szoftvert.

„Az IBM határozottan ellenzi és nem fogja tétlenül nézni az olyan technológiák elterjedését, – beleértve a más gyártók által kínált arcfelismerő rendszereket- amelyek tömegmegfigyelésre, faji alapú profilozásra, az alapvető emberi jogok és szabadságjogok megsértésére vagy olyan célokra használnak, amelyek nem felelnek meg az általunk vallott bizalom és átláthatóság elveinek ”- tette hozzá. “Úgy gondoljuk, hogy itt az ideje, hogy nemzeti párbeszédet kezdjünk arról, hogy az arcfelismerő technológiát a hazai bűnüldöző szerveknél alkalmazni kell-e és ha igen, akkor hogyan.”

Vannak, akik szkeptikusak az IBM bejelentését illetően, megjegyezve, hogy a vállalat már a harmadik helyre esett vissza az arcfelismerő technológia eladása terén, és hogy a társaság nyilatkozata hiányérzetet kelt. Fenntartja a jogot például az arcfelismerési technológia meghatározott célokra történő értékesítésére, valamint nagykereskedelmi tevékenysége keretében továbbra is értékesíti majd azokat.

Ennek ellenére a nyilatkozat még mindig példamutató egy nagy technológiai társaságtól, amely felhívja a figyelmet az arcfelismerési szolgáltatásokkal való visszaélésekre. Ezek a visszaélések aggályokat keltettek a polgári jogvédőkben, mert képesek a teljes lakosság titkos nyomon követésére.

Az Egyesült Királyság rendészeti szerveinél az arcfelismerési technológia rendkívül fontos szerepet játszik, annak ellenére, hogy olyan csoportok ellenzik, mint például a Liberty és az Amnesty International, akik azt állítják, hogy a technológia alkalmazása a magánélet megsértésével jár, ugyanakkor nem kellően pontos a bűnmegelőzési célok eléréséhez.

Februárban a brit rendőrség eddigi legnagyobb tesztjét hajtotta végre a keleti londoni Stratford Center bevásárlóközpontban, ahol a vásárlókat követték az arcfelismerő kamerákkal, amelyek több mint 5000 embert adatait vetették össze a rendőrségi adatbázissal, körözött személyek után kutatva. A tesztet a nyilvánosság ellenőreiként működő szervezetek, így többek között az adatvédelmi biztos, a megfigyelő kamerákkal foglalkozó biztos és a biometrikus azonosítással foglalkozó biztos tiltakozása ellenére tartották meg.

Szeptemberben a Microsoft elnöke, Brad Smith azt nyilatkozta a The Guardiannek, hogy a vállalat saját döntése alapján nem értékesítette az arcfelismerő technológiáját azon kormányoknak, amelyek ezt a tömeges megfigyelés céljára használják, de ezzel hamar felhagytak.

“Ez egy olyan technológia, amelyet szó szerint orwelli módon lehet bevezetni” – mondta Smith. „De úgy vélem, hogy amikor valamilyen technológiát be akarunk tiltani, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy hogyan használhatjuk úgy, hogy az jó legyen? A kérdés az, hogyan lehet elérni az egyensúlyt? Szerintem a felhasználás teljes betiltása nem, de a jogellenes felhasználás megteremti ezt az egyensúlyt.”

Az Amazon alapítója, Jeff Bezos, aki a múlt héten állt ki a Black Lives Matter mozgalom mellett, már több alkalommal sem válaszolt, amikor a cég arcfelismerő  technológiájának rendőrség általi használatáról kérdezték.

Az Amazon tulajdonában van a Ring nevű cég, amely okosotthonokkal foglalkozik és amely a múltban szorosan együttműködött több mint 400 rendvédelmi szervvel, és segített hozzáférni a kamerafelvételekhez bírói engedély nélkül. Többek között olyan tanácsot adott a tisztviselőknek, hogy legyenek aktívabbak a közösségi médiában és ösztönözzék a felhasználókat, hogy önkéntesen osszák meg a felvételeiket. Az Amazon 2018-ban egy olyan szabadalmat kért, amellyel az arcfelismerő technológia párosítható az ajtócsengőivel. A szabadalmi leírás alapján a rendőrség az ajtócsengő kamerája mellett elsétáló emberek arcát összevethette a körözési adatbázissal.

Az American Civil Liberties Union élesen kritizálta a tervet,mert szerintük az Amazon egy olyan „veszélyes jövőről álmodik, amelyben a technológiája egy hatalmas decentralizált megfigyelő hálózat középpontjában áll, valós idejű arcfelismerést hajt végre az emberek ajtócsengőjébe szerelt kamerák segítségével.”

(theguardian.com)



Kapcsolódó cikkek:


Véleménynyilvánítás szabadsága az újságírás tükrében
2021. június 17.

Véleménynyilvánítás szabadsága az újságírás tükrében

A médiaért és az információs társadalomért felelős európai miniszterek megállapodtak abban, hogy számos intézkedést hajtanak végre a szólásszabadság legsürgetőbb kihívásainak kezelése érdekében, ideértve az újságírók biztonságának növelését, a mesterséges intelligencia (AI) és a digitalizáció hatásának szabályozását a médiában és az információs környezetben a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban.

Kórházi dolgozóknak kötelező a vakcina?
2021. június 17.

Kórházi dolgozóknak kötelező a vakcina?

A texasi szövetségi bíróság elutasította annak a 117 kórházi dolgozónak a keresetét, akik beperelték a Houston Methodist Kórházat, mert minden alkalmazottja számára kötelezővé tette a koronavírus elleni védőoltást.

Az Európai Unió Tanácsa az igazságszolgáltatás digitalizációjáról
2021. június 17.

Az Európai Unió Tanácsa az igazságszolgáltatás digitalizációjáról

„A Tanács ma jóváhagyta az e-CODEX-rendszerről szóló rendeletre vonatkozó általános megközelítést. E rendszer fő célja, hogy javítsa az illetékes igazságügyi hatóságok közötti, határokon átnyúló kommunikáció hatékonyságát, és megkönnyítse a polgárok és a vállalkozások számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.

Interferenciák az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatban
2021. június 15.

Interferenciák az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatban

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Európai Jog – Az Európai Unió közjoga című kötet bemutatja az Unió közjogának alapvető kérdéseit, intézményeit, jogalkotását, ezek szervező elveit; ismerteti a legújabb uniós jogi fejleményeket, a megvalósítandó célkitűzéseket és alapértékeket, az uniós polgárság és az alapjogvédelem legfrissebb történéseit.