Kritikák az arcfelismerő rendszerek alkalmazásáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kritikusok szerint kevesebb az arcfelismerő kamerarendszerek bűnüldözési haszna, mint amilyen mértékű beavatkozást jelentenek az állampolgárok magánélethez való jogába.


Az IBM kilép az arcfelismerő rendszerek piacáról, és „nemzeti párbeszédet” kezdeményez a technológia bűnüldözésben történő felhasználásáról.

A jelenlegi helyzetben a technológiai vállalatok fokozott figyelemnek vannak kitéve a rendőrséggel kötött szerződéseikkel miatt.

Az IBM vezérigazgatója, Arvind Krishna a Kongresszushoz intézett nyilvános levelében tájékoztatott a tárasaság döntéséről, és kijelentette, hogy „együttműködik a Kongresszussal az igazságosság és a faji egyenlőség érdekében, kezdetben három kulcsfontosságú politikai területen, így a rendőri reform, a technológia felelősségteljes használata, valamint a készségek és az oktatási lehetőségek bővítése” terén.

Krishna elmondása szerint a vállalat, „már nem kínál általános célú arcfelismerő vagy elemző szoftvert.

„Az IBM határozottan ellenzi és nem fogja tétlenül nézni az olyan technológiák elterjedését, – beleértve a más gyártók által kínált arcfelismerő rendszereket- amelyek tömegmegfigyelésre, faji alapú profilozásra, az alapvető emberi jogok és szabadságjogok megsértésére vagy olyan célokra használnak, amelyek nem felelnek meg az általunk vallott bizalom és átláthatóság elveinek ”- tette hozzá. “Úgy gondoljuk, hogy itt az ideje, hogy nemzeti párbeszédet kezdjünk arról, hogy az arcfelismerő technológiát a hazai bűnüldöző szerveknél alkalmazni kell-e és ha igen, akkor hogyan.”

Vannak, akik szkeptikusak az IBM bejelentését illetően, megjegyezve, hogy a vállalat már a harmadik helyre esett vissza az arcfelismerő technológia eladása terén, és hogy a társaság nyilatkozata hiányérzetet kelt. Fenntartja a jogot például az arcfelismerési technológia meghatározott célokra történő értékesítésére, valamint nagykereskedelmi tevékenysége keretében továbbra is értékesíti majd azokat.

Ennek ellenére a nyilatkozat még mindig példamutató egy nagy technológiai társaságtól, amely felhívja a figyelmet az arcfelismerési szolgáltatásokkal való visszaélésekre. Ezek a visszaélések aggályokat keltettek a polgári jogvédőkben, mert képesek a teljes lakosság titkos nyomon követésére.

Az Egyesült Királyság rendészeti szerveinél az arcfelismerési technológia rendkívül fontos szerepet játszik, annak ellenére, hogy olyan csoportok ellenzik, mint például a Liberty és az Amnesty International, akik azt állítják, hogy a technológia alkalmazása a magánélet megsértésével jár, ugyanakkor nem kellően pontos a bűnmegelőzési célok eléréséhez.

Februárban a brit rendőrség eddigi legnagyobb tesztjét hajtotta végre a keleti londoni Stratford Center bevásárlóközpontban, ahol a vásárlókat követték az arcfelismerő kamerákkal, amelyek több mint 5000 embert adatait vetették össze a rendőrségi adatbázissal, körözött személyek után kutatva. A tesztet a nyilvánosság ellenőreiként működő szervezetek, így többek között az adatvédelmi biztos, a megfigyelő kamerákkal foglalkozó biztos és a biometrikus azonosítással foglalkozó biztos tiltakozása ellenére tartották meg.

Szeptemberben a Microsoft elnöke, Brad Smith azt nyilatkozta a The Guardiannek, hogy a vállalat saját döntése alapján nem értékesítette az arcfelismerő technológiáját azon kormányoknak, amelyek ezt a tömeges megfigyelés céljára használják, de ezzel hamar felhagytak.

“Ez egy olyan technológia, amelyet szó szerint orwelli módon lehet bevezetni” – mondta Smith. „De úgy vélem, hogy amikor valamilyen technológiát be akarunk tiltani, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy hogyan használhatjuk úgy, hogy az jó legyen? A kérdés az, hogyan lehet elérni az egyensúlyt? Szerintem a felhasználás teljes betiltása nem, de a jogellenes felhasználás megteremti ezt az egyensúlyt.”

Az Amazon alapítója, Jeff Bezos, aki a múlt héten állt ki a Black Lives Matter mozgalom mellett, már több alkalommal sem válaszolt, amikor a cég arcfelismerő  technológiájának rendőrség általi használatáról kérdezték.

Az Amazon tulajdonában van a Ring nevű cég, amely okosotthonokkal foglalkozik és amely a múltban szorosan együttműködött több mint 400 rendvédelmi szervvel, és segített hozzáférni a kamerafelvételekhez bírói engedély nélkül. Többek között olyan tanácsot adott a tisztviselőknek, hogy legyenek aktívabbak a közösségi médiában és ösztönözzék a felhasználókat, hogy önkéntesen osszák meg a felvételeiket. Az Amazon 2018-ban egy olyan szabadalmat kért, amellyel az arcfelismerő technológia párosítható az ajtócsengőivel. A szabadalmi leírás alapján a rendőrség az ajtócsengő kamerája mellett elsétáló emberek arcát összevethette a körözési adatbázissal.

Az American Civil Liberties Union élesen kritizálta a tervet,mert szerintük az Amazon egy olyan „veszélyes jövőről álmodik, amelyben a technológiája egy hatalmas decentralizált megfigyelő hálózat középpontjában áll, valós idejű arcfelismerést hajt végre az emberek ajtócsengőjébe szerelt kamerák segítségével.”

(theguardian.com)




Kapcsolódó cikkek

2022. november 25.

Népirtássá nyilváníthatja a német parlament az 1932-33-as ukrajnai éhínséget

Az ukrán nemzet elleni népirtássá nyilváníthatja a német szövetségi parlament (Bundestag) a holodomort, a mai Ukrajna területén 1932-33-ban pusztító éhínséget – írta pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap a kormánypártok és legnagyobb ellenzéki erő közös határozati javaslatát ismertetve.